
Az ártatlanság vélelme – ahogy az alkotók látják
Jogrend és igazság? Jogrend vagy igazság? A művészet nyelvén próbál válaszolni e kérdésekre a Centrál Színház új monodrámája, melynek rendezőjét és főszereplőjét interjúvoltuk.
Jogrend és igazság? Jogrend vagy igazság? A művészet nyelvén próbál válaszolni e kérdésekre a Centrál Színház új monodrámája, melynek rendezőjét és főszereplőjét interjúvoltuk.
Az izraeli parlament, a kneszet megszavazta az igazságszolgáltatási rendszer átalakításának kulcstörvényeit első olvasatban, jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
A bírósági eljárásokat elsődlegesen a nagy eljárásjogi törvények szabályozzák. Az eljárási törvények rendelkezései mellett ugyanakkor szükségszerűen számos technikai szabály megalkotása szükséges. Többek között ilyen részletszabályok rendezik az ügyvitel szervezetét, a másolatok készítését, mellékletek kiadását, a beadványok átvételét és az átvétel elismerését, a bírósággal való elektronikus kapcsolattartást és az elektronikus bírósági iratkezelést. Ezen normák összessége alkotja a bírósági ügyvitelről szóló jogszabály tartalmát. Tekintettel arra, hogy 2018-ban valamennyi eljárási kódex megújítása megtörtént, ami egyben a bírósági ügyvitel szabályainak módosítását eredményezte, indokolt volt egy olyan kézikönyv megírása, amely a normaszöveg elemzésével egyidejűleg mutatja be a bírósági ügyvitel folyamatát. A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Völcsey Balázs által szerkesztett A bírósági ügyvitel gyakorlati kérdései című kötet a bírósági ügyvitel általános, valamennyi ügyszakra vonatkozó rendelkezéseit, illetve az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait elemzi, minden esetben a gyakorlat által felvetett kérdések mentén haladva. Ennek érdekében a szükséges mértékben az ügyviteli rendelkezések mellett az iratkezelési szabályokat is vizsgálja. A szerzők, dr. Palotás Gergely, dr. Virág Csaba és dr. Völcsey Balázs célja kettős: egyrészt segíteni a bírósági eljárásban részt vevőket, akár a jogalkalmazói, akár a jogkeresői oldalt képviselik, másrészt a kézikönyv tananyagként is funkcionálhat az egyetemi oktatásban, elsősorban az igazságügyi igazgatás képzés során. Az alábbiakban a műnek „A rendelet hatálya” című fejezetéből olvashatnak egy részletet. A részlet szerzője dr. Virág Csaba.
Az Európa Tanács Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottsága (CEPEJ) egy jelentésben, országspecifikusan és egy interaktív (nyilvánosan elérhető) adatbázisban ismertette a 44 európai ország és 3 megfigyelő állam igazságszolgáltatási rendszerének fő jellemzőit. Ez az értékelő jelentés, amely a tizedik a CEPEJ 2002-es megalakulása óta, különösen a következő tendenciákat mutatja.
A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.
A francia bíróságok reménytelenül túlterheltek. Az egymást érő reformok nem hoznak érdemi javulást. Kivívják viszont a bírók, ügyészek és az igazgatási dolgozók haragját. Vádjuk szerint bevonásuk nélkül, átgondolatlanul és elkészítetlenül fogadja el őket a kormány.
„A Kúria fél évszázados közössége és magam is fejet hajtunk” Dr. Erőss Pál előtt fogalmazott közleményében Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a polgári peres eljárások során a nyelvhasználathoz való alapjogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy minden olyan felet, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel kell hogy megillesse a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga. A döntéshez Czine Ágnes csatolt különvéleményt.
Az Egyesült Államok vezető polgári és emberi jogi aktivistáit tömörítő csoportja együttesen szólították fel Joe Biden amerikai elnököt, hogy haladéktalanul változtassa meg mind a 49 halálsoron lévő szövetségi elítélt büntetését, és állítsa vissza a szövetségi kivégzések végrehajtására bevezetett moratóriumot.
Donald Trump ellen nem szabad szövetségi eljárást indítani, ha elhagyja a Fehér Házat, függetlenül attól, hogy mennyi bizonyítékot gyűjtöttek ellene – írja az FBI volt igazgató, James Comey új könyvében, amellyel sokaknak meglepetést okozott.