Bejegyzések a ‘jogegységi döntés’ címkével ellátva

Devizahiteles ügyben döntött a Kúria

A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések részleges semmissége miatt szükséges elszámolási kötelezettséget előíró 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolás nem zárja ki, hogy a bíróság a polgári jog szabályai szerint utólag vizsgálja, hogy alapos volt-e a pénzintézet részéről a szerződésnek az adós fizetési késedelmére alapított felmondása.

Elővásárlási jog a bírói gyakorlatban

Ha az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata bármely – akár alaki, akár tartalmi – okból nyilvánvalóan nem felel meg az anyagi jogi feltételeknek, akkor a vevő tulajdonjogát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

Hitelintézet nevében meghatalmazott is eljárhat

A Kúria jogegységi döntésében úgy határozott, hogy a hitelintézet együttes képviseleti joggal rendelkező vezetői érvényesen adhatnak meghatalmazást banki alkalmazott részére a szerződéskötésre.

A Kúria építményadóról hozott jogegységi határozatot

Cikkünkből megtudhatja, hogy mikor építményadóköteles az épületrész.

A büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékok felhasználása

Kivételesen kerülhet sor az eljárás felfüggesztésére, amennyiben a közigazgatási ügyben eljáró bíróság az ügy összes körülményének figyelembevétele alapján úgy ítéli meg, hogy az ugyanabból vagy – ténybeli és jogi okból – összefüggő jogviszonyból indult büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékok felhasználása a közigazgatási jogvitában szükséges és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság kizárólag a büntető ügyben eljáró bíróság döntése alapján győződhet meg a bizonyítékok beszerzésének jogszerűségéről.

Az összbüntetési ítélet nem ügydöntő határozat

Amennyiben a bíróság az összbüntetési ítéletben a feltételes szabadságra bocsátásról – az alapítéletek helyes rendelkezései ellenére – törvénysértően rendelkezett, annak kiküszöbölése érdekében nem egyszerűsített felülvizsgálatnak, hanem összbüntetési eljárás ismételt lefolytatásának van helye.

Családi jogviszony igazolása az idegenrendészeti eljárásban

A Kúria a korábbi határozatában azt mondta ki, hogy a közjegyző által a felek nyilatkozata alapján nyilvántartott élettársi kapcsolat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a hatóság előtt regisztrált élettársi kapcsolatnak minősül, ez azonban nem zárja ki, hogy az idegenrendészeti hatóság az élettársi kapcsolat valós tartalmát érdemben vizsgálja ahhoz, hogy az érintett személy családtagként történő tartózkodását elfogadja.

Vagyonelkobzás kiszabásakor a sértett érdekeit kell előnyben részesíteni

Ha az elkövető által eltulajdonított vagyon (vagyontárgy) akár lefoglalás és kiadás útján visszakerült a sértetthez, akár az elkövető vagyonában megvan, akár más személyhez került, de onnan a sértett részére visszajutott, az érintett vagyontárgyra vagyonelkobzást nem lehet kimondani.

Jogegységi határozat keresetlevelek visszautasításáról

Ha a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és a keresetlevél visszautasítását mellőzi. A másodfokú bíróság akkor is így rendelkezik, ha a felperes a fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kéri, de a fellebbezés tartalma szerint azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas.

Sérti a jogbiztonságot, ha a jogegységi eljárás után is széttart a joggyakorlat

A görög közigazgatási felsőbíróság két tanácsa évek óta egymásnak ellentmondó jogértelmezést követett a tekintetben, hogy az építési engedély jogszerűsége felülvizsgálható-e az építkezés lezárulta után, a működési engedély kiadása körében. A széttartó joggyakorlat problémáját a közigazgatási felsőbíróság jogegységi tanácsának döntése sem tudta hatékonyan orvosolni, amit a Bíróság összeegyeztethetetlennek talált az Egyezmény 6. cikke által előírt jogbiztonság követelményével.