Bejegyzések Btk. címkével


2023. május 23. Napi

Panasztörvény, mentelmi jog, szabadságvesztés, választójogi törvény, Ptk. és Btk. változások – döntött a Ház

Az igazgatási szünet elrendeléséről, az államfő által visszaküldött panasztörvényről, a családok ügyintézésnek könnyítéséről és a közműszolgáltatások egyszerűsítéséről is döntött az Országház kedden. Az Országgyűlés kedden úgy döndött: nem függeszti fel Novák Előd (Mi Hazánk) mentelmi jogát. A Ház ugyanilyen döntést hozott Hadházy Ákos független képviselő mentelmi jogáról is. A szabadságvesztés szabályairól, a választási törvény módosításáról és a köztársasági elnök hivatalának átnevezéséről is hoztak határozatot a képviselők. A minősített adatok védelméről szóló jogszabály, valamint a szövetkezeti törvény, a büntető törvénykönyv és a szakképzési törvény módosításáról is határoztak a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.

Személyes adattal visszaélés
2023. január 31. Szakma

Személyes adattal visszaélés

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című kiadvány a büntető anyagi jog egészét átfogó nagykommentár, mely teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására. A nagykommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns, elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. Az alábbiakban a személyes adattal való visszaélésről szóló 219. § és a közérdekű adattal való visszaélésről szóló 220. § magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Szomora Zsolt.

Kapcsolati erőszak a Btk-ban
2023. január 24. Szakma

Kapcsolati erőszak a Btk-ban

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című kiadvány a büntető anyagi jog egészét átfogó nagykommentár, mely teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására. A nagykommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns, elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. Az alábbiakban a kapcsolati erőszakról szóló 212/A. § magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Szomora Zsolt.

2023. január 4. Szakma

A falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás a bírósági gyakorlatban

A firkálással, felfestéssel (lefestés), szennyezéssel (leöntés) elkövetett felületmegváltoztatás, a vagyontárgy állapotának megváltoztatása is állagsérelem, így a dologrongálás fogalma alá tartozik, mert megváltoztatja az eredeti felület megjelenését, és az eredeti állapot helyreállítása csak anyagi ráfordítás árán lehetséges.

2022. december 21. Cégvilág

Keményebben büntetik a bennfentes kereskedelmet

Az MNB kezdeményezésére jövőre szigorodnak a büntető törvénykönyv (Btk.) tőkepiaci visszaélésekre vonatkozó tényállásai, így január elejétől bennfentes kereskedelemnél, tiltott piacbefolyásolásnál minősített eset lesz, ha a bűncselekményt tőzsdei céghez kötődő személy követi el – közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A kiskorú veszélyeztetésének bűntette hatályos törvényi tényállása és dogmatikai elemzése figyelemmel az ítélkezési gyakorlatra II. rész
2022. augusztus 25. Szakma

A kiskorú veszélyeztetésének bűntette hatályos törvényi tényállása és dogmatikai elemzése figyelemmel az ítélkezési gyakorlatra II. rész

A kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállás megítélése annak ellenére nem egyszerű, hogy igen széles körű esetjog áll rendelkezésre e körben. Nehézséget jelent a megítélése során az elkövetési magatartások heterogenitása, valamint annak mérlegelése, hogy egy cselekmény vajon már veszélyezteti a gyermek fejlődését, vagy még nem éri el azt a szintet, büntetőjogi szempontból eképpen nem értékelhető, társadalmilag elfogadott.