Az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége Európában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európa Tanács Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottsága (CEPEJ) egy jelentésben, országspecifikusan és egy interaktív (nyilvánosan elérhető) adatbázisban ismertette a 44 európai ország és 3 megfigyelő állam igazságszolgáltatási rendszerének fő jellemzőit. Ez az értékelő jelentés, amely a tizedik a CEPEJ 2002-es megalakulása óta, különösen a következő tendenciákat mutatja.

1. Az igazságszolgáltatásra elkülönített költségvetéssel kapcsolatban

2010 és 2020 között az államok folyamatos, de egyenetlenül növelték az igazságszolgáltatási költségvetésüket;

2020-ban lakosonként átlagosan 79 eurót költöttek az igazságszolgáltatásra (azaz 7 euróval többet, mint 2018-ban); Ennek a költségvetésnek 66%-át a bíróságoknak, 24,5%-át az ügyészségnek és 9,5%-át a jogi segítségnyújtásra fordítják;

2018 és 2020 között a legjelentősebb, átlagosan 12%-os százalékos növekedést az ügyészségi költségvetésben jegyezték fel;

2. Az igazságügyi szakemberekről és a bíróságokról

A hivatásos bírák száma a tagállamokban kismértékben nőtt (átlagosan 22,2 bíró jutott 100 000 lakosra), de jelentős az eltérés az államok között, ami részben az igazságszolgáltatási testültetek sokszínűségével, a földrajzi tényezőkkel, illetve az európai jogrendszerek fejlődésével indokolható;

A bírák fizetése és az országos átlagbérek aránya jelentős eltéréseket mutat Európában: a németországi 1,0/1,7-ről (a pályafutás elején/ karrier végén) az ukrajnai 6,8/21,6-ra emelkedett (pályakezdő/ karrier végén) ; ugyanez vonatkozik az ügyészekre is: az írországi 0,8- míg az albániai 4,1, valamint a németországi és luxemburgi 1,7-ről a georgiai pedig 7,8 a karrier végén.

Az ügyészek fizetése általában és különböző okokból alacsonyabb, mint a bíráké;

3. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés

a Covid-19 világjárvány megerősítette a bíróságokhoz való hozzáférés központi kérdését az igazságszolgáltatási rendszerben. Új kihívásokat jelentett a Covid-19 járvány az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésben, új kommunikációs módokat és az igazságügyi szolgáltatásokat hoztak ezért létre, valamint az igazságszolgáltatás digitalizálását is fel kellett gyorsítani.

Egyre több állam igazítja a konkrét információkat a felhasználók különböző kategóriáihoz, különösen a legkiszolgáltatottabbakhoz.

4. Az információs és kommunikációs technológiával (IKT)

Az Európa Tanács tagállamai és jogalanyai egyre gyakrabban alkalmazzák az IKT-t az igazságszolgáltatási tevékenység támogatására, és a bíróságok költségvetésének nagyobb százalékát fordítják számítógépesítésre a korábbi évekhez képest.

5. Az igazságszolgáltatási rendszerek teljesítménye

A Covid-19-korlátozások miatt a bíróságok Európa-szerte problémákba ütköztek a rutinműveletek végrehajtása során is, azonban nem minden bíróságot érintettek olyan módon attól függően, hogy az egyes államok milyen különféle innovatív intézkedésekhez léptettek életbe a Covid-19 hatásainak mérséklése érdekében. A bíróságok tűnnek a leggyorsabbnak a büntetőjogi ügyek megoldásában, míg a közigazgatási ügyekben ezeket tartják a legkevésbé hatékonynak.

(coe.int)

---