Bejegyzések a ‘felülvizsgálati eljárás’ címkével ellátva

A pedagógusokat nem terheli a közfeladatot ellátó személy fokozott büntetőjogi felelőssége

A jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.

Munkáltató felelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért

A munkáltató által ismerten a partnere által a közöttük lévő szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátás, azaz a megrendelőnél a helybeli szokásoknak megfelelően adott vacsorán a munkavállalói részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és a gazdasági működésének kockázatába tartozik.

Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták

Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták. A terhelt távollétében lefolytatott alapeljárás esetén a távollét törvénysértő voltára felülvizsgálati indítvány alapozható – a Kúria eseti döntése.

Az orvosi praxisjog mint közös vagyon

A Kúria hamarosan dönt arról, hogy az orvosi praxisjog a házastársi közös vagyon része, vagy azt a praxist gyakorló házastárs különvagyonának kell-e tekinteni.

Egy parlamenti vizsgálati jelentésben le lehet írni, hogy valaki kenőpénzt kért, még ha utóbb nem is ítélik el érte

Az EJEB Kwiatkowski panaszát elfogadhatatlannak minősítette, mivel a parlamenti bizottság nem a büntetőjogi felelősséget állapította meg, hanem – tényeken alapuló – véleményt fogalmazott meg, a kérelmező magánszférájának pedig az ügyben lefolytatott, “önkényesnek vagy a valósággal nyilvánvalóan ellentétesnek nem minősülő” vizsgálat a szükséges és arányos korlátozását jelenti.

AB : alkotmánybírósági határozatot követően a bíróságok feladata az ügy eldöntése

Az AB úgy értékelte az előtte fekvő ügyet, hogy a Kúria végzésének indokolása ellentmondásban áll a kúriai végzés rendelkező részével, ezért a Kúria végzését megsemmisítette.

Jogszerű az azonnali hatályú felmondás a nem megfelelő munkakörülmények miatt

A munkavállaló a munkafeltételek elégtelensége és a munkáltató vezetőjének megváltozott magatartása, hozzáállása miatt jogszerűen szüntette meg munkaviszonyát a régi Mt. szerinti rendkívüli felmondással.

A jogügylet nemcsak tartalmánál, hanem joghatásánál fogva is minősülhet jóerkölcsbe ütközőnek

A munkaszerződés megkötésének, módosításainak időpontjaiban a felek elérni kívánt céljának, a megállapodás – esetleg – módosult tartalmának, a vállalt kötelezettség jellegének és joghatásának vizsgálata szükséges annak megítélésekor, hogy a munkaszerződés kikötése jó erkölcsbe ütközik-e.

A fogvatartottak foglalkoztatása, mint szociális szempont

A Kúria érvelése szerint önmagában az, hogy nem minden ajánlattevő számára kedvező az ajánlatkérő által meghatározott értékelési részszempont, még nem jelenti egyben azt is, hogy azzal az ajánlatkérő egyes ajánlattevőket indokolatlan versenyelőnybe, másokat indokolatlan versenyhátrányba hozna. Nem jelent jogsértést pusztán az, hogy a vállalkozások többsége – noha erre lehetősége lenne – nem foglalkoztat fogvatartottakat.