Jogszabályfigyelő 2023 – 29. hét

Alábbi cikkünkben a 2023/106–108. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a cégeljárási nyomtatványok (szerződésminták) változásáról és a közigazgatási perrendtartás szerinti felülvizsgálati kérelmek befogadhatóságáról olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Cégjogi rendeletek módosítása
2. Jogegységi határozat a felülvizsgálat kérelmek befogadásáról

 

Cégjogi rendeletek módosítása

A Cvhr., az eCvhr., a Céginformációs Szolgálatról szóló rendelet, továbbá az ingyenes céginformációról szóló rendelet szabályait érinti az alábbiakban hivatkozott módosítás, amely az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1151 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Digitális Irányelv) való megfelelést szolgálja.

A változások közül kiemelendő és alapvető jelentőségű, hogy: „[A] cégeljárásban használható mintaszerződések (mintaokiratok) a jövőben elektronikus űrlapként lesznek elérhetőek. Erről rendelkezik a [módosító] rendelet 1.  §-a, amely biztosítja, hogy ún. sémadefiníción alapuló mintákká alakuljanak a szerződésminták. Ezen sémadefiníció alapján a nyomtatványfejlesztő (űrlapfejlesztő) cégek tudják kialakítani az űrlaposított szerződésmintákat. Jelezhető, hogy az elektronikusűrlap-alapú kitöltési mód egyrészt ügyfélbarát megoldást jelent, másrészt hatékonyabban biztosítja, hogy a kitöltés valóban megfeleljen az előírásoknak. Ugyanakkor a számítógépes alkalmazás segítségével történő kitöltés nem jelenti azt, hogy a kitöltött, így egyedi létesítő okiratként alkalmazott szerződésminta csak elektronikus formában létezhet. A kitöltött minta továbbra is kinyomtatható és a felek által kézzel aláírható lehet, ha az elektronikus aláírás feltételei nem biztosítottak. Ebben az esetben az aláírt papíralapú szerződésmintát kell a jogi képviselőnek elektronikus okirattá alakítania és csatolnia mellékletként a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez.” [Végső előterjesztői indokolás a cégjogi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2023. (VII. 20.) IM rendelethez.]

A szerződésminták tartalmát illető módosítások kapcsán hangsúlyozza az előterjesztői indokolás, hogy azokat a Ptk. szabályaihoz való igazodást indokolta.

Ezen felül a lábjegyzetek folyamatos számozására tekintettel a szerződésminták teljes szövegét lecserélik 2023. augusztus 20-ával, valamint a kft. és az egyszemélyes kft. szerződésmintája „[…] 2024. január 1-jétől, figyelemmel azok űrlaposítására, megújításra kerül.” [Végső előterjesztői indokolás a cégjogi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2023. (VII. 20.) IM rendelethez.] A kft. szerződésminták „űrlaposítása” alatt azt kell érteni, hogy ezeket az okiratokat elektronikus nyomtatványon kell elkészíteni.

Végezetül 2023. augusztus 20-ától emelkedik a céginformációért fizetendő költségtérítés összege.

• Joganyag: 11/2023. (VII. 20.) IM rendelet cégjogi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/108. (VII. 20.)
• Hatályos: 2023. 08. 01., 2023. 08. 20., 2024. 01. 01.
• Megjegyzés: 4 rendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

 

 

Jogegységi határozat a felülvizsgálat kérelmek befogadásáról

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) alapján a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozással benyújtott felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be – általánosságban –, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn – olvasható a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának közzétett határozatában.

Az Indoklás szerint: „A jogegységesítésnek […] az elsődleges, a jogegységi eljárást időben is megelőző eszköze a felülvizsgálati eljárás. A jogegységi panasz eljárás bevezetésével és az azzal egyidőben módosított felülvizsgálati eljárási szabályozással ugyanis a jogalkotó célja kifejezetten az volt, hogy az ugyanabban a jogkérdésben jelentkező eltérő jogértelmezés problémáit a konkrét ügyekkel összefüggésben, az érintett felek kérelmére, az ő részvételükkel zajló eljárásban, elsősorban a felülvizsgálati eljárásban tárja fel és oldja meg a Kúria. Ennek keretében az alsóbb fokú bíróságok által kialakított – adott esetben a Kúriáétól eltérő – jogértelmezését a Kúria az arra jogosult kérelmére induló felülvizsgálati eljárásban értékeli. [..] A Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjának első fordulatára való hivatkozás esetén tehát konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria BHGY-ban közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. {7/2023. JEH határozat Indokolás [25] és [31] bekezdés.} 

• Joganyag: 7/2023. JEH határozat (Jpe.IV.60.024/2023/10. szám) a felülvizsgálati kérelemnek a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében való befogadásáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/107. (VII. 19.)
• Hatályos: A jogegységi határozat a bíróságokra a közzététel időpontjától kötelező.
• Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

---