A téves helyen történő előterjesztés jogkövetkezménye

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tisztességes eljáráshoz való jogból is fakadóan az, hogy a jogalkotó nem nevesíti a téves helyen történő előterjesztést külön visszautasítási okként, további vizsgálat nélkül nem azonosítható más visszautasítási okkal és nem értékelhető az ügyfelek hátrányára – a Kúria eseti döntése

Ami a tényállást illeti, az alperes Kormányhivatal egyfokú eljárásban meghozott határozataiban a haszonbérbeadó és a felperes mint haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződés jóváhagyását a felperessel megtagadta. A felperes jogi képviselője útján a határozatok jogszerűségét vitató keresetleveleket terjesztett elő elektronikusan a Kormányhivatal Járási Hivatalánál, aki a keresetleveleket a határozatokat hozó alpereshez továbbította. A keresetlevelek az előírt harminc napos határidőben az alpereshez megérkeztek.

Az elsőfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetleveleit a közigazgatási perrendtartás (Kp.) alapján visszautasította, arra hivatkozva, hogy a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztotta. A Kp. 39. § (1) bekezdése szerint a keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani.

A bíróság kifejtette a visszautasítás indokaként, hogy a keresetlevelek nem a megfelelő helyre kerültek benyújtásra, és azok a kivételek sem álltak fenn, amelyek az elvétés ellenére megengednék, hogy a bíróság azt határidőben benyújtottnak tekintse. Rögzítette, hogy a Kormányhivatal járt el az ügyben, az ügyintézésben a kormányhivatal felperes által alperesként jelölt szervezeti egysége vett részt, a Járási Hivatalnak a megelőző eljárás során és a keresetlevél előterjesztésekor nem volt, emellett jelenleg sincs semmilyen hatásköre a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására irányuló eljárás lefolytatására.

Utalt arra is, hogy a jogalkotó a téves helyen történő előterjesztést nem nevesítette külön visszautasítási okként, hanem ezt a körülményt a határidő megtartottságával összefüggésben kellett vizsgálnia. A keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két összefüggő feltétel, bármelyik feltétel elvétése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, visszautasítási ok megállapítását eredményezi. Ha a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelét kizárólag nem a jogszabályban meghatározott helyen nyújtja be, úgy azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy az ügy tartozhat-e abba a körbe, amelyet a Kp. a benyújtás helye alóli kivételek alatt nevesít. Ha megállapítható, hogy ezek a kivételek nem állnak fenn, úgy a határidőben való benyújtás nem merülhet fel.

A fellebbezés tartalma

A felperes nem vitatta, hogy téves helyen terjesztette elő a keresetleveleket, azonban a törvényszék végzésének jogalapjával nem értett egyet. Előadása szerint azt a tényt, hogy a keresetlevél határidőben megérkezett az alpereshez, vitatni nem lehet. Ha a keresetlevél nem megfelelő helyre kerül benyújtásra és a felperes elvéti a benyújtásra nyitva álló határidőt is, úgy a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja alkalmazásának helye van, de ha kizárólag csak a benyújtás helyét véti el a felperes, úgy azon legfeljebb azon a címen lehetett volna elutasítani [Kp. 48. § (1) bekezdés l) pont], hogy az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő a keresetet. Utalt továbbá arra is, hogy az alperes a Járási Hivatallal azonos címen található, így a felperes a két hivatalt összetévesztette.

A Kúria megállapításai

A Kúria megállapította, hogy a keresetlevél az alpereshez a keresetindítási határidőben megérkezett. Azzal, hogy a felperes a keresetlevelet – a felek által sem vitatottan – az eljárás intézésére semmilyen hatáskörrel nem bíró járási hivatalhoz és nem az egyfokú eljárásban eljárt alpereshez nyújtotta be, a benyújtás helyét vétette el. A téves helyen történő előterjesztést a jogalkotó külön nem nevesítette visszautasítási okként, az nem a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja szerinti visszautasító ok. Ellenben a téves helyen történő előterjesztést a határidő megtartottságával összefüggésben vizsgálnia kell, azaz a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye ebben a vonatkozásban összefüggő feltétel. A határidő megtartottságát az elsőfokú bíróság nem vizsgálta.

A keresetlevél előterjesztésének időpontja az az időpont, amikor a fél a keresetlevelet megfelelő helyen előterjeszti vagy, amennyiben nem a megfelelő helyre nyújtja be, úgy amikor a keresetlevél a megfelelő közigazgatási szervhez megérkezik. A tisztességes eljáráshoz való jogból is eredően az, hogy a jogalkotó nem nevesíti a téves helyen történő előterjesztést külön visszautasító okként, további vizsgálat nélkül nem azonosítható más visszautasítási okkal és nem értékelhető az ügyfelek hátrányára. A Kúria gyakorlatából pedig egyértelműen az vezethető le, hogy a határidő megtartottságát annak az időpontnak a vonatkozásában, amikor a keresetlevél a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti szervhez megérkezik, minden esetben vizsgálni kell.

Mindez nem jelenti azt, hogy azon hatóságnak, ahol tévesen terjesztik elő a keresetlevelet, haladéktalan továbbküldési kötelezettsége lenne a határidő megtartottsága érdekében. A közigazgatási szervnek téves benyújtás esetén nincs olyan jogszabályi kötelezettsége, hogy a hozzá nem joghatályosan benyújtott keresetlevelet a hatáskörrel rendelkező szervhez közvetlenül és azonnal továbbítsa. Annak kockázatát, hogy a keresetlevél időben megérkezik-e a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, az azt téves helyen előterjesztő felperesnek kell vállalnia és következményeit viselnie kell. Ebből viszont az következik, hogy amennyiben az a keresetindítási határidőben megérkezik az adott szervhez, az elkésettség jogkövetkezménye automatikusan a téves helyen történt benyújtás miatt nem alkalmazható. Mindezen megállapítás nem vonatkozik arra az esetre, ha a téves helyen történő előterjesztést követően a keresetlevél továbbküldésére nem kerül sor, vagy nem a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti szervhez történik meg a továbbítás, illetve a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti szervhez kerül továbbításra a keresetlevél, azonban az a keresetindítási határidőn túl érkezik meg.

Mindezekből következően, ha a keresetlevél határidőben megérkezik a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, úgy az nem lehet elkésett, arról a bíróságnak – amennyiben nem áll fenn további perakadály – érdemben döntenie kell. Így a Kúria az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Kpkf.II.40.960/2021.) a Kúriai Döntések 2022/3. számában 83. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 39. § (1) bekezdés, 48. § (1) bekezdés i) pont.