Képernyőn az igazság Koronavírus


Cikkünkben szemelvényeket olvashatnak a Magyar Helsinki Bizottságnak a koronavírus idején a büntető igazságszolgáltatásban való elektronikus kapcsolattartásról foglalkozó kutatásából.


[…]

2. Jogszabályi keretek: távmeghallgatás a COVID-19 járvány kitörése előtt és után

[…]

A távmeghallgatásokat érintő jogalkotás során fokozott figyelemmel kell eljárni, hiszen ha a telekommunikációs eszköz használata nem kellő körültekintés, garanciák és technikai feltételek biztosítása mellett történik (például a védővel való zavartalan, „négyszemközti” tanácskozás nem lehetséges, vagy nem veszik figyelembe bizonyos sérülékeny csoportba tartozó terheltek, úgymint fogyatékos személyek, illetve fiatalkorúak speciális szükségleteit), a terhelt tisztességes eljáráshoz való joga szenvedhet csorbát.

Az uniós tagállamok bíróságai között már a COVID-19 válság előtt vita tárgyát képezte, hogy engedélyezhető-e videokonferencia útján történő meghallgatás a vádlott büntetőperében való részvételének biztosítására. Az ilyen technológiák büntetőeljárásokban történő alkalmazása ugyanis nem volt általános gyakorlat, és a legtöbb tagállam nemzeti jogalkotásában egészen a közelmúltig nem is tervezték a büntetőeljárásokban a videokonferencia útján történő meghallgatás szélesebb körű bevezetését. A helyzet azonban drasztikusan megváltozott a koronavírus járvány következtében, és több kormány is olyan intézkedéseket hozott, amelyek lehetővé teszik a büntetőeljárások távoli kommunikációs technológiákon keresztül történő folytatását.

A távmeghallgatások a következő kérdéseket, problémákat vethetik fel a terhelti jogok, mindenekelőtt a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából.
1. A védőhöz, védelemhez való jog, és ezzel összefüggésben:

  • az eljárási cselekményen / tárgyaláson való hatékony részvétel (effective participation in trial) kérdései, ezen belül pl.:
    • a terhelt megfelelően tudja-e követni, hogy pontosan mi történik a tárgyaláson;
    • lehetősége van-e a védővel való négyszemközti, bizalmas konzultációra;12
    • a terheltnek, a védőnek, de ugyanúgy a bíróságnak van-e a lehetősége a non-verbális jelek érzékelésére és értelmezésére;
    • sérül-e a tárgyaláson való személyes jelenléthez való jog (right to be [physically] present in the hearing);
    • megfelelően biztosított-e a terhelt és védője számára a bizonyítékok megismerése, beleértve a tanúvallomások meghallgatását.

2. Rendelkezésre áll-e elegendő számú és megfelelő minőségű, és megbízhatóan működő technikai eszköz, illetve a fogvatartási helyeken alkalmas helyiség a távmeghallgatások lebonyolításához.

3. Sérülékeny csoportokhoz (pl. fiatalkorúak, idősek, fogyatékos személyek, külföldiek) tartozó terheltek esetében a távmeghallgatás során a megfelelő technikai, fizikai, és tolmácsolással kapcsolatos segítség biztosított-e.

4. Az ártatlanság vélelme a távmeghallgatással lefolytatott eljárási cselekményen is megfelelően érvényesül-e, adott esetben a terheltről készített képfelvétel nem kelti-e eleve a bűnösség látszatát (hogyan jelenik meg a távmeghallgatás során a fogva lévő terhelt, pl. olyan háttér előtt látható-e, amely egyértelműen utal a fogvatartására, megjelenik-e felvételen rács vagy üvegfal; videokonferencia során látható-e a terhelten kéz-, vagy lábbilincs).14

5. Az eljárási cselekmény vagy tárgyalás elhalasztásához, vagy annak távmeghallgatással történő megtartásához fűződik-e nagyobb érdek a terhelti jogok érvényesülése szempontjából; dönthet-e erről szabadon a bíróság vagy az a szerv, amely az adott cselekményt lebonyolítja, és mennyire határozza meg egyértelműen ezt a döntést a vonatkozó jogszabályi környezet.

[…]

2.2.2 Távmeghallgatások a hatályos Be. ben, 2018 után

A 2018. július 1-jével hatályba lépő új büntetőeljárási kódex, azaz a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) teljesen új alapokra helyezte a távmeghallgatás intézményét és a korábbi elnevezéssel is szakított a telekommunikációs eszköz használata23 kifejezés bevezetésével.24 A változás lényege, hogy a telekommunikációs eszköz használata az eljárási cselekményen való jelenlét biztosításának egyik eszköze lett […].

[…] Az új Be. tehát jelentősen kiszélesítette a távmeghallgatások alkalmazásának lehetőségét, hiszen telekommunikációs eszköz az eljárás bármely szakában alkalmazható, bármilyen bizonyítási eljárás lefolytatására, valamint bármely büntető igazságszolgáltatási szerv (bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság) elrendelheti.[…]

2.2.2.2 A terhelti jogokat biztosító garanciák

A Be. szabályozásából az arra való törekvés is kitűnik, hogy bizonyos garanciális jellegű elveket határozzon meg, és szabályokat fektessen le a távmeghallgatások alkalmazásával kapcsolatban, amikor kimondja, hogy

  • a telekommunikációs eszköz használata a büntetőeljárásban részt vevő személyeket megillető kérdezési, észrevételezési, indítványtételi és egyéb eljárási jogok gyakorlását nem érinti, tehát a terhelt a személyes jelenlétével folytatott eljárási cselekményhez hasonlóan bármikor kérdezhet, észrevételt tehet, nyilatkozhat. Ugyanakkor bizonyos az is, hogy az eljárási cselekmény lefolytató személy (pl. bíró vagy rendőr) nyilvánvalóan nehezebben érzékeli a terhelt megnyilvánulásra vonatkozó szándékát, így azt neki erőteljesebben kell képviselnie, különösen, ha nincs védője.
  • ha a terhelt jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják és a védőjével nem egy helyszínen tartózkodik, közte és a védője közötti tanácskozást legalább hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton lehetővé kell tenni. Ez azt jelenti, hogy a nem egy helyszínen tartózkodó védő és terhelt közötti tanácskozást legalább ellenőrzés nélküli telefonos kapcsolat útján vagy más alkalmas eszközzel biztosítani kell. E célból a terhelt és a védő használatában lévő telefonkészülék vagy más mobileszköz használata is engedélyezhető.
  • telekommunikációs eszköz használata esetén biztosítani kell, hogy az eljárási cselekményen jelen lévő személyek, ha a kapcsolatot kép- és hangfelvétel útján biztosítják, lássák és hallják, amennyiben pedig annak biztosítása folyamatos hangfelvétel útján történik, hallják az elkülönített helyszínen jelen lévő személyeket. Az elkülönített helyszínen tartózkodó személyek részére biztosítani kell, hogy az eljárási cselekmény menetét érdemben követhessék.

3. Az empirikus kutatás eredményei

[…]

Az Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától közérdekű adatigényléssel beszerzett adatokból kitűnik, hogy 2021. január 1. és július 31. között, amelyek eleve magasabb fogvatartotti létszámokkal működnek. Hat olyan bv. intézet volt ebben az időszakban, ahol egy munkanapon egy távmeghallgatási végpontra kettő, vagy annál több távmeghallgatás jutott. Bármely fogvatartottnak, a jogerősen elítélteknek is lehet szüksége a távmeghallgatási kapacitáshoz való hozzáféréshez, pl. a bv. bíró hatáskörébe utalt ügyekben, vagy lehetnek még folyamatban lévő egyéb bírósági ügyeik is. A letartóztatottaknak azonban még a szabadságelvonás alapjául szolgáló büntetőügye is folyamatban van, ezért olyan járvány időszakban, amikor a személyes jelenlét mellőzé sével folynak a büntetőeljárások, az ő jelenlétük, megfelelő minőségű hozzáférésük különös jelentőségű, hiszen a szabadságuk a tét. A z egy végpontra jutó nagyszámú napi átlagos távmeghallgatást bonyolító bv. intézetek közül a következő négy egy BVOP adatszolgáltatásolgáltatás szerint szerepel a legnépesebb számú letartóztatotti populációval működő bv. intézetek között.

Összefoglalva, a közérdekű adatigényléseink re érkezett adatszolgáltatások tanulságai szerint a míg a
bírósági szervezetrendszer felismerte, hogy bővítenie kell a távmeghallgatási kapacitásait, addig a
büntetés végrehajtásban 2018 óta nem rendszeresítettek új végpontokat Ennek megfelelően
kimondható, hogy a tapasztalatok és az empirikus kutatás eredményei jelzik azt a problémát, hogy a
távmeghallgatások lefolytatására nincs elegendő eszköze a bv. szervezetnek. Ugyanígy nem történt
távmeghallgatási kapacitásfejlesztés a rendőrségi fogdákon. Az Országos Rendőr-főkapitányság
adatszolgáltatásaadatszolgáltatása89 szerint a rendőrségi fogdákon se fix, se mobil távmeghallgatási végpontok nem állnak rendelkezésre, nem bonyolítottak 2018 és 2021 között egyetlen távmeghallgatást sem.

3.3. A kutatás kvalitatív eredményei

A közérdekű adatigénylésekre érkezett válaszok és a statisztikai adatok elemzésén kívül a kutatók félig
strukturált interjút interjút is készítettek a büntető igazságszolgáltatás különböző szereplőivel, valamint két reintegrációs őrizetbe szabadult elítélttel.

3.3.1 T apasztalat ok a távmeghallgatásokkal kapcsolatban

A megkérdezett bírók és védők elmondása alapján a pandémia első hullámában hatályba lépett […] jogszabályi változtatásokra adott első reakcióként „leállt a büntető igazságszolgáltatás.” A hirtelen jött helyzetben kialakult új szabályozás mentén lassan történt az átállás a jogalkalmazásban, volt olyan megkérdezett védő, aki szerint a „legelső körben csak a leginnovatívabb bírák tárgyaltak” telekommunikációs eszköz útján. A kutatásban részt vevő bírók és védők szerint az enyhébb tárgyi súlyú ügyeket – lényegében az 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények esetében – próbálták büntetővégzéssel lezárni.

A kutatók szerint arra törekedtek a bíróságok, hogy mind a védő és a terhelt, mind az ügyészség által elfogadható büntetéseket indítványozzanak, ezzel minimalizálják a tárgyalások számát – a tárgyalás nélkül is kiszabható ítéletek felé mozdult el az ítélkezési gyakorlat.

Ez az interjúalanyok többsége szerint az ügyeknek ebben a szegmensében enyhébb ítéletek kiszabásához vezethetett – ennek igazolására azonban még nem állnak rendelkezésre a 2020-as ítéletkiszabásra vonatkozó statisztikák. Az idő múlását önmagában is enyhítő körülményként kell értékelni – ezáltal a tárgyalások elhalasztása a járványhelyzet miatt a kis súlyú bűncselekményeknél, vétségeknél akár jóval enyhébb kiszabott büntetésben is megnyilvánulhat.

A fogva tartott terheltek esetében az eljárási cselekményeket – így a tárgyalásokat – telekommunikációs úton bonyolították le.93 A megkérdezett ügyvédek elmondták, hogy a járványt megelőzően ritkán alkalmaztak távmeghallgatást, még nem ismerték a bírák sem a működését. Véleményük megoszlott a távmeghallgatás értékelésében. Sokan egyetértettek abban, hogy a távmeghallgatáson keresztül tárgyalás sokkal jobb, mint az elmaradt tárgyalás, […]

Néhány megkérdezett ügyvéd szerint a távmeghallgatás egy hatékonyabb megoldás volt, mint a járványhelyzet későbbi időszakában az óvintézkedések mellett megtartott személyes tárgyalások – az utóbbi kapcsán a felmerült problémákat a későbbiekben részletezzük.

Voltak olyan ügyvéd interjúalanyok, akik szerint a terhelt számára előnyösebb, ha nem szállítják a lakóhelyétől távol tárgyalás miatt. Szerintük, ha helyben marad, a védővel is könnyebben konzultál és általánosságban a család is könnyebben meglátogathatja – már amikor éppen nincsen látogatási tilalom. Ugyanakkor az eljárásban érintett többi szereplő (sértettek, tanúk, szabadlábon védekező terheltek) esetén – a jogalkalmazói vélemények szerint – aggályos volt a távmeghallgatás, mert a bv. kontrollált környezetével szemben a többi eljárási szereplő esetén felmerült, hogy garanciális jogok sérülhetnek. A bíró nem tud meggyőződni arról, hogy milyen körülmények között nyilatkozik a meghallgatott személy – nem áll-e valaki a helyiségben, aki nyomást gyakorol rá, vagy nem ismert hatással van a nyilatkozatára.

Ennek ellenére a tapasztalataik szerint ebben a tekintetben nem volt egységes a jogalkalmazás, voltak olyan bírók, akik sértetteket, tanúkat és szabadlábon védekező terhelteket is meghallgattak telekommunikációs eszközön keresztül.

2020 őszére országosan kiépültek a járványhelyzethez alkalmazkodó plexi-falas tárgyalótermek és a járványügyi védekezést szolgáló óvintézkedések protokollja. Ettől kezdve a bíró mérlegelési hatáskörébe került, hogy a járványhelyzetre való tekintettel elhalasztja a tárgyalást vagy megtartja azt a járványügyi szabályok betartása mellett. A tárgyalóteremben bevezetett plexiüveg és a kötelezővé tett maszkviselet a védők megítélése szerint nagyon megnehezítette a kommunikációt. A bíró el volt zárva mindenki mástól, az ügyész a védőtől és a bírótól. Dupla plexifal mögül kellett megérteni, mit mond az eljárás másik szereplője. Egyedül a terhelt nem volt lezárva semmilyen oldalról.

Bár 2020 őszétől újra lehetőség volt személyes tárgyalásokat is tartani, továbbra is meghatározóak maradtak a távmeghallgatások útján lebonyolított tárgyalások a fogva tartott terheltek esetén. A megkérdezett jogalkalmazók szerint nem egységes a bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy milyen mértékben használják ki az elektronikus eszközöket. Egyes, idősebb bírákra jellemző, hogy a távmeghallgatás lehetősége ellenére inkább előállítják a terheltet a büntetés-végrehajtási intézetből.

A távmeghallgatás intézményének a védők megítélése szerint előnye és hátránya egyaránt van. Kimondottan segíti a munkát, hogy nem kell fizikai távolságot áthidalni sem a védelemnek, sem a bv. intézetnek, vagyis nem kell a fogvatartottat a tárgyalásra szállítani. Ez az előny leginkább kisebb súlyú ügyekben és másodfokon érvényesül, mert súlyosabb ügyekben és az elsőfokú tárgyalásokon fontosabbnak tartják, hogy ne sérüljön a közvetlenség elve.

A távmeghallgatáson mind a védelem mind a bíró számára kevéssé érzékelhető a terhelt állapota, a terhelt reakciói kevésbé egyértelműen érzékelhetőek. A megkérdezett bírók összességében elégedettek voltak a távmeghallgatásos tárgyalásokkal, elmondták, hogy a bíróságon meglévő jelenlegi technikai feltételek lehetővé teszik, hogy akár két bv. intézetet is bekapcsoljanak egyszerre egy távmeghallgatásba. Ugyanakkor azt is említették, hogy több bv. intézetnek nincsen megfelelő infrastruktúrája ahhoz, hogy az eljárás összes szereplője csatlakozhasson a távmeghallgatáshoz. A megkérdezett ügyvédek közül szintén kiemelték, hogy a bonyolultabb, több vádlottas, adott esetben nehezebb megítélésű ügyeknél gond, hogy a bv. intézetek összekapcsolásának lehetősége limitált, emiatt ezeknél nem működik a telekommunikációs eszközön keresztüli tárgyalás megtartása.

A megkérdezettek közül mindkét hivatásrend képviselői úgy gondolták, hogy célszerű, ha ez az eszköz bizonyos eljárási cselekmények esetén a járványhelyzet megszűnését követően is fennmarad.

Külön kiemelték a távmeghallgatás előnyét külföldön lévő tanúk meghallgatásánál – erre lehetőség van garanciális feltételek mellett, ellenőrzött körülmények között: a tanút egy külföldi hatóság épületéből hallgatják meg. Egyetlen technikai nehézségként azt említették, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben alacsony a távmeghallgatás lebonyolítására szolgáló végpontok száma, ugyanazt a helyiséget használja az ügyészség, a tárgyalási bíró, a bv. bíró, a nyomozási bíró, a rendőrség.

[…]

A kutatásban részt vevő bírók és ügyvédek felhívták a figyelmet arra, hogy a távmeghallgatás esetén nagyobb eséllyel sérülhetnek a garanciális jogok, mivel a személyes tárgyaláshoz képest a védő és a terhelt közötti négyszemközti egyeztetésre való lehetőség jelentősen korlátozott a távmeghallgatások közben és után. Ugyan néhány interjúalany kifejtette, hogy tapasztalataik szerint a személyes ügyvédi beszélőn és a tárgyaláson is általában legalább egy biztonsági felügyelő hallótávolságon belül szokott lenni. A bíró a négyszemközti egyeztetésre rendszerint lehetőséget ad, ilyenkor „kimegy” a hívásból, de a védők jellemzően nem bíznak abban, hogy a beszélgetést ténylegesen nem rögzítik. Valamint a legtöbb esetben a fogvatartott terhelt mellett jelen van a helyiségben egy biztonsági felügyelő, vagy egy reintegrációs tiszt is. Ezért a telefonálás jelenti a bevett módot a védelem és a terhelt közötti egyeztetésre, a bírák a tapasztalatok szerint erre is lehetőséget adnak, erre az időre szüneteltetik a távmeghallgatást. Ez a legszegényebb terheltek esetén vezethet diszkriminatív gyakorlathoz, akiknek nem áll rendelkezésükre bv. mobil, ezáltal korlátozott a lehetőségük a védelemmel való telefonos kapcsolattartásra.

3.3.4 Szállítás vs. távmeghallgatás fogvatartotti szemmel

Az empirikus kutatás és a Magyar Helsinki Bizottsághoz beérkező érintetti beszámolók szerint az
elégtelen mennyiségű végpontok száma és az ettől teljesen független túlzsúfoltság túlzsúfoltság96 kialakulását megelőző gyakori átszállítások együttesen azt eredményezhetik, hogy a fogvatartottakat a lakóhelyüktől nagy távolságra kell e lhelyezni, vagy adott esetben a távmeghallgatás megtartását csak úgy lehet biztosítani, hogy a szabadságvesztést végrehajtó bv. intézetből egy másik, attól távol lévő bv. intézetbe szállítják a fogvatartottat. […] […] előfordult, hogy egyetlen tárgyalás miatt többször szállították oda vissza a megkérdezett védő az ügyfelét a bv.-ben a tárgyalás kitűzött idején távmeghallgatásra alkalmas végpont hiánya miatt. Arról is beszámolt néhány ügyvéd, hogy tapasztalataik szerint vannak olyan helyek, ahol nagyobb az ügyteher és sokat kell várakozni a tárgyalásra, sokszor kell arra várni, hogy a bíróság és a büntetés-végrehajtás számára egyszerre legyen elérhető a távmeghallgatás lebonyolításához szükséges eszközrendszer a kutatásban ezt említő ügyvédek szerint leginkább a helyi bv. intézetek alacsony kapacitása miatt -, ilyenként említették például a fővárost és Fejér megyét.

[…]

4. Javaslatok

1. A koronavírus járvány alatt bevezetett, a terhelti jogokokat a távmeghallgatás jelentősen szűkebb keretek közé szorító szabályozás térjen vissza legalábbis a hatályos Be. által a terheltek tisztességes eljáráshoz való jogát garantáló szintre.

2. Hosszú távon mindenképpen kívánatos ugyanakkor a hatályos Be. esetében is módosítani vagy adott esetben hatályon kívül helyezni a terhelti jogokat korlátozó és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából aggályosnak tekinthető rendelkezéseket.

3. A pandémia elmúltával állítsák vissza a személyes formában tartott tárgyalásokat.

4. Rendszerszinten csökkenteni kell a börtönpopulációt alternatív szankciók alkalmazásának előtérbe helyezésével, mert úgy kisebb infrastrukturális igény lesz a fogvatartottak eljárásbeli részvételének biztosítására.

5. A pandémia idején a büntetés-végrehajtás és az Országos Rendőr-főkapitányság tegyen lépéseket távmeghallgatás lebonyolítására alkalmas eszközök beszerzésére.

6. A büntető igazságszolgáltatás számára általánosságban legyen elegendő eszköz ahhoz, hogy ne fenyegessen az eljárások elhúzódásának veszélye és ne fordulhasson elő, hogy a terhelt részvételét a távmeghallgatáson csak úgy lehet biztosítani, hogy többszáz kilométert szállítják egyik bv. intézetből a másikba.

7. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a terhelt és a védő közti négyszemközti egyeztetés mind a személyes, mind a telekommunikációs eszköz útján folytatott tárgyaláson megvalósuljon.

8. Az érintett szervek tegyenek lépéseket a telekommunikációs eszköz útján biztosított tárgyalás nyilvánosságának megőrzésére.

9. A pártfogolás szigorú védekezés mellett működhessen pandémia idején is. Különösen, a bv. pártfogó és pártfogoltja között működhessen szigorú védekezés mellett a személyes kapcsolattartás. Alakítsanak ki olyan, a bv. párfogó és pártfogoltja találkozására alkalmas helyiségeket, amelyek elhanyagolható mértékű járványügyi kockázatot jelentenek, mint pl. a bv. intézetekből ismert biztonsági beszélőfülkék.

A tanulmányt teljes terjedelmében itt olvashatják.




Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.

2022. május 20.

Megsemmisítette az AB a népszavazási kérdések hitelesítését

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

2022. május 20.

Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.