Nem jár a személyes illetékmentesség az állami vállalatoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ezzel ellentétes jogértelmezés ugyanis már az alkalmazandó jogszabályok rendelkezéseitől való olyan elszakadást jelentene, amely az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezéssel nem igazolható.

Az alapügy

Az indítvány szerint a Kúria ítélkező tanácsai nem egységesen értelmezik, hogy a saját nevében, de külön törvény alapján a Magyar Állam nevében és érdekében eljáró NIF Zrt-re és a vele azonos jogállású gazdasági társaságokra vonatkozik-e a teljes személyes illetékmentesség kedvezménye. Az eltérő ítélkezési gyakorlat alapvetően a NIF Zrt. jogállásának nem egységes megítéléséből fakad.

Az indítványban hivatkozott polgári perekben a Kúria a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett Pfv.III.21.864/2013/2. és a Pfv.I.20.968/2018/8. számú ítéletében, valamint a Pfv.I.21.483/2016/10. számú végzésében megállapította, hogy a NIF Zrt. az Itv. alapján jogosult a teljes személyes illetékmentességre.

A Kúria Pfv.III.20.154/2015/7. és a Gfv.VII.30.284/2012/8. számú határozataiban a NIF Zrt. tekintetében fel sem merült a személyes illetékmentesség „lehetősége”, mivel a NIF Zrt. lerótta az illetéket, míg a Pfv.III.20.097/2011/5. számú végzésével a Legfelsőbb Bíróság az illeték megfizetésének elmulasztása miatt utasította el hivatalból a NIF Zrt. által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet.

teljes személyes illetékmentesség

A legfőbb ügyész álláspontja

A legfőbb ügyész a jogegységi indítványra tett nyilatkozatában úgy foglalt állást, hogy az Itv.-ben nem nevesített olyan gazdasági társaságokat, amelyek a külön törvényben meghatározott körben, a törvény által feljogosítottan a Magyar Államot képviselve, annak nevében és érdekében a közigazgatási eljárásokban félként vesznek részt, illetve a közigazgatási perben vagy a polgári perben félként járnak el, megilleti az Itv. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség. Ebből a szempontból azért nincs jelentősége annak, hogy az említett eljárásokban félként közvetlenül a gazdasági társaság jelenik meg, mivel a Magyar Állam nevében és érdekében történő eljárásra – meghatározott tevékenységi körhöz kapcsolódóan – törvény jogosítja fel.

A Magyar Államot megillető személyes illetékmentesség célja annak elkerülése, hogy az állam „önmagának” fizessen bizonyos – általa biztosított – szolgáltatásokért. Erre figyelemmel nem lehetne észszerűnek tekinteni az olyan szabályozást, amelynek értelmében a külön törvény alapján az állam nevében és érdekében eljáró, kizárólag a Magyar Állam tulajdonában álló NIF Zrt. az állami bevételt képező eljárási illetékfizetésre lenne köteles.

A Kúria jogegységi tanácsának döntése

A Magyar Államot megillető személyes illetékmentesség célja annak elkerülése, hogy az állam „önmagának” fizessen bizonyos szolgáltatásokért, ezért a józan észnek és a közjónak is megfelelne az a szabályozás, ha az Itv. úgy rendelkezne, hogy az állam nevében és javára eljáró jogi személyek is személyes illetékmentességre jogosultak. Az Alaptörvény 28. cikke alapján azonban ilyen kiterjesztő értelmezésre – az erre vonatkozó kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában – az ágazati törvényekben ezeknek az önálló jogi személyeknek az eljárását, státuszát is rendező jogszabályi környezet mellett nincs lehetőség. Az ezzel ellentétes jogértelmezés ugyanis már az alkalmazandó jogszabályok rendelkezéseitől való olyan elszakadást jelentene, amely az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezéssel nem igazolható.

Mindezek alapján a jogegységi tanács arra a következtetésre jutott, hogy az Itv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a Magyar Államnak biztosított teljes személyes illetékmentesség hatálya – törvény erre vonatkozó kifejezett rendelkezése hiányában – nem terjed ki azokra a gazdasági társaságokra, amelyek külön törvény alapján a Magyar Állam javára és nevében járnak el.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Jogszabályfigyelő 2024 – 21. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/57–58. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/5 májusi számának tartalmából válogattunk.

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.