Bejegyzések a ‘bizonyítás’ címkével ellátva

Az egyszerű okiratok bizonyító ereje

Az egyszerű okiratnak törvényben meghatározott alaki bizonyító ereje nincs, anyagi bizonyító ereje a bíróság mérlegelésétől függ. Ha az eredeti okirat az annak becsatolására köteles fél érdekkörében megsemmisült, annak hiányát a bizonyító fél terhére kell értékelni – a Kúria eseti döntése.

Bíróság, választottbíróság, mediáció

Cikkünkben a kötelező mediációról, a mediáció előnyeiről, a bírósági közvetítésről és a választottbíróságokról olvashatnak.

Kúria: így kell eljárni a polgári peres és nemperes eljárásokban veszélyhelyzetben Koronavírus

A Kúria PK véleményekben ismertette a tárgyalások mellőzésével és az elektronikus tárgyalástartással kapcsolatos véleményt.

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

A Kúria szerint önmagában nem ütközik a jóerkölcsbe, ha valaki bérbeadás céljából vásárol ingatlant, még akkor sem, ha az ingatlan vevője a vételár teljesítéséhez bankkölcsönt vesz fel, és ennek biztosítékául a bérleti díjak szolgálnak.

A mérőórák manipulálása akár szabadságvesztéssel is büntethető

A közelmúltban gyakran lehetett olyan esetekről hallani, melyekben a közművek szabálytalan vételezése miatt indult büntetőeljárás. Hogyan derülhet ki, hogy valaki illegálisan használja a közművek szolgáltatásait, milyen esetekben kerül bíróság elé egy-egy ilyen ügy. Az OBH Jogos a kérdés rovatában dr. Kántor István Zoltánt, az Egri Törvényszék büntető ügyszakos bíráját kérdezte.

A magánszakértő szerepe az új Pp-ben

A felek bizonyítási feladatait és felelősségét is nagymértékben megnöveli az új Polgári perrendtartás. Mindenki hozhat magánszakértői véleményt, de előfordulhat, hogy ennek költségét a perköltségben nem kapja majd vissza.