Az azonnali jogvédelem


Amennyiben az alperes döntése végrehajtható rendelkezést (magatartásra, cselekvésre, tűrésre kötelezést) nem tartalmaz, azonnali jogvédelem keretében a végrehajtás felfüggesztésének nincs helye – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, az idegenrendészeti hatóság a felperes munkavállalás céljából kiállított tartózkodási engedélyét visszavonta. Az alperes az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta és a felperes fellebbezését elutasította.

A felperes kereseti kérelmében azonnali jogvédelem keretében a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának elrendelését is kérte. Indokolása szerint az alperesi határozat végrehajtása esetén a felperesnek el kellene hagynia Magyarországot, így a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét megalapozó új állástól elesne, így az alperesi határozat hatályon kívül helyezése esetén nem jelentene érdemi jogorvoslatot a Magyarországon való tartózkodási jogára nézve.

Az alperes ellenezte az azonnali jogvédelem iránti kérelem teljesítését, mivel szerinte nem rendelte el a keresettel támadott döntésben a felperes kiutasítását, az okmány érvénytelenítését is csak a döntés végrehajthatósága esetére, egyéb kötelezettséget sem határozott meg a felperes részére, ezért a halasztó hatály elrendelése fogalmilag kizárt, továbbá nincs közvetlen oksági kapcsolat az alperesi határozat végrehajtása és a felperes által indokolásában megjelölt következmény között.

Az elsőfokú eljárás

A törvényszék az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elutasította, mivel a per tárgyát képező határozat a felperesre vonatkozóan meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló kötelezést nem tartalmaz, ennélfogva a halasztó hatály elrendelése fogalmilag kizárt. Egy még meg nem hozott, esetlegesen kiutasításról rendelkező idegenrendészeti döntés nem vonható az értékelés körébe, mivel a sérelemnek közvetlenül a keresettel támadott közigazgatási tevékenységből kell következnie. Nem lehet hipotetikus, hanem annak ténylegesen fenn kell állnia.

A fellebbezés tartalma

A felperes szerint a tartózkodási kártya visszavonásának helybenhagyásával gyakorlatilag megszűnt a tartózkodási jogosultsága. Ha a végrehajtása nem lenne felfüggeszthető, úgy az azt is felvethetné, hogy a hatóság nem adhatna ki számára ideiglenes tartózkodásra jogosító engedélyt. A felperes szerint a tartózkodási joga csak az alperesi határozat végrehajtásának felfüggesztése útján biztosítható.

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a közigazgatási perrendtartás (Kp.) 50. § (4) bekezdése alapján az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. A felperes arra hivatkozott, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása esetén el kellene hagynia Magyarország területét. A Kúria ezzel szemben megállapította, hogy az alperes döntése ilyen végrehajtható rendelkezést (magatartásra, cselekvésre, tűrésre kötelezést) nem tartalmaz, így azonnali jogvédelem keretében a végrehajtás felfüggesztésének a Kúria egységes gyakorlata alapján nincs helye.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint, amennyiben az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra a továbbiakban már nem jogosult, a tartózkodási engedély kérelmét elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozatában, a harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállamainak területéről kiutasítja. A harmadik országbeli állampolgár a kiutasítással szemben jogorvoslattal a tartózkodási engedély kérelmet elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó határozattal szembeni jogorvoslat során élhet. Vagyis a Kúria megállapította, hogy a felperes által az azonnali jogvédelem tárgyában előadottak a kiutasításáról rendelkező határozattal szembeni jogorvoslati eljárásban értékelhetőek, ezért az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Kúria Kpkf.IV.39.074/2022/2.) a Kúriai Döntések 2022/6. számában 170. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 50. §, 51. §.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Heti pihenőidő

Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe – a Kúria eseti döntése.