Az új Kp. bevezette az egyszerűsített per intézményét, így sok korábban nemperes ügyként kezelt ügytípust 2018-tól peres ügyként kell számba venni.
Alábbi cikkünkben a 2019/157–160. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai és a Kúria közleményei közül válogattunk.
A konzultációs testület az első ülésén a helyszíni bírsággal és a Kp. hatálybalépésekor folyamatban volt munkabiztonsági és munkaügyi tárgyú közigazgatási perekkel foglalkozott.
A Kúria a felülvizsgálati eljárást érdemben nem folytathatta le, de az adóhatósági határozat jogerős ítélettel való megsemmisítését kimondó ítéletet hatályában fenntartotta, mivel hivatalból észlelte annak semmisségét.
Egyszerűsített ítélet akkor hozható, ha a fellebbezés és az ellenkérelem újdonságot nem tartalmaz, azokban kizárólag az elsőfokú eljárásban előadott, a bíróság által elbírált és helyesen megindokolt tényekre, jogértelmezésre vonatkozó érvelés található. Ha a fellebbezési eljárásban új hivatkozás merült fel, akkor arra az indokolásnak ki kell térnie – a Kúria eseti döntése.
Darák Péter az interjúban beszélt a szervezetileg elkülönített közigazgatási bírósági rendszer felállításának elhalasztásáról, a feltételes szabadságra bocsátás büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatról és a devizahiteles perek elbírálásáról is.
A munkaügyi perek sajátos eljárásjogi intézménye az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény. Ez a munkavállalók széles köre számára elérhető, tehát nem csupán a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alkalmazottak pereskedhetnek alacsony költségkockázat mellett.
Az egyezség és a bírósági közvetítés a közigazgatási perekben csak kivételesen vehető igénybe, ha más jogszabály nem zárja ki a jogintézmény alkalmazhatóságát.
A keresetlevél vizsgálata során mindig az adott, konkrét tényállás és kereseti kérelem vonatkozásában dönthető el, hogy a keresetlevél tartalma megfelel-e a törvényi követelményeknek.