Kiváló eredményeket ért el a Kúria az EU 2021. évi igazságügyi eredménytáblán Koronavírus


Az eredménytábla szerint a Kúria azon bíróságok élmezőnyébe tartozik, amelyek eljárásjogi szabályaikat a COVID-19 járvány által támasztott kihívásokhoz igazították.

A tagállami bírósági rendszerek hatékonysága, igazságszolgáltatásuk minősége és függetlensége vizsgálatának összefoglaló dokumentuma, az Európai Unió 2021. évi igazságügyi eredménytáblája alapján Magyarország bíróságai – a Kúriát is magában foglalóan – számos tekintetben 2020. évben is kiváló eredményeket értek el.

Az időszerűséget vizsgálva a magyar bíróságok számos ügytípus esetében évek óta töretlenül az elsők közé tartoznak az Unióban. A Kúria által első- és másodfokon, illetve felülvizsgálati eljárásban is elbírált közigazgatási ügyeket illetően mind az első fokon, mind pedig a valamennyi szinten történő elbírálásához szükséges időtartamot (napok számát) tekintve Magyarország az uniós tagállamok között az előkelő 2. helyen áll (9-10. ábra).

Forrás: Európai Unió

A tagállamok közül hazánkban a legalacsonyabb a folyamatban maradt elsőfokú közigazgatási ügyek 100 lakosra vetített száma (16. ábra), illetve a harmadik legalacsonyabb a folyamatban lévő – következő évre átnyúló – polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek 100 lakosra vetített száma (14. ábra).

Forrás: Európai Unió

A magyar bíróságok a digitális technológia alkalmazása terén is kiváló helyen szerepelnek az egyes rangsorokban (40-45. ábra).
Kiemelést érdemel az igazságügyi eredménytáblához fűzött azon megállapítás, mely szerint a legtöbb tagállamban a női bírák még mindig a bírák kevesebb, mint 50 százalékát teszik ki a legfelsőbb bíróságok szintjén (33. ábra).

Forrás: Európai Unió

Az idei igazságügyi eredménytábla alapján 2018-tól 2020-ig tartó hároméves időszak fejlődési íve azt mutatja, hogy a tendenciák eltérnek a tagállamok között, de a legfelsőbb bíróságokon dolgozó női bírák aránya 2010 óta a legtöbb tagállamban emelkedett. Ez az arány a Kúrián meghaladja az 50%-ot és mindössze 7 országban magasabb, mint Magyarországon. Magyarország ebben is a tagállamok élmezőnyében helyezkedik el, megelőzve Németországot és Ausztriát is.

Az eredménytábla részeként a bíróságok strukturális függetlenségének vizsgálata arra terjedt ki, hogy az egyes tagállamokban milyen módon történik a legfelsőbb bírósági bírók kinevezése, ki tesz javaslatot kinevezésükre, ki végzi a kinevezést, illetve kik válhatnak legfelsőbb bírósági bíróvá. Tizenhat tagállamban a végrehajtó hatalom (kormány vagy igazságügyi miniszter) tesz javaslatot vagy nevezi ki a legfelsőbb bírósági bírókat, míg a 2021-es igazságügyi eredménytábla szerint  Magyarország azon hat tagállam közé tartozik, amelyekben a legfelsőbb bírósági bírók kinevezése a jogalkotó és a végrehajtó hatalom közreműködése nélkül zajlik.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2022. május 23.

Az érdemtelenség, mint kitagadási ok – 2. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét.

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.