Bejegyzések a ‘Be.’ címkével ellátva

Fontos változások a büntetőeljárásokat érintő szabályokban

A módosítás értelmében pontosításra kerültek az ellenérdekű személy részére történő kézbesítésre vonatkozó szabályok, továbbá kibővültek a kézbesítési fikció eddigi esetei.

Döntött a Kúria a SZEVIÉP ügyben

A Kúria megállapította, hogy a III. rendű vádlott védője fellebbezésében a bizonyítékok saját szempontúan értékelése alapján tett megállapításokat a vagyonvesztés és észszerű gazdálkodás vonatkozásában és a – helyenként – a bíróság által lefolytatott bizonyítás alapján rendelkezésre nem álló bizonyítékok hiányát a III. rendű vádlottra kedvező megállapításokkal és következtetésekkel pótolta. A bíróság azonban az ügydöntő határozatát kizárólag a lefolytatott bizonyításra és az ennek alapján rendelkezésre álló bizonyítékokra alapozhatja.

AB: a védőnek is a terhelt tudomásszerzésétől számított egy hónap áll a rendelkezésére a perújítási indítvány benyújtására.

Az Alkotmánybíróság elutasította a 2017. év XC. törvény 639. § (3) bekezdése elleni bírói kezdeményezést, ugyanakkor alkotmányos követelményként megállapította, hogy a védő a távollevő és az eljárás alatt külföldön tartózkodó terhelttel szemben lefolytatott eljárást követő perújítási indítványát attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amely napon a terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást szerzett. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást és Salamon László különvéleményt csatolt.

Az összbüntetési ítélet nem ügydöntő határozat

Amennyiben a bíróság az összbüntetési ítéletben a feltételes szabadságra bocsátásról – az alapítéletek helyes rendelkezései ellenére – törvénysértően rendelkezett, annak kiküszöbölése érdekében nem egyszerűsített felülvizsgálatnak, hanem összbüntetési eljárás ismételt lefolytatásának van helye.

Magánszakértői vélemény a büntetőeljárásban

Az előterjesztett, illetve előadott magánszakértői vélemény akkor minősül szakvéleménynek, ha azt a terhelt, illetve a védő a Be.-ben foglalt feltételeknek megfelelően terjesztette elő. Egyéb esetben a terhelt által a perújítási indítványhoz csatolt magánszakértői vélemény észrevételnek minősül, az nem a Be.-ben felsoroltaknak megfelelő bizonyítási eszköz, így nem alkalmas a perújítás alapjául szolgáló bizonyíték megállapítására.

Veszélyhelyzet – ismét változnak a büntetőeljárás szabályai Koronavírus

Tovább pontosítja a Kormány a március végén kihirdetett büntetőeljárási szabályokat, például a hirdetményi úton történő kézbesítés veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályaival. A rendőrség helyett a büntetés-végrehajtási intézet erre kijelölt tagja is végezheti az arcképmás, ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil nyilvántartásba vételét.

Vagyonelkobzás kiszabásakor a sértett érdekeit kell előnyben részesíteni

Ha az elkövető által eltulajdonított vagyon (vagyontárgy) akár lefoglalás és kiadás útján visszakerült a sértetthez, akár az elkövető vagyonában megvan, akár más személyhez került, de onnan a sértett részére visszajutott, az érintett vagyontárgyra vagyonelkobzást nem lehet kimondani.

Változnak veszélyhelyzet idején a büntetőeljárás szabályai Koronavírus

A felhatalmazási törvény kihirdetését követően napvilágot láttak azon eljárási szabályok, amelyek eltérést jelentenek a rendes jogrend alatt megszokott eljárásoktól. Soron következő cikkünkben a büntetőeljárás területét érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.

Ügyvédi segítség igénybevétele a kijárási korlátozás idején Koronavírus

Sürgős és bizalmi ügyekben továbbra is fel lehet keresni az ügyvédeket.