A hatályos büntetőeljárási törvény kapcsán 2022. november 24-től jelentős változások léptek életbe. Az Európai Bizottság a jogállamisági eljárás keretében olyan ajánlásokat fogalmazott meg Magyarországgal szemben, aminek lényege szerint a közpénzek, illetve az uniós pénzek felhasználását sértő bűncselekményekkel szemben az eddiginél jóval hatékonyabb fellépésre van szükség.
Módosul a kábítószer fogalma a Btk.-ban, az Országgyűlés két alaptörvény-ellenes mulasztását is pótolta, tisztázták a harmadfokú bíróság tényálláshoz kötöttségét és felülbírálati lehetőségeit.
Alábbi cikkünkben a 2022/70–73. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Élethez való, tisztességes eljáráshoz való jog, mozgásszabadság, kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén – csak néhány olyan fogalom, amely jelen műben kibontásra vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Emberi jogi kézikönyv az EJEB gyakorlata alapján című kiadványban Dr. Dudás Dóra Virág egészen az alapoktól építi fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének megismerését, rendszerét, kialakulási körülményeit, fejlődését, alapértékeit és fókuszát, kikényszerítési mechanizmusát, azt, hogy az Egyezményt hogyan kell alkalmazni. Betekintést nyújt a strasbourgi bíróság szerepéről és működéséről, továbbá elmélyül az abszolút, erős, minősített, gyenge, kiegészítő jogok magyarázatában. Az alábbiakban a műnek a tisztességes eljáráshoz való jog témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.
Az EUB megállapította, hogy ellentétes az uniós joggal, ha a tagállami jog semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosít az ENYH kibocsátásával vagy tartalmával szemben.
2010-ben új korszak indult a büntetőjogban, és a megreformált három kódex szilárd alapja a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás rendszerének – mondta az igazságügyi miniszter a magyar büntetőpolitikáról rendezett hétfői konferencián.
Finnországban a munkaidőre vonatkozó szabályok megsértése önálló bűncselekményként büntethető a munkaidő-törvény alapján.
Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek az upskirtingel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.
A május utolsó napján megtartott rendezvény célja az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelmével – elsősorban a nyomozással – kapcsolatos alapkérdések gyakorlatközpontú megvitatása volt a tagállami gyakorlatok bemutatásán keresztül.
Módosítja a kánonjogot a Vatikán az egyházon belüli szexuális visszaélések visszaszorítása érdekében.
