A mérőórák manipulálása akár szabadságvesztéssel is büntethető

A közelmúltban gyakran lehetett olyan esetekről hallani, melyekben a közművek szabálytalan vételezése miatt indult büntetőeljárás. Hogyan derülhet ki, hogy valaki illegálisan használja a közművek szolgáltatásait, milyen esetekben kerül bíróság elé egy-egy ilyen ügy. Az OBH Jogos a kérdés rovatában dr. Kántor István Zoltánt, az Egri Törvényszék büntető ügyszakos bíráját kérdezte.

Jellemzően milyen szabálytalanságok fordulnak elő az áram-, gáz- és vízfogyasztáshoz kapcsolódóan?

A legjellemzőbb szabálytalanságok egyike a mérőórák, mérőeszközök megkerülésével történő vételezés, illetve ezen eszközök működésébe történő beavatkozás, tehát annak elérése, hogy az adott mérőeszköz ne, vagy ne hitelesen mérjen. A megkerülés esetében a leggyakoribb a méretlen fővezetékekre történő illegális rácsatlakozás, amely természetesen igényel egy kis szakértelmet, de ezek éppen jellegükből adódóan számos egyéb veszélyt rejtenek magukban. Például illegális áramvételezés esetén, a méretlen fővezetékre egyszerű vezetékkel történő rácsatlakozás esetén fennáll az áramütés, tűz kialakulásának veszélye. A mérőeszközbe történő beavatkozás lehet a mérőóra visszatekerése, a mérés időnkénti megszakítása, amely szintén szakértelmet igényel, és a jogellenes beavatkozás megtörténte ilyen esetekben sokszor csak szakértő igénybevételével bizonyítható.

Hogyan derülhet ki, hogy valaki illegálisan használja a közművek szolgáltatásait?

Az illegális vételezés ténye több formában is a hatóság, közműszolgáltató tudomására juthat. A legegyszerűbb, ámde gyakran előforduló esete az úgynevezett lakossági bejelentés. Ezek nyilvánvalóan névtelen írásbeli, vagy telefonos, esetleg elektronikus úton történő bejelentések, amelyek tartalmából kiderül, hogy a bejelentő ismeri az adott ingatlant, tudja, hogy ott a közüzemi szolgáltatásokat, vagy azok egy részét illegálisan veszik igénybe.

Fény derülhet az illegális vételezésre akkor is, amikor az adott közüzemi szolgáltató a mérőóra cseréjét végzi, s egyértelművé válik annak ténye, a mérőórát „machinálták”, azon szemmel látható sérülések vannak. Azt is érdemes tudni, hogy amennyiben egy fogyasztót például számlatartozás miatt kizárnak a szolgáltatásból, az adott közüzemi szolgáltató szakemberei ezeket az ingatlanokat időnként vissza ellenőrzik. Teljesen nyilvánvaló, ha az ellenőrzés idején a fogyasztó ingatlanában a kikapcsolt közüzemi szolgáltatás mégis működik, akkor az illegális vételezés ténye nagyon nagy valószínűséggel fennáll.

Említést érdemel az az esetkör is, amikor az illegális vételezés ténye annyira szembeötlő, hogy laikus számára is felismerhető. Ilyen eset, amikor az utcán kiépített méretlen villany fővezetékre egyszerűen csak „ráakasztanak” egy vezetéket, amely az adott ingatlan tetőszerkezetén, vagy még egyszerűbb esetben a nyílászárón keresztül juttatja a méretlen villanyáramot az ingatlan belsejébe. Ezen utóbbi esetkörben leggyakrabban a rendőrség észleli járőri tevékenysége ellátása során az illegális vételezés tényét, s értesíti az érintett közüzemi szolgáltatót.

Mennyire gyakoriak az ilyen ügyek?

Az ügyek gyakorisága változó, nagy számúnak nem tekinthető. Sokkal inkább egy tendencia figyelhető meg, nevezetesen az, hogy főleg az illegális gáz- és villany vételezésre az őszi, téli időszakban kerül sor.

Inkább cégekre, vagy magánszemélyekre jellemző ez?

Tapasztalatom szerint az illegális vételezés inkább magánszemélyekre jellemző, bár az is lehetséges, hogy a cégek esetében nagyobb a látencia, mert nagy valószínűséggel a cégek kifinomultabb eszközökkel, kevésbé nyilvánvaló módon tudják kivitelezni az esetleges illegális vételezést.  Magánszemélyek esetében leginkább az figyelhető meg, hogy az elkövetői kör mély szegénységben él, komfort nélküli ingatlanban, sok gyermeket nevelnek és a mindennapi megélhetés nagyon komoly gondot okoz nekik.

WK - III. Versenyjogi Konferencia

Amennyiben szabálytalanul vételez valaki, akár az órát manipulálva, akár más módon ezzel milyen bűncselekményt valósít meg? Milyen esetekben kerül bíróság elé egy ilyen ügy?

A büntető törvénykönyv rendelkezései alapján, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.  Dolgon pedig a villamos- és gazdaságilag hasznosítható más energiát is érteni kell. Ezekből következően, az illegálisan vételező valójában lopást követ el. Az illegális vételezés feltárása esetén – nyilván a vádhatóság döntésétől is függően – az ügyek nagy többsége bíróság elé kerül, hiszen a közüzemi szolgáltatók a feljelentés megtételétől és kárigényük érvényesítésétől nem szoktak eltekinteni, de adott esetben a rendőrség a feljelentéstől függetlenül is elrendeli a nyomozást, ha a jogsértést ő maga észleli. Nagyon kevés esetben marad el a bírósági út, esetlegesen csak olyan alkalommal, amikor az okozott kár rendkívül csekély, azt pedig az elkövető azonnal megtéríti.

Hogyan történik a jogérvényesítés ilyen esetekben?

A jogérvényesítés a bíróság előtt az úgynevezett polgári jogi igény előterjesztésével történik a büntetőügyekben. A bűncselekmény sértettje ezen esetekben értelemszerűen az adott közüzemi szolgáltató, aki magánfélként lép fel az eljárásban.

A sértettnek pontosan meg kell jelölnie, hogy az elkövetőt mekkora összeg megfizetésére kéri kötelezni, kamatigénye van-e, illetve a kívánt a teljesítés módját, helyét. A szükséges feltételek fennállta esetén, a büntetőbíróság tehát elbírálhatja az igényt és adott esetben fizetésre is kötelezheti a büntetőügy vádlottját. Amennyiben a közüzemi szolgáltató a büntetőeljárás keretében polgári jogi igényt nem érvényesít, ez nem fosztja meg attól a jogától, hogy a szabálytalan vételezésből eredő igényét polgári eljárásban érvényesítse.

Hogyan ítéli meg a bíró, hogy valóban lopás történt-e? Szükséges-e ilyenkor szakértőt igénybe venni ennek bizonyítására?

Elsődleges annak vizsgálata, hogy az elkövető valóban szándékosan, célzatosan törekedett-e arra, hogy a közüzemi szolgáltató szolgáltatását illegálisan vegye igénybe, vagyis bizonyíthatóan tudott-e arról, hogy adott esetben a mérőóra megkerülésével veszi igénybe a közüzemi szolgáltatást, vagy általa is tudottan a mérőóra nem megfelelően mér.

Gyakori eset, amikor az ingatlant albérlő lakja és ő arra hivatkozik, hogy az illegális vételezésről nem volt tudomása, ő a rezsit megfelelően fizette. Ilyenkor körültekintő bizonyítás szükséges, e körben tanúk kihallgatása gyakran nem mellőzhető és szakértő igénybevételére is sor kerülhet.

Szakértő bevonása mindenképpen szükséges az eljárásba akkor, ha azt kell bizonyítani, hogy az adott mérőeszközt „mahinálták”, az nem megfelelően, vagy egyáltalán nem mér, és ugyancsak szükséges a szakértő adott esetben az eltulajdonított villamosenergia, földgáz stb. értékének meghatározásához, hiszen ez a bűncselekmény elkövetési értéke.

Amennyiben a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismeri és rendelkezésre áll az adott közüzemi szolgáltató saját számítása, amellyel kapcsolatban kétség nem merül fel, abban az esetben az ügy szakértő igénybevétele nélkül is elbírálható.

A bíróságra került ügyek esetében jellemzően milyen és mekkora összegű büntetést szabnak ki? Mik befolyásolják a büntetés mértékét? 

Jellemzően kisebb elkövetési érték és első bűnelkövető esetében intézkedés, mint amilyen a próbára bocsátás vagy a jóvátételi munka alkalmazása is elégségesnek mutatkozik. Nagyobb elkövetési érték, huzamosabb időn keresztül történő jogtalan vételezés, büntetett előélet esetén az elkövető már komolyabb szankcióra számíthat, így adott esetben több százezer forintos pénzbüntetés, közérdekű munka büntetés, vagy akár szabadságvesztés kiszabása is szóba jöhet. A büntetés mértékét nyilvánvalóan befolyásolják még az elkövető személyi körülményei például kiskorú gyermekeinek száma, esetleges betegségei, életkora. Enyhítő körülményként értékelendő az elkövető önhibáján kívül fennálló nehéz anyagi helyzete, különösen akkor, ha ez az elemi szükségletek kielégítetlenségében nyilvánul meg és a bűncselekmény ennek körén belül marad.

Amennyiben a vádlott beismeri tettét és megtéríti az összeget az befolyásolja-e a büntetés mértékét?

A bűnösségre kiterjedő beismerő vallomás, főleg, ha az felderítő jellegű is, nyomatékos enyhítő körülmény. Ugyanígy jelentős súlyú enyhítő körülmény, ha a terhelt az általa okozott kárt még a büntető eljárás befejezése előtt önként megtérítette.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Drogkereskedő testvérpárt ítéltek el
2019. december 5.

Drogkereskedő testvérpárt ítélt három, illetve három év négy hónap börtönbüntetésre a Salgótarjáni Járásbíróság jogerősen.