Bejegyzések a ‘Btk.’ címkével ellátva

A pénzmosás 2021. január 1. napjától hatályos új bűncselekményi tényállása

Cikkünkben bemutatjuk az új tényállás(oka)t, illetve azon szempontokat, amelyekkel a joggyakorlat képviselőinek indokolt tisztában lenniük a helyes jogalkalmazás kialakítása, a pénzmosásgyanús esetek kiszűrése, így végső soron a pénzmosás visszaszorítása érdekében.

A hálapénz elfogadása és a büntetőjog

Cikkünkből megtudhatja, hogy ki büntethető az egészségügyben vesztegetésért, milyen előnyök elfogadása tilos és melyek a megengedettek, mi számít hálapénz elfogadásának és hogyan szankcionálja azt a Büntető Törvénykönyv.

Kúriai értelmezés a szexuális erőszakról

A nemi szabadság elleni bűncselekmény esetében elvárt, hogy a sértett is védje, amit a törvény véd, különben nem valódi a nemi szabadsághoz való ragaszkodása. Ilyen erőszaknak tehát nem feltétlenül eleve leküzdhetetlennek, hanem a sértett komoly ellenállásának leküzdésére alkalmasnak kell lennie. Következésképpen az ilyen erőszak megállapítására csak sértetti ellenállás és annak komolysága esetén van helye. Ugyanakkor nem elvárt a végsőkig való védekezés (ellenállás). Az ellenállás komolyságának megállapítását pedig nem zárja ki, ha a sértett azért nem védekezik, vagy azért hagy fel a védekezéssel, mert helyzetét reménytelennek látja – a Kúria eseti döntése.

Versenyjog – Az engedékenységi politika II.

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet az engedékenységi politikáról.

Álképviselet vagy okirathamisítás?

A Ptk. 6:14. § alapján az a személy, aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, álképviselőnek minősül, és nyilatkozata csak a képviselt jóváhagyásával vált ki a képviseltet érintő joghatást.

Testi kényszer, bilincs, könnygáz, gumibot az iskolában. Kihirdették az iskolaőrökről szóló törvényt

Kihirdették az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2020. évi LXXIV. törvényt, amely az oktatási intézmények területén tanítási időben a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartására bevezeti az iskolaőrök intézményét.

A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata – 4. rész

Cikkünkben a visszaélések vállalatokon belüli kezeléséről és a visszaélés-vizsgálat magyar szabályozásáról olvashatnak.