Jogszabályfigyelő 2023 – 50. hét Veszélyhelyzet

Alábbi cikkünkben a 2023/176–181. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az állami működés egyszerűsítéséről, veszélyhelyzeti szabályokról, valamint az alkotmánybírósági és a büntetőeljárási törvények módosításáról, továbbá a cégbejegyzési eljárás szabályainak a változásáról olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Az állami működés egyszerűsítése
2. Gazdasági társaságok veszélyhelyzeti szabályainak módosítása
3. Az Alkotmánybíróságról és a büntetőeljárásról szóló törvények módosítása
4. A cégbejegyzési eljárás szabályainak változása

  

Az állami működés egyszerűsítése

Közel negyven kormányrendelet viszonylag kisebb terjedelmű módosítását, illetve számos szövegpontosítást tartalmaz az alábbiakban hivatkozott jogszabálycsomag. Az érintett kormányrendeletek között szerepel egyebek mellett az utazásközvetítőkről, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, a környezeti hatásvizsgálatról, az egyszerűsített foglalkoztatás részletszabályairól szóló kormányrendelet, valamit több földügyi jogszabály és az új ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtási rendelete is.

Ezen felül a tárgyalt jogszabály 40. címe számos miniszteri rendeletet is hatályon kívül helyezett.

• Joganyag: 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/180. (XII. 14.)
• Hatályos: 2024. 01. 01., 2024. 02. 01., 2024. 07. 01., 2024. 09. 01.
• Megjegyzés: 39 jogszabály módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

 

Gazdasági társaságok veszélyhelyzeti szabályainak módosítása

A kormányrendelet hatálya alá tartozó jogügyleteket, a miniszteri döntés szabályait, illetve a naperőműre vonatkozó tevékenységet végző társaságok jogügyleteit érinti az alábbiakban hivatkozott módosítás.

• Joganyag: 561/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges egyes rendelkezések veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról
• Módosította: 566/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet
• Megjelent: MK 2023/180. (XII. 14.)
• Hatályos: 2024. 01. 13.
• Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Az Alkotmánybíróságról és a büntetőeljárásról szóló törvények módosítása

Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló, alábbiakban hivatkozott törvényben szerepel az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény azon módosítása, amely az előzetes európai uniós értelmező véleményről szóló döntés szabályait állapítja meg. Az előterjesztői indokolás szerint: „A rendelkezés rögzíti – az Európai Unió Bíróságának megkeresése esetén – az Alkotmánybíróság kizárólag értelmezésre irányuló, előkészítő és kisegítő jellegű véleményező tevékenységét. Meghatározza továbbá azon tárgyköröket, amelyek tekintetében Magyarország rendelkezik kellő ismerettel és ennek megfelelő interpretációs képességgel, illetve amelyek esetén az Alkotmánybíróság kontrollal bír a jogalkotással és jogalkalmazással összefüggésben. Kiemelendő, hogy az előzetes európai uniós értelmező véleményt csak az Európai Unió Bírósága kezdeményezheti az előtte folyó ügyben. Az előzetes európai uniós értelmező vélemény az Alkotmánybíróság értelmező tevékenységébe tartozik, ezért szerkezetileg az Alaptörvény értelmezéséhez kapcsolódik, azonban mivel nem az Alaptörvény mint norma valamilyen konkrét rendelkezésére irányul, hanem nevesített tárgykörökre, ez azt indokolja, hogy tartalmilag »Az Alaptörvény értelmezésétől« elkülönülten, de ahhoz illeszkedve történjen a törvényszövegben az elhelyezése.” {2023. évi LXXXV. törvényhez kapcsolódó részletes indokolás 2-4. §.}

Ugyancsak az alábbiakban hivatkozott törvénycsomagban szerepel a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény két szakaszának a módosítása (pontosítása). Ennek kapcsán a jogalkotó rögzíti: „Az Európai Unió Bizottságával folytatott egyeztetések során megfogalmazódott, hogy olyan magyar szabályozás kialakítása szükséges, amely egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárásban eljáró bíró a magyar szabályozás által nincs korlátozva abban, hogy előzetes döntéshozatal érdekében az Európai Unió Bíróságához forduljon, egyúttal kizárólag az Európai Unió Bírósága jogosult érdemben megítélni, hogy a  bírói kezdeményezésre az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének feltételei részben vagy egészben fennállnak-e. Ennek megfelelően az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény 63. § (1) bekezdése – a szövegnek a Bizottsággal történt alapos, több körben lefolytatott előzetes egyeztetését követően, bírva a Bizottság egyetértését – módosította a  büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 490. § (1) bekezdését és kiegészítette a korábban hatályos szöveget az előzetes döntéshozatal kezdeményezésére vonatkozó pontosító, magyarázó szövegrésszel […]” {2023. évi LXXXV. törvényhez kapcsolódó részletes indokolás 35. §.}

„A módosítás elfogadását követően a  Bizottsággal folytatott további egyeztetések során a  Bizottság azt az igényt fogalmazta meg, hogy a fentiek szerint módosított, hatályos normaszövegből »a  büntetőeljárásban alkalmazandó« szöveg törlésre kerüljön, mert az – a Bizottság álláspontja szerint – a jogalkalmazó szervek számára félreértésre adhat alapot, amely szerint előzetes döntéshozatal iránti kezdeményezésre kizárólag a büntetőjogi tárgyú – tehát büntetőeljárással vagy a büntető anyagi joggal összefüggő – uniós jogi aktusok vonatkozásában van csak helye. […] A Bizottság által törölni kért szövegrész – megjegyezve, hogy az az elfogadását megelőzően a Bizottsággal folytatott egyeztetések során nem okozott aggályokat – alapján sem lenne alapja annak, hogy azt szűkített értelemben lehessen értelmezni, hiszen a büntetőeljárásban nemcsak büntetőjogi tárgyú jogszabályokat, uniós jogi aktusokat alkalmaznak a bírák, ugyanakkor azért, hogy a  puszta lehetősége se merülhessen fel annak, hogy a kérdéses szövegrész korlátozáshoz vezethet, a szövegrész törlésére kerül sor, a rendelkezés értelmén, célján semmit sem változtatva.” {2023. évi LXXXV. törvényhez kapcsolódó részletes indokolás 35. §.}

• Joganyag: 2023. évi LXXXV. törvény az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/178. (XII. 13.)
• Hatályos: 2023 12. 14., 2023. 12. 21., 2024. 01. 01. 2024. 02. 01., 2024. 02. 12., 2024. 03. 01.,
• Megjegyzés: 15 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

 

A cégbejegyzési eljárás szabályainak változása

Egy szakasz szabályainak a kiegészítése mellett, amely informatikai rendszert érinti az adatváltozás bejegyzésével kapcsolatosan, a mellékleteket (cégbejegyzési kérelem kft. szerződésmintája) érintően állapít meg változásokat az alábbiakban hivatkozott módosítás.

• Joganyag: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről
• Módosította: 19/2023. (XII. 12.) IM rendelet
• Megjelent: MK 2023/177. (XII. 12.)
• Hatályos: 2024. 01. 01.
• Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

---