A bírósági ügyvitel gyakorlati kérdései


A bírósági eljárásokat elsődlegesen a nagy eljárásjogi törvények szabályozzák. Az eljárási törvények rendelkezései mellett ugyanakkor szükségszerűen számos technikai szabály megalkotása szükséges. Többek között ilyen részletszabályok rendezik az ügyvitel szervezetét, a másolatok készítését, mellékletek kiadását, a beadványok átvételét és az átvétel elismerését, a bírósággal való elektronikus kapcsolattartást és az elektronikus bírósági iratkezelést. Ezen normák összessége alkotja a bírósági ügyvitelről szóló jogszabály tartalmát. Tekintettel arra, hogy 2018-ban valamennyi eljárási kódex megújítása megtörtént, ami egyben a bírósági ügyvitel szabályainak módosítását eredményezte, indokolt volt egy olyan kézikönyv megírása, amely a normaszöveg elemzésével egyidejűleg mutatja be a bírósági ügyvitel folyamatát. A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Völcsey Balázs által szerkesztett A bírósági ügyvitel gyakorlati kérdései című kötet a bírósági ügyvitel általános, valamennyi ügyszakra vonatkozó rendelkezéseit, illetve az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait elemzi, minden esetben a gyakorlat által felvetett kérdések mentén haladva. Ennek érdekében a szükséges mértékben az ügyviteli rendelkezések mellett az iratkezelési szabályokat is vizsgálja. A szerzők, dr. Palotás Gergely, dr. Virág Csaba és dr. Völcsey Balázs célja kettős: egyrészt segíteni a bírósági eljárásban részt vevőket, akár a jogalkalmazói, akár a jogkeresői oldalt képviselik, másrészt a kézikönyv tananyagként is funkcionálhat az egyetemi oktatásban, elsősorban az igazságügyi igazgatás képzés során. Az alábbiakban a műnek „A rendelet hatálya” című fejezetéből olvashatnak egy részletet. A részlet szerzője dr. Virág Csaba.

1. Alapvetés

A bírósági ügyvitel szabálya a közjog része. Ebből következően a Büsz. normái kötelező tartalmúak (kógensek), eltérést nem engedők. A bírósági ügyek vitele során úgy kell eljárni, ahogy azt a Büsz. normái meghatározzák: csak azon ügyviteli megoldások alkalmazhatók a bíróságok által, amelyeket a Büsz. kifejezetten lehetővé tesz.

Ezen imperatív, ügyviteli normák a tisztességes eljárás (fair trial) igazságszolgáltatási alapelvének garanciális hátterét biztosítják. Az egyes jogágak eljárásjogi szabályrendszere mellett az ügyvitel egységes, valamennyi bírósági eljárásra kiterjedő normarendszere kiszámítható, átlátható és hatékony bírói jogérvényesítést tesz lehetővé a jogalkotó szándéka szerint. A Büsz. szabályozásnak elvi alapját erre tekintettel a tisztességes eljárás elvét megfogalmazó Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése, a Római Egyezmény 6. cikk (1) bekezdése, az Európai Unió Alapjogi Charta 47. cikke és az ezekhez tartozó bírósági gyakorlat adja meg.[1]

2. Szervi hatály

Büsz. 1. § (1) A rendelet hatálya a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) [a kötetben Bszi. rövidítéssel] 16. §-ában megjelölt bíróságok ügyvitelére terjed ki.

A bírósági ügyvitel rendeleti jogforrása a közjog része, ezért normáinak címzettje a közhatalom igazságszolgáltatását gyakorló magyar állami bírósági rendszer. A bírósági ügyviteli normák esetében ezért helyesebb a személyi hatályt megelőzően annak egy speciális, a jogtudományban bevett esetét, a szervi hatályt meghatározni.[2]

A szervi hatály alatt azt értjük, hogy a Büsz. az igazságszolgáltatás mely állami szerveire vonatkozik, melyekre ír elő kötelességet.

A rendelet szervi hatálya csak a magyar állam szuverenitásából származó igazságszolgáltatási szervekre tejed ki az (1) bekezdése alapján. Így nem terjed ki a Büsz. hatálya a belföldi és külföldi választottbíróságok és a külföldi államok bíróságának ügyvitelére.

A Bszi. 16. §-ára utaló szabály határozza meg a bírósági szervezeteket, amelyekre a Büsz. szervi hatálya vonatkozik. Ezek a következők:

  • a Kúria,
  • az ítélőtáblák,
  • a törvényszékek,
  • a járásbíróságok és a kerületi bíróságok; valamint
  • az ítélkezési helyek a Bszi. 18. § (5) bekezdése alapján.

A Büsz. szervi hatálya kiterjed a Bszi. 16. §-ában nem felsorolt bírósági szervezeti egységekre, a törvénykezési helyekre is. A törvénykezési helyek meghatározott járásbíróság szervezeti egységeként a járásbíróság székhelyén kívül működnek, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó (járási) székhelyen létesített bírósági szervezeti egységek.[3] Működésükre a Bszi. szerinti, a csoportra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A járásbírósági székhely és a törvénykezési hely között az ügyek elosztásmódját az ügyelosztási rendben kell rögzíteni.

3. Tárgyi hatály

Büsz. 1 § (2) A rendelet rendelkezéseit a bíróságok az általuk folytatott eljárások során – a hatáskörükbe tartozó ügyek sajátosságaihoz igazodóan – külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában alkalmazzák.

A Büsz. 1. § (2) bekezdése a rendelet tárgyi hatályát meghatározó rendelkezés, amely értelmében a bíróságok az általuk folytatott valamennyi eljárás során kötelesek alkalmazni a rendelet szabályait. A bírósági útra tartozó ügyeket pedig törvény határozza meg az Alaptörvény által sarkalatosnak minősített Bszi. 5. §-a szerint. A Bszi. 5. §-ában hivatkozott törvények által meghatározott valamennyi bírósági eljárásra kiterjed a Büsz. hatálya, a generális megfogalmazású jogi norma alapján.

A rendelet tárgyi hatálya alá tartozó „bírósági ügy” kategóriáit az egyes jogágazati, így büntetőjogi, közigazgatási, polgári és ezekhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályok határozzák meg a szabályozási tárgyaik keretein belül. A rendelet tárgyi hatálya ebből eredően kiterjed a bíróság előtti peres és nemperes eljárásokra; a belföldön indult és külföldön indult, de részben (pl. bizonyítási cselekmények) magyar bíróság által intézett, jellemzően a nemzetközi jogsegély keretében végzett eljárási cselekményekre egyaránt.[4]

Nincs jelentősége a Büsz. tárgyi hatálya szempontjából a fent írtak alapján tehát annak, hogy az (alap)ügy magyar bíróság vagy más igazságszolgáltatási szerv előtt indult vagy sem. A rendelet tárgyi hatálya kiterjed ugyanis a nemzetközi jogsegélyek alapján magyar bíróság előtt folyó eljárásokra és a választottbíróság előtt folyamatban lévő azon eljárásokra is, amelyek egyes cselekményeire, illetve eljárási szakaszaira a Bszi. 16. §-a szerinti bíróságok nyújtanak jogsegélyt. Kifejezetten ezen ügyekre alkalmazandó a rendelet 1. § (2) bekezdésnek azon kitétele, miszerint „a hatáskörükbe tartozó ügyek sajátosságaihoz igazodóan” kell ezen ügyviteli eljárások körében eljárni.

4. Személyi hatály

A rendelet szervi hatálya mellett a személyi hatálya – közvetve – kiterjed minden bíróságon dolgozó igazságügyi alkalmazottra[5] és bíróra,[6] aki ügyviteli tevékenységet végez vagy arra vonatkozó utasítást ad.

5. Területi hatály

A rendelet területi hatályát a szervi hatály körében felhívott Bszi. 16. §-a szerinti magyar állami szuverenitáshoz kötött bírósági szervezetrendszer határozza meg. Amennyiben magyar állami bíróság előtt indul egy eljárás, akkor abban a Büsz.-t kell alkalmazni, ami a fórum joga (lex fori) elv megjelenéseként értékelhető. Így van ez azokban az esetekben is, amikor például nemzetközi bizonyítási jogsegély alapján a megkereső külföldi bíróság kifejezetten azt kéri, hogy a megkereső, tehát a külföldi tagállam eljárásjoga alkalmazásával járjon el a megkeresett magyar bíróság.[7] Ez esetekben is a lefolytatandó bizonyítási jogsegélyeljárások ügyvitelére a belföldi szuverén terület miatt a rendelet alkalmazandó.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

[1] Az Alkotmánybíróság vonatkozó széles körű gyakorlatából lásd a 6/1998. (III. 11.) AB határozatot, a 14/2004. (V. 7.) AB határozatot, a 30/2014. (IX. 30.) AB határozatot és a 8/2015 (IV. 17.) AB határozatot. Az EJEB gyakorlatára lásd Steel and Morris v. United Kingdom (App. No 68416/01) 2005. február 5-én kelt határozatát és a Micallef v. Malta (App. No 17056/06.) 2009. október 15-ei ügyében hozott döntés érvelését. Az EUB gyakorlatára lásd a 222/84. számú Johnston/Chief Constable of the Royal Ulster és a C-213/89. számú Factorame-ügyeket.

[2] Jakab András: Jogszabályok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága. Elérhető: http://jesz.ajk.elte.hu/jakab6.html (letöltés időpontja: 2022. május 2.).

[3] A törvénykezési helyet az érintett törvényszék elnöke által kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott csoportvezetőként vezeti. Lásd az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény 62. §.

[4] Példaként említhető a Tanács 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről, amelynek az 1. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján egy uniós tagállam bírósága kérheti a magyar bíróságtól, hogy Magyarország jogának rendelkezéseivel összhangban az illetékes magyar bíróság vegyen fel vagy közvetlenül folytathasson le bizonyítást.

[5] Az Iasz. 2. § (2) bekezdésének a)–f) pontjai alatt sorolja fel zártan (taxatív módon) az igazságügyi alkalmazottakat, így a bírósági fogalmazót és a bírósági titkárt, a technikust, az igazságügyi szakértőt és a szakértőjelöltet, a tisztviselőt, az írnokot, valamint a fizikai dolgozót.

[6] Lásd a Bjt. 1–6. §-ait.

[7] 1206/2001/EK rendelet 10. cikk (3) bekezdés: A megkereső bíróság (…) kérheti, hogy a kérelmet tagállamának joga szerinti különös eljárás keretében teljesítsék. A megkeresett bíróság az ilyen igényeket teljesíti, kivéve, ha az adott eljárás összeegyeztethetetlen a megkeresett bíróság tagállamának jogával, illetve, ha az jelentős gyakorlati akadályba ütközik.

[8] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény.


Kapcsolódó cikkek

2023. február 7.

Pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás – a gyanú árnyéka nélkül

Súlyos, akár több száz millió forintos büntetést kockáztat az a cég, amely nem tesz meg mindent a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatok kiszűrése érdekében. A törvényi előírások felettébb szigorúak, és új követelményeket támasztott a háborús helyzet is.

2023. február 7.

Hivatali vesztegetés elfogadása

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című kiadvány a büntető anyagi jog egészét átfogó nagykommentár, mely teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására. A nagykommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns, elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. Az alábbiakban a hivatali vesztegetés elfogadásáról szóló 294. § magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Mezőlaki Erik.