Messengeren is keresheti a hatóság a gyanúsítottakat – januártól változnak egyes büntetőjogi tárgyú törvények


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosul a kábítószer fogalma a Btk.-ban, az Országgyűlés két alaptörvény-ellenes mulasztását is pótolta, tisztázták a harmadfokú bíróság tényálláshoz kötöttségét és felülbírálati lehetőségeit.

Decemberben fogadták el a 18 törvényt magában foglaló 2022. évi LX. törvényt (salátatörvény), mely egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények (pl. Cstv., Avt. stb.) módosításáról szól. A salátatörvény szabályai egy alcím kivételével 2023. január 1-jén léptek hatályba. Cikkünkben rövid áttekintést adunk a Be., a Btk. és a bv. egyes fontosabb változásairól.

A Be. főbb változásai

Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel történő kommunikáció

Ezen jogszabályi változások azt a célt szolgálják elsődlegesen, hogy az eljárásnak a terhelt távollétében történő lefolytatására kizárólag akkor kerüljön sor, ha az illető személy a hatóság számára ténylegesen elérhetetlen.

Ennek érdekében, és hogy a lehető legrövidebb időn belül, a legkisebb ráfordítással elérhessék a terheltet, az eddig megszokott kapcsolattartási formák mellett a telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét is meg kell adnia (ha rendelkezik ilyennel), vagy annak változását közölnie kell a változást követő három munkanapon belül az eljáró bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal. Azaz az email cím mellett a különböző népszerű kommunikációs alkalmazásokban (pl. Messenger, Viber, WhatsApp stb.) történő elérhetőségét is fel kell tüntetnie ezentúl. Az adatközlési kötelezettség nemcsak a terheltre, hanem a sértettre és a tanúra is vonatkozik, mivel esetükben is elősegíti azt, hogy ha a tartózkodási hely nem ismert, vagy bizonytalan ott az illető személy elérhetősége, akkor elektronikus úton zajló idézés vagy egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján biztosítsák a részvételét, megjelenését.

A harmadfokú bíróság tényálláshoz kötöttsége

A salátatörvény által bevezetett módosítással a Be. 619. § (3) bekezdése elhatárolja egymástól a tényállás helyesbítését, kiegészítését az eltérő tényállás megállapításától. Az általános indokolásban rögzítettek szerint erre azért volt szükség, hogy a harmadfokú bírósági eljárásban kiküszöböljék azt az ellentmondó joggyakorlatot, mely a felülbírált ítélet tényállásához való kötöttsége esetén merült fel.

A 2022. december 31-ig hatályos 619. § (3) bekezdése alapján a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság megalapozatlan ítéletét a bizonyítást érintő ügyiratok és a ténybeli következtetés alapján is felülbírálhatta, azonban a megalapozott tényállás megállapítása érdekében csak a tényállás kiegészítésére, helyesbítésére volt lehetősége, arra nem, hogy eltérő tényállást állapítson meg.

A salátatörvény a fellebbezéssel érintett ellentétes döntés tekintetében immár harmadfokon is lehetővé teszi az eltérő tényállás megállapítását, ha a helyes tényállás az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján kiküszöbölhető, de csak bizonyos korlátokkal: az eltérő tényállás megállapítása a terhelt javára korlátlanul, a terhelt terhére pedig szűkebb körben, az elsőfokú bíróság által egyébként helyesen megállapított tényálláshoz való visszatérés érdekében megengedett.

Másik oka az új szabályoknak, hogy a Be. nem rögzítette azt a mára már egységesnek mondható joggyakorlatot, amely alapján a másodfokú bíróság eljárási szabálysértésének kiküszöbölése eredményeként a harmadfokú eljárásban lehetőség nyílik a másodfokhoz képest eltérő tényállás megállapítására.

A magánvádló és a pótmagánvádló mulasztásának jogkövetkezménye

A 9/2022. (V. 25.) AB határozat megállapította az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességét amiatt, hogy a Be. 810. §-ában nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonságból fakadó következményeknek megfelelően a pótmagánvádló azon mulasztásának jogkövetkezményét, amikor a másodfokú eljárásban megszűnt jogi képviseletéről a bíróság felhívására a kitűzött határidőben nem gondoskodik. A salátatörvény általános indokolásában foglaltak szerint az új szabályok olyan koherens szabályozás kialakítását célozzák, ami egységes elvek szerint szabályozza valamennyi – a magánvádló, a pótmagánvádló, illetve képviselőjük – magatartásához köthető jogkövetkezményeket, azaz többnyire az eljárás megszüntetését.

A kábítószer fogalma a Btk.-ban

Szintén az Alkotmánybíróság felhívása miatt történt módosítás ebben a tárgykörben. A 31/2021. (XII. 1.) AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg amiatt, hogy a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pont a)-b) alpontjaiban nem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően volt szabályozva a kábítószer fogalma. Az Alkotmánybíróság azt kifogásolta, hogy a jogalkotó nem gondoskodott arról, hogy a Btk. olyan konkrét rendelkezéseket hívjon fel, amelyekből „maradéktalanul és közvetlenül megismerhető a hazánkban kábítószernek minősülő és ilyenként büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó anyagok köre.”

A január 1-től hatályos szöveg szerint kábítószer: „az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 1. mellékletében a kábítószerek 1. és 2., valamint 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyag”.

A módosítás lényege tulajdonképpen, hogy a továbbiakban nem három külön törvényre utal a fogalom, hanem az időközben megalkotásra kerülő új BM rendeletre (az ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendeletre), mely valamennyi – a nemzetközi, az uniós, illetve hazai szervek által – kábítószernek minősített anyagot tartalmazza egy helyen, így bárki számára könnyen követhetővé válik, hogy a Btk. alkalmazásában pontosan mely anyagok minősülnek kábítószernek.

Büntetés-végrehajtási tárgyú módosítások

A módosítások részben a büntetés-végrehajtási intézetekben lévő elítéltek reintegrációjának hatékonyabb elősegítésére irányulnak, például a kapcsolattartási formáknak a reintegrációs eltávozással történő kibővítésével.

A salátatörvény indokolásában olvashatók szerint a büntetés-végrehajtási szervezet hatékonyabb működése, a középirányító szerv tehermentesítése, valamint a bv. intézetek gyakorlatának egységesítése, a jó gyakorlatok a teljes szervezet szintjén történő meghonosítása érdekében 2023. január 1-jével agglomerációs együttműködési rendszer került kialakításra a 2022. évi L. törvénnyel. Ez alapján az agglomerációs vezetők az országos parancsnok által meghatározott feladatköröket gyakorolják az adott agglomerációban érintett bv. intézetek vonatkozásában, valamint törvényben meghatározott egyéb feladatokat látnak el.

A módosítás céljai között kiemelt jelentőséggel bír még a bv. szervezet alapfeladatainak ellátását, biztonságos működését támogató, célirányos és komplex információgyűjtő tevékenység kialakítása, amely hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a büntetés-végrehajtás biztonságos működését sértő vagy veszélyeztető körülmények, folyamatok feltárására és felszámolására.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.