Bejegyzések a ‘felülvizsgálati eljárás’ címkével ellátva

A jubileumi jutalom nem minősül illetménynek

A számítási alap mértékének megváltozása önmagában nem eredményezheti a korábban megállapított juttatás, illetve a kötelezés mértékének visszaható hatályú módosítását is.

A pedagógusokat nem terheli a közfeladatot ellátó személy fokozott büntetőjogi felelőssége

A jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.

Munkáltató felelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért

A munkáltató által ismerten a partnere által a közöttük lévő szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátás, azaz a megrendelőnél a helybeli szokásoknak megfelelően adott vacsorán a munkavállalói részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és a gazdasági működésének kockázatába tartozik.

Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták

Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták. A terhelt távollétében lefolytatott alapeljárás esetén a távollét törvénysértő voltára felülvizsgálati indítvány alapozható – a Kúria eseti döntése.

Az orvosi praxisjog mint közös vagyon

A Kúria hamarosan dönt arról, hogy az orvosi praxisjog a házastársi közös vagyon része, vagy azt a praxist gyakorló házastárs különvagyonának kell-e tekinteni.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte

Az EJEB Kwiatkowski panaszát elfogadhatatlannak minősítette, mivel a parlamenti bizottság nem a büntetőjogi felelősséget állapította meg, hanem – tényeken alapuló – véleményt fogalmazott meg, a kérelmező magánszférájának pedig az ügyben lefolytatott, “önkényesnek vagy a valósággal nyilvánvalóan ellentétesnek nem minősülő” vizsgálat a szükséges és arányos korlátozását jelenti.

AB : alkotmánybírósági határozatot követően a bíróságok feladata az ügy eldöntése

Az AB úgy értékelte az előtte fekvő ügyet, hogy a Kúria végzésének indokolása ellentmondásban áll a kúriai végzés rendelkező részével, ezért a Kúria végzését megsemmisítette.

Jogszerű az azonnali hatályú felmondás a nem megfelelő munkakörülmények miatt

A munkavállaló a munkafeltételek elégtelensége és a munkáltató vezetőjének megváltozott magatartása, hozzáállása miatt jogszerűen szüntette meg munkaviszonyát a régi Mt. szerinti rendkívüli felmondással.

A jogügylet nemcsak tartalmánál, hanem joghatásánál fogva is minősülhet jóerkölcsbe ütközőnek

A munkaszerződés megkötésének, módosításainak időpontjaiban a felek elérni kívánt céljának, a megállapodás – esetleg – módosult tartalmának, a vállalt kötelezettség jellegének és joghatásának vizsgálata szükséges annak megítélésekor, hogy a munkaszerződés kikötése jó erkölcsbe ütközik-e.