Szervezett bűnözés és a jog 1. – A szervezett bűnözés elleni küzdelem alapjai


Cikksorozatunk a Szervezett bűnözés és a jog című Wolters Kluwer-kiadvány egyes fejezetein keresztül járja körbe a témakör teljes spektrumát. Az első rész a szervezett bűnözés elleni küzdelem alapjait mutatja be.

Ha érdekli a szervezett bűnözés, és szeretné megérteni a működését, a mozgatórugóit és a struktúráját, ha megismerné a szervezett bűnözés elleni küzdelem – így a fogalommeghatározás, a jelenségre adott állami válaszok, a felszámolásra irányuló stratégiák – alapjait, vagy ha tanulmányozná a szervezett bűnözés elleni küzdelem anyagi, illetve eljárásjogi eszköztárát, és foglalkoztatja, hogyan épül fel a szervezett bűnözés felszámolására irányuló hazai szervezetrendszer, esetleg elmélyülne a bűnszervezetben történő elkövetéssel és a bűnszervezetben részvétellel kapcsolatos dogmatikai kérdésekben, illetve bírósági gyakorlatban, és megismerné a hazai szervezett bűnözés kiemelt jogeseteit, akkor ajánljuk figyelmébe dr. Nagycenki Tamás művét, a Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában megjelenő, a Szervezett bűnözés és a jog című kötetet, amelyben mindezekről részletesen olvashat.

Az alábbiakban a műnek A szervezett bűnözés elleni küzdelem alapjai című fejezetéből olvashatnak egy részletet.

1. Bevezető

A szervezett bűnözéssel kapcsolatos könyv elképzelhetetlen a szervezett bűnözés fogalmi meghatározása, a fogalomrendszer tisztázása nélkül. Az I. fejezetben a fogalmi meghatározás mellett kapott helyet a nemzetközi kitekintés – a szervezett bűnözéssel kapcsolatos nemzetközi jogi eszközök, illetve Magyarország és a környező államok szervezett bűnözésre adott büntetőjogi válaszainak vizsgálata, összehasonlítása –; a szervezett bűnözői csoportok tipizálása, szerkezeti felépítése; a szervezett bűnözés statisztikai vizsgálata; továbbá ebben a szerkezeti egységben foglalkozom a szervezett bűnözés felszámolására irányuló stratégiákkal, illetve nyomozati eszközökkel.

2. A szervezett bűnözés fogalmi meghatározása, fogalomrendszere

A szervezett bűnözéssel elsősorban a rendészeti szakemberek, ügyészek, bírák, kutatók foglalkoznak, közvetve azonban a politikusok, illetve az újságírók is kapcsolatba kerülnek vele. Felmerül a kérdés, hogy a fenti személyek ugyanazt értik-e a szervezett bűnözés fogalmán, továbbá lehet-e egyáltalán egy univerzális fogalmat alkotni.

A Cardiffi Egyetem professzora, Michael Levi szerint a szervezett bűnözés a pszichiáter Hermann Rorschach tesztjéhez hasonlít, amelynek az erőssége egyben a gyengesége is, szinte bármi kiolvasható belőle.[1] Mi a szervezett bűnözés? A válasz attól függ, ki reflektál a kérdésre, ugyanis mindenki rendelkezik egyfajta elképzeléssel, illetve véleménnyel a szervezett bűnözésről.

A fogalommeghatározás a tételes jog által a szervezett bűnözésre adott válaszok alapjául szolgálhat, illetve támpontot jelenthet a szervezett bűnözéssel kapcsolatos stratégiaalkotásban. Hogyan tudnánk valami ellen fellépni, ha hiányzik a fogalmi tisztázás, azaz nem tisztázzuk pontosan a jelenség mibenlétét?

A szervezett bűnözés fogalmával foglalkozó szakirodalom nem ad egyértelmű meghatározást, úgy is mondhatnánk, ahány szerző, annyi fogalmat tartanak nyilván. Még az 1970-es amerikai szervezett bűnözés elleni törvény[2] sem definiálta a szervezett bűnözést.

További kérdésként merülhet fel, hogy létezik-e olyan fogalom, amelyet a kutatók, jogalkotók, jogalkalmazók is elfogadnak. Az egyes definíciókban a tevékenységen, a célon, a szerkezeten vagy az elkövetőkön van a hangsúly.

A szervezett bűnözés tanulmányozása innovatív megoldások alapját jelenti, az analizálás alfája a fogalmi tisztázás, ami azért is sokrétű feladat, mivel a jelenséget a rendkívüli komplexitás jellemzi.

2.1. A szervezett bűnözés fogalmi tisztázása iránti igény

A szervezett bűnözés elleni hatékony fellépést elősegítő jogszabályok alkotásakor – mind nemzeti, mind nemzetközi szinten – Mitchel P. Roth szerint elengedhetetlen a kölcsönösen elfogadott fogalommeghatározás, amely megkülönbözteti a szervezett bűnözést a bűnözés más formáitól. Létezett olyan időszak, amikor szélmalomharcként tekintettek a szervezett bűnözés fogalmának meghatározására, mivel egyik meghatározás sem tudja egyszerre azonosítani a bűnözés jelen és jövőbeni formáit. Ronald Reagan elnöksége alatt a szervezett bűnözéssel foglalkozó elnöki bizottság megállapításai 1986-ban eltávolodást jelentettek a szervezett bűnözés hagyományos, „olasz” modell felfogásától. A kutatóknak, állami tisztviselőknek, újságíróknak át kellett értékelni az amerikai szervezett bűnözéssel kapcsolatos elképzelésüket; a szövetségi jelentésben számos bűnözői csoportot emeltek ki az orosz „mafijától”, a jamaikai „posséktól” a börtönbandákig, motorosbandákig bezárólag. Roth rámutatott, hogy a 21. század előtt a szervezett bűnözés meghatározásainak lényege a központi jellemzőkben – az elkövetett bűncselekmény jellege, az elkövetők száma, a működés időtartama – rejlett.[3]

Számos kutató foglalkozott a szervezett bűnözés témakörével, azonban a szervezett bűnözés fogalmával kapcsolatban ellentmondások találhatóak a kutatók és a rendészeti szakemberek között. Maximilian Edelbacher szerint a szervezett bűnözésnek nem létezik olyan definíciója, amelyet minden európai elfogadna.[4]

A szervezett bűnözéssel kapcsolatos kutatásokat a fogalmi meghatározások nehezítik. A fogalmak kutatónként változhatnak, attól függnek, hogy a kutatás célja helyi, nemzeti vagy globális vizsgálat. A szervezett bűnözést történelmi szempontból a tradicionális vagy családi bűnözői szindikátusok jelentették, amelyek La Cosa Nostra vagy maffia néven is ismertek.[5]

1996-ban Bojan Dobovsek kiemelte, hogy még nem létezik a szervezett bűnözésre vonatkozó általános definíció, ennek oka pedig leginkább a szervezett bűnözés formáinak változása, illetve fejlődése. A nemzetközileg elfogadott fogalom hiányában nehézséget jelent a szervezett bűnözésre vonatkozó adatok összehasonlítása. A professzor kérdésként tette fel, hogy lehet-e definiálni a szervezett bűnözést.[6] Maarten van Dijck szerint a szervezett bűnözés fogalmára vonatkozó szakirodalomban két igény merül fel: széles körben elfogadott és egyértelmű definícióra. A tudományos kutatásban, stratégiai elemzésben, a szervezetek közötti együttműködésben – különösen a jogsegélykérelmek során –, a stratégiaalkotásban elengedhetetlen a világos fogalom megléte.[7] Álláspontom szerint nem létezik a szervezett bűnözésnek olyan meghatározása, amelyet a kutatók, jogalkalmazók egyöntetűen elfogadnának. A szervezetek együttműködése során, illetve jogsegélykérelmek esetében a szervezett bűnözés büntetőjogi leképeződései – szervezett bűnözői csoport, bűnszövetség, bűnszervezet – hangsúlyosak. A jogalkalmazókat többnyire nem foglalkoztatja, hogy a kriminológusok mit értenek a szervezett bűnözés alatt.

Van Dijck rámutatott, hogy a szervezett bűnözés fogalmának meghatározásakor számos kérdés merül fel. Mi a szervezett bűnözés? Mi különbözteti meg a szervezett bűnözést a bűnözés más formáitól? Melyek a szervezett bűnözés alapvető jellemzői? [8] James O. Finckenauer felhívta a figyelmet arra, hogy 1986-ban az Egyesült Államok elnökének szervezett bűnözéssel foglalkozó bizottsága egy jelentésben a szervezett bűnözés meghatározásának problematikájaként nem a bűnözés fogalmát, hanem a szervezett szót határozta meg.[9]

Alexandra V. Orlova és James W. Moore szerint a nemzetközi közösség nem tudott kielégítő fogalmi meghatározást adni a szervezett bűnözést, illetve a terrorizmust illetően; egyes államok nem törekednek a pontos definíciók megalkotására. A szerzők szerint a mozgásteret biztosító fogalmi bizonytalanságok mögé bújva néhány állam a szervezett bűnözés, illetve terrorizmus elleni harc jegyében azokhoz nem kapcsolható célokat is el kíván érni.[10]

A nyomozás, vádemelés nem elég a szervezett bűnözés vonatkozásában, Doug Greaves és Susan Pinto szerint indokolt a szervezett bűnözői csoportok tanulmányozása a környezetük, fejlődésük, belső szerkezetük, hatalmi viszonyaik, kommunikációs technikáik, illetve társadalomra való hatásuk megértése érdekében; a szervezett bűnözés meghatározása és a különböző fogalmi modellek megértése szerves részét képezi a szervezett bűnözés elemzésének.[11]

Román kutatók rámutattak, hogy számos oka van – a probléma különböző elméleti megközelítései; a szervezett bűnözés dinamizmusa, komplexitása; a politikai, gazdasági, illetve jogrendszerek különbözősége – az egyetemlegesen elfogadott fogalom hiányának.[12]

Letizia Paoli szerint annak ellenére, hogy az elmúlt 25 évben nagymértékben bővültek a szervezett bűnözéssel kapcsolatos kutatások, a legtöbb tanulmány leíró jellegű, inkább az egyedi jelenségekre koncentrál, és gyakran csak a nemzeti összefüggésekre korlátozódik. Mind a tudományos, mind a stratégiai diskurzusok a szervezett bűnözés eltérő értelmezései között ingadoznak, még most sem tisztázott, hogy a szervezett bűnözés alatt az elkövetőket vagy a kriminalizált tevékenységeket kell érteni.[13]

A kötet szerzője dr. Nagycenki Tamás.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Lábjegyzetek:

[1] Letizia Paoli: Towards a Theory of Organized Crime: Some Preliminary Reflections. In: Georgios A. Antonopoulos (szerk.): Illegal Entrepreneurship, Organized Crime and Social Control – Essays in Honor of Professor Dick Hobbs. Cham, Springer International Publishing, 2017. 4.

[2] U.S. Organized Crime Control Act of 1970.

[3] Mitchel P. Roth: Global organized crime – A Reference Handbook. Santa Barbara, ABC-CLIO, 2010. 10–11.

[4] Hua-Lun Huang: Characteristics and Operational Tactics of Organized Crime. In: Frank G. Shanty (szerk.): Organized Crime. From Trafficking To Terrorism – Volume One. Santa Barbara, ABC-CLIO, 2008. 39.

[5] Nathan Moran: Defining Organized Crime: Economic, Legal, and Social Factors. In: Frank G. Shanty (szerk.): Organized Crime. From Trafficking To Terrorism – Volume One. Santa Barbara, ABC-CLIO, 2008. 43.

[6] Bojan Dobovsek: Organised Crime – Can we Unify the Definition. In: Milan Pagon (szerk.): Policing in Central and Eastern Europe: Comparing Firsthand Knowledge with Experience from the West. Ljubljana, College of Police and Security Studies, 1996. 323.

[7] Maarten van Dijck: Discussing Definitions of Organised Crime: Word Play in Academic and Political Discourse. HUMSEC Journal, Issue 1 (2007), 67.

[8] Maarten van Dijck: Discussing Definitions of Organised Crime: Word Play in Academic and Political Discourse. HUMSEC Journal, Issue 1 (2007), 70–71.

[9] James O. Finckenauer: Problems of definition: What is organized crime? Trends in Organized Crime, Vol. 8., Iss. 3. (2005), 64.

[10] Alexandra V. Orlova – James W. Moore: “Umbrellas” or “Building blocks”? Defining international terrorism and transnational organized crime in international law. Houston Journal of International Law, Vol. 27., Iss. 2. (2005), 304–306.

[11] Doug Greaves – Susan Pinto: Redefining organised crime: commentary on a recent paper by Phil Dickie and Paul Wilson. Current Issues in Criminal Justice, Vol. 5., No. 2. (1993), 225.

[12] Darian Rakitovan – Raluca Colojoara – Ligia Valentina Mirisan: Organized Crime and Similar Terminological Concepts. A Problem in Defining the Notion of Organized Crime. Journal of Eastern European Criminal Law, No. 2. (2015), 178.

[13] Letizia Paoli: Towards a Theory of Organized Crime: Some Preliminary Reflections. In: Georgios A. Antonopoulos (szerk.): Illegal Entrepreneurship, Organized Crime and Social Control – Essays in Honor of Professor Dick Hobbs. Cham, Springer International Publishing, 2017. 3–4.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 14.

Sérelemdíj az elvesztett levelek miatt – eljárás a bv.-ben

Ha a fogvatartott már szabadult, a Bv. tv. nem írja elő a büntetés-végrehajtási intézetben kezdeményezett előzetes eljárás lefolytatását a sérelemdíj iránti igény érvényesítéséhez akkor sem, ha a fogvatartás ideje alatt az elítéltnek módja volt sérelemdíj iránti eljárást kezdeményezni – a Kúria eseti döntése.

2024. június 10.

Jogszabályfigyelő 2024 – 23. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten új Magyar Közlöny nem jelent meg, a Kúria Döntések Bírósági Határozatok legfrissebb számának a tartalmából válogattunk.

2024. június 7.

Önkormányzati választások 2024 – új időpont, új szabályok

Az idei év rendhagyó az önkormányzati választások szempontjából, hiszen most kivételesen nem ősszel, hanem az európai parlamenti választásokkal egy napon, júniusban kerül sor a választásra, ráadásul a 2019-eshez képest jelentősen módosultak a szabályok is, különösen a fővárosi közgyűlés vonatkozásában.