Jogszabályfigyelő 2023 – 11. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/36–38. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
A falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás a bírósági gyakorlatban
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A firkálással, felfestéssel (lefestés), szennyezéssel (leöntés) elkövetett felületmegváltoztatás, a vagyontárgy állapotának megváltoztatása is állagsérelem, így a dologrongálás fogalma alá tartozik, mert megváltoztatja az eredeti felület megjelenését, és az eredeti állapot helyreállítása csak anyagi ráfordítás árán lehetséges.
A Kúria közzétette a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának – a legfőbb ügyész előzetes döntéshozatali indítványa alapján – 2022. november 14. napján meghozott, A Btk. 371. § (2) bekezdése b) pont ba) alpontjában meghatározott falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségének elkövetési tárgya és a rongálással okozott kár meghatározásáról szóló 4/2022. JEH határozatát (Jpe.IV.60.012/2022/12. szám).
A Kúria 4/2022. JEH határozatának rendelkező része szerint a falfirkán értendő felületbevonat elhelyezése alapvetően a támadott idegen vagyontárgy külső megjelenésének háborítatlanságához fűződő érdek védelme szempontjából képez büntetendő magatartást. A falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás tényállásszerű, ha az elkövető az elkövetési tárgy, így bármely köz- vagy magántulajdoban lévő idegen vagyontárgy — azaz pénzben kifejezhető értékű ingó vagy ingatlan dolog — felületén, a tulajdonos vagy vagyonkezelésre jogosult engedélye nélkül hoz létre változtatást, így például jelet, ábrát vagy feliratot helyez el [Btk. 371. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont ba) alpont].
A falfirka elhelyezése nem önálló elkövetési magatartás, hanem az elkövetés olyan módja, amelyet a törvény minősített esetként szabályoz, és amelynek a rongálás — egyébként a károkozás mértékéhez igazodó — minősítése kapcsán tulajdonít jelentőséget. A falfirka esetében közömbös a vagyontárgyra felvitt ábrázolás tartalma, mibenléte, célja, önmagában a vagyontárgy felületén való elhelyezés ténye képez minősített esetet.
A firkálással, felfestéssel (lefestés), szennyezéssel (leöntés) elkövetett felületmegváltoztatás, a vagyontárgy állapotának megváltoztatása is állagsérelem, így a dologrongálás fogalma alá tartozik, mert megváltoztatja az eredeti felület megjelenését, és az eredeti állapot helyreállítása csak anyagi ráfordítás árán lehetséges. Ebben az esetben az eredeti állapot helyreállításának költsége a rongálással okozott kár [Btk. 371. § (1) bekezdés, (7) bekezdés, 459. § (1) bekezdés 16. pont.].
Kapcsolódó cikkek
2023. március 17.
A személyes e-mail cím kezelése önmagában nem valósítja meg automatikusan a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jog megsértését
Az érintett természetes személy teljes nevét tartalmazó, saját használatú e-mail címe személyes adatnak minősül. A személyes adat jogellenes kezelése önmagában, egyéb tényállási elem hiányában azonban nem valósítja meg automatikusan a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jog megsértését – a Kúria eseti döntése.
2023. március 14.
Az eltűntnek nyilvánítás– Bpnp. IV.
Az alábbi cikk a bírósági polgári nemperes eljárásokról szóló törvényhez íródott kommentár eltűntnek nyilvánítási eljárást tárgyaló részletét ismerteti.