Az ítélet kiegészítése
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Kúria: így kell eljárni a polgári peres és nemperes eljárásokban veszélyhelyzetben Koronavírus Veszélyhelyzet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria PK véleményekben ismertette a tárgyalások mellőzésével és az elektronikus tárgyalástartással kapcsolatos véleményt.
A Kúria 1/2020. (IV.30.) PK véleménye az alábbiakról rendelkezik:
1. A 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir.) alkalmazásában a perorvoslati bíróságnak a veszélyhelyzet idejére főszabályként hivatalból mellőznie kell a tárgyalás kitűzését. Ez az értelmezés – az alábbi kivételekkel – irányadó azokra az esetekre is, amelyekben a felek a Veir. hatálybalépése előtt kérték a tárgyalás tartását, a tárgyalás kitűzésére azonban még nem került sor.
2. Az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó ügyekben a tárgyaláson kívüli elbírálás lehetőségét a 256/A. § (1) bekezdés f) pontja is lehetővé teszi a bíróság számára. Ha a felek az 1952-es Pp. 256/A. § (1) bekezdés e) pontja alapján maguk is kérték a tárgyaláson kívüli elbírálást, az a bíróság számára is kötelező, kivéve az 1952-es Pp. 256/A. § (5) bekezdésében foglaltakat.
3. A Pp. hatálya alá tartozó ügyekben is dönthet úgy a másodfokú bíróság – a Pp. 376. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esetben –, hogy tárgyalást tart az ügyben, illetve ez okból a tárgyaláson kívüli elbírálás során is áttérhet a tárgyalás tartására.
4. A Veir. 29. § (2) bekezdése magában foglalja azt az esetkört is, amikor a másodfokú bíróság a felek ez irányú kérelme nélkül maga rendelkezett úgy, hogy az ügyben tárgyalást tart.
5. Ha a másodfokú bíróság a már tárgyalásra kitűzött ügyben a tárgyaláson kívüli elbírálásról dönt, a feleket az erről szóló értesítéssel egyidejűleg tájékoztatni kell a tárgyalás tartására irányadó kérelem lehetőségéről és a Veir 21. § (3)-(4) bekezdésében írtakról.
6. Az elsőfokú ítélet perorvoslati részének tartalmaznia kell azt a tájékoztatást, hogy a felek a veszélyhelyzet ideje alatt tárgyalás tartását nem kérhetik.
A Kúria 2/2020. (IV.30.) PK véleményében az alábbiak szerint foglalt állást:
1. A Veir. alkalmazásában a civilisztikai ügyekben a más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján csak akkor tartható tárgyalás (a továbbiakban: e-tárgyalás), ha az ehhez szükséges technikai feltétel a bíróság tagjain kívül minden – a tárgyalásra idézendő – személynek rendelkezésére áll.
A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia ezeket a feltételeket, és ha minden érintettnek rendelkezésére áll, az e-tárgyalás kitűzhető. A felek, közreműködők és más személyek részvételének az e-tárgyaláson az a feltétele, hogy a bíróság felhívására előzetesen bejelentsék az e-mail címüket, és az, hogy rendelkezzenek internet-kapcsolattal és olyan eszközzel, amely alkalmas a kép és hang egyidejű továbbítására.
2. Az e-tárgyalás megtartása akkor mellőzhető, ha az ehhez szükséges technikai feltételek nem biztosítottak, vagy ha a tárgyaláson olyan eljárási cselekmény foganatosítása szükséges, amely az e-tárgyaláson nem biztosítható személyes közreműködést igényel.
3. Az e-tárgyalások során továbbra is alkalmazni kell – a Veir.-ből fakadó eltérésekkel – a tárgyalásra szóló idézésnek az 1952-es Pp.-ben és a Pp.-ben írt szabályait.
4. Az e-tárgyalásra is megfelelően alkalmazható a Pp. 624. § (2) bekezdése, amely szerint az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvánosságot a tárgyalás „kitűzött helyszínén” kell biztosítani, ami a bíró jelenléti helyét jelenti. Zárt tárgyalás tartásának akkor állnak fenn a feltételei, ha a bíróság felhívására az eljárás résztvevői (felek, tanú) úgy nyilatkoznak, hogy náluk is fennállnak a nyilvánosság kizárásának a feltételei.
5. A bíróság az e-tárgyalásról is köteles jegyzőkönyvet készíteni.
6. Az e-tárgyaláson is lehetséges a felek és a tanú (tanúk) szembesítése.
7. A bíró az e-tárgyaláson – ha ennek fennállnak a feltételei – a tárgyalást berekeszti, az ítélet kihirdetésére viszont a tárgyaláson már nem kerül sor, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
A 3/2020. (IV.30.) PK vélemény az alábbiakat tartalmazza:
1. A Veir. 21. § (3) és (7) bekezdését a Hketv. 15. § (1)-(3) bekezdéseire is alkalmazni kell.
2. A Veir. 21. § (3) bekezdése, illetve a Veir. 21. (7) bekezdése szerint akkor tekinthető elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköznek a viber, skype vagy egyéb informatikai alkalmazás számítástechnikai eszközön való felhasználása, ha az a meghallgatott személy képmását és hangját egyidejűleg továbbító videóhívás mellett kerül alkalmazásra.
3. A Veir. 21. § (3) bekezdése, illetve a Veir. 21. § (7) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatok beszerzése kizárólag akkor lehetséges, ha mindkét fél rendelkezik elektronikus levelezési címmel, illetve a kérelmező az elektronikus kapcsolattartást választotta vagy elektronikus kapcsolattartásra köteles. A bíróság köteles előírni a bántalmazó számára az elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz alkalmazását a bíróság által meghatározott időpontban, ha annak feltételei a bántalmazó számára adottak, illetve annak feltételeit a bántalmazó biztosítani tudja.
4. A Veir. 21. § (3) és (7) bekezdése alkalmazhatóságának hiányában kerülhet sor a Hketv. 15. § (1) bekezdése szerint a rendőrség megkeresésére az idézés és a kérelem kézbesítése iránt.
5. A bíróság mellőzheti a Hketv. 15. § (7) bekezdése szerint a felek egymás jelenlétében történő meghallgatását akkor is, ha azt az igénybe venni kívánt elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz alkalmazása teszi szükségessé.
6. A felek személyes megjelenésre idézése csak akkor szükséges, ha a meghallgatás másként nem foganatosítható a Veir. rendelkezései szerint.
7. Javasolt a rendőrség közreműködését kérni a bántalmazót távoltartás hatálya alá helyező határozat kézbesítéséhez. Ennek előrelátható – vagy tényleges – sikertelensége esetén a bíróság köteles az ilyen határozatot a postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint a címzettek részére történő kézbesítés mellett a címzettek elektronikus levélcímének elérhetősége esetén elektronikus levélben, ennek hiányában, a telefonszámuk ismerete esetén a telefonos rövid üzenetszolgáltatás keretében küldött üzenethez (sms) elektronikusan mellékelve is megküldeni.