Bejegyzések a ‘Btk.’ címkével ellátva

A pedagógusokat nem terheli a közfeladatot ellátó személy fokozott büntetőjogi felelőssége

A jogrendszer egységességének elve alapján a Btk. rendelkezése nem értelmezhető a háttérjogszabály szándékával szemben akként, hogy a közfeladati jelleg nemcsak a védelem, hanem a fokozott felelősség szempontjából is mérvadó. Ez ugyanis a büntetőjogi felelősség olyan kiterjesztő értelmezéséhez vezetne, amelyre a jogalkotó akarata nem terjedt ki, ekként a nullum crimen sine lege büntetőjogi alapelvébe ütközne.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

AB: ha egy cselekmény alapjog-gyakorlásnak minősül, kizárt annak társadalomra veszélyessége

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróság nem értékelte megfelelően az indítványozók cselekményét, aránytalan módon korlátozta az véleménynyilvánításhoz való jogukat, és ezért a Szombathelyi Járásbíróság végzését megsemmisítette.

Mi a teendő, ha alkalmazottunk sikkasztást vagy hűtlen kezelést követ el?

Szerző: Dr. Szép Árpád Olivér
Dátum: 2019. március 13.
Címkék: , , , , , , , , ,
Rovat:

Az új munkaerő felvételénél triviális feltevésnek mondható, ha a munkáltató lojalitást és megbízhatóságot vár el a dolgozótól. De mi történik abban az esetben, ha ez mégsem valósul meg?

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

AB: a humanitárius célok kizárják a Btk. 353/A. § (1) bekezdésében foglalt tényállás alkalmazását

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 353/A. § (1) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy az nem terjedhet ki az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen, a tényállásban tiltott céllal összefüggésben nem álló magatartásokra.

A kényszergyógykezelés, mint büntetőjogi szankció

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 5.
Címkék: , , , , , , ,
Rovat:

Az OBH Dr. Ujvári Ákossal, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjével készített interjújából kiderül, mit is takar valójában a kényszergyógykezelés, milyen feltételek érvényesülése esetén rendelhető el, mi az eljárás menete, illetve megéri-e szimulálni a kóros elmeállapotot.

Emberölési ügyben döntött a Kúria

Nem méltányolható okból származik az elkövető indulata, ha ismert előtte, hogy a sértett saját neméhez vonzódik, így költözik hozzá szívességi lakáshasználóként, a sértett erőszakot nélkülöző szexuális közeledéseit különböző módokon, akár kisebb erőszakot alkalmazva minden esetben elhárította, ennek ellenére a sértettől nem költözött el, holott akaratában, cselekvési szabadságában korlátozva semmilyen módon nem volt, majd a sértettel közös, rendszerinti nagymértékű italozást követően erősen ittas állapotban a váratlannak nem tekinthető, szokásos sértetti szexuális közeledés miatt puszta kézzel kitartóan bántalmazva agyonveri a sértettet.

Csak a megbotránkoztató vagy riadalomkeltő cselekmény minősül garázdaságnak

A terhelt személy elleni erőszakos magatartása nem alkalmas annak megállapítására, hogy olyan – adott időben és körülmények között – kihívóan közösségellenes magatartás volt, amely a garázdaság bűncselekményét megvalósította.