Munkaviszony jogellenes megszüntetése

A Kúria megállapította, hogy csak a bizonyítási eljárás lefolytatása után lesz a másodfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott, mindenre kiterjedő döntést hozzon.


Az alapügy

A felperes 1988. november 1-től állt az alperes jogelődje alkalmazásában. Az alperes jogelődje 2015. augusztus 27-én azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. Ennek indokolása szerint a céltartalék kalkuláció nem felelt meg a bank által támasztott követelményeknek, a felperes felelősségi körébe tartozó becslési hiba miatt az éves beszámoló nem ad valós és megbízható képet a munkáltató pénzügyi helyzetéről és tevékenységének eredményéről.

A fentieket súlyosítja, hogy a felperes mint ügyvezető- főkönyvelő felelőssége és kötelessége lett volna, hogy az éves beszámoló során alkalmazott becslések helyességéről meggyőződjön, ez azonban nem történt meg. Mindez a munkakör bizalmi és fokozott felelősséggel járó jellegére tekintettel lényeges kötelezettség szándékos, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben történő megszegéseként értékelendőek.

A felperes keresetében a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként hat havi végkielégítést kért, kártérítés címén elmaradt jövedelem, a munkaszerződés 13/3. pontja alapján 12 havi távolléti díj, továbbá a 2015. augusztusi törthavi elmaradt munkabér megfizetését igényelte. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt munkabért, továbbá a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként végkielégítést, elmaradt jövedelmet. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az elmaradt jövedelem címén megítélt marasztalás összegét leszállította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elmaradt munkabérre vonatkozó döntésének hatályon kívül helyezését kérte az alperes kereset szerinti marasztalása mellett. Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalára irányult. Az elmaradt munkabér iránti követelés megalapozottságát elismerte.

Okos Irat Munkaügyi Modul

A Kúria döntése

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos. A felek a felperes vezetői megbízásának visszavonását, illetve a szubjektív határidő elmulasztását nem támadták a felülvizsgálati kérelemre kötelezően előírt formában, így a Kúriának kizárólag a felülvizsgálati kérelmek körében lehetett vizsgálódnia.

Nem volt vitás tehát, hogy a jogviszony megszüntetés időpontjában a felperes vezetői megbízása megszűnt, de jogviszonya az azonnali hatályú felmondás kiadásáig fennállt. Az alperes az azonnali hatályú felmondásban a felperes felróható, kötelezettségszegő magatartását állította, és ebben a körben is folytatták le bíróságok a bizonyítási eljárást (Mt. 78. § (1) bekezdés, Mt. 52. §).

Helytállóan utalt arra az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a jogviszony fennállása alatt – a szubjektív határidő betartásával – a munkáltatónak lehetősége volt a felperes terhére rótt magatartás értékelésére. E körben nincs jelentősége annak, hogy a felperes munkaköre időközben megváltozott. A jogszabályi előírások betartása mellett a munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörében tanúsított magatartását, illetve az általa elkövetett kötelezettségszegését értékelheti, mivel a munkajogviszony tartós, bizalmi jogviszony. Az alperes pedig az azonnali hatályú felmondásban a kötelezettségszegés miatt bizalomvesztésre is hivatkozott.

Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemnek nem volt tárgya az Mt. 78. § (2) bekezdése, így a szubjektív határidő körében a Kúria állásfoglalására sem volt lehetőség. Fentiek alapján a megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak a felek fellebbezésében foglaltaknak megfelelően kell állást foglalnia, így vizsgálnia kell az azonnali hatályú felmondás valóságát, okszerűségét, illetve az együttműködési kötelezettség megsértését, valamint a joggal való visszaélés esetleges megvalósulását.

A felperes felülvizsgálati kérelmében az Mt. 82. § (2) bekezdésének megsértését állította, és a 6/2016. (XI. 28.) KMK vélemény 3. pontjában foglaltakra utalt. Ezzel, valamint azon felperesi érveléssel, miszerint a 12 havi távolléti díj nem időbeli, hanem összegszerűségi korlát kizárólag azért nem volt mód foglalkozni, mivel a jogellenes jogviszony megszüntetés körében nem született jogerős döntés, így az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmény jelen eljárásban nem volt vizsgálat tárgyává tehető.

Csak a bizonyítási eljárás lefolytatása után lesz a másodfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott, mindenre kiterjedő döntést hozzon. Ezért a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében (augusztus havi elmaradt munkabér, jó erkölcsbe ütköző szerződési feltételek) nem érintette, egyebekben a Pp. 275. § (4) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége kérdésében a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

(kuria-birosag.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Az OTP beperelte Horvátországot
2020. október 19.

A magyar pénzintézet a horvát leánybankjánál keletkezett 224 millió kunás vesztesége megtérítését várja a 2015-ös adósmentő intézkedések miatt.

Bennfentes kereskedőt bírságolt az MNB
2020. október 19.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 15 millió forint piacfelügyeleti bírságot és 1 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre, aki Set Group-részvények megvásárlására bennfentes információk felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat.