Külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának egyszerűbbé, a munkaerő-kölcsönzés hangsúlyosabbá válása Koronavírus


Cikkünkben a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának szabályozásával kapcsolatos legfontosabb közelmúltbeli változásokat foglaljuk össze.

1. Bevezető

A koronavírus járvánnyal összefüggő veszélyhelyzet (Covid-veszélyhelyzet) alatt több tucatnyi jogszabályt a „rendes” jogrendhez képest eltérően kellett alkalmazni, így például 2021. szeptemberétől minősített foglalkoztatók engedélymentesen foglalkoztathatták a külgazdasági és külügyminiszter által meghatározott országok (például Fülöp-szigetek, Kazah Köztársaság) állampolgárait a miniszter által meghatározott hiányszakmákban.

A Covid-veszélyhelyzet 2022. június 1-én megszűnt (bár azt felváltotta a háborús veszélyhelyzet), ezért meg kellett határozni, hogy az ezt követően keletkezett jogviszonyokat mely szabályok szerint rendezzék: a rendes vagy rendkívüli szabályozás alapulvételével. A jogalkotó a rendkívüli intézkedések közül többet – kisebb módosítással – átemelt a rendes szabályozási környezetbe, így például a harmadik országbeli állampolgár kölcsönzött munkavállalók engedélymentes foglalkoztatására vonatkozó könnyítések is – némi módosítással – fennmaradtak.

2. Meghatározott hiányszakmákban dolgozó, meghatározott harmadik országból származó munkavállalók engedélymentes foglalkoztatása

Általánosságban a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása jelentős adminisztratív teherrel jár, illetve számos feltétel és korlátozás mellett lehetséges csak.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2022. június 1. napján hatályba lépett módosítása könnyítéseket vezetett be (illetve a meglévő rendkívüli szabályozást átemelte) ezen a téren, így különösen lehetővé tette, hogy a Kormány rendeletben biztosítson munkavállalási engedély alóli mentességet minősített kölcsönbeadók általi foglalkoztatás esetén.

A kormány vonatkozó rendelete értelmében a kormányhivatal szakhatóságként nem működik közre az összevont kérelmezési eljárásban, ha a harmadik országbeli állampolgár a külgazdasági és külügyminiszter közleményében meghatározott harmadik ország állampolgára, és a közleményben meghatározott foglalkoztatásokban minősített kölcsönbeadónál kerül foglalkoztatásra. Ez azt jelenti, hogy a fenti esetben a kérelmező Magyarországon történő foglalkoztatásához nem szükséges a kormányhivatal támogatása, hanem elegendő csupán a tartózkodási feltételeket teljesíteni.

Jelenleg két külön külgazdasági és külügyminiszteri közlemény tartalmazza azokat a foglalkozásokat és országokat, amelyek esetében nem szükséges munkavállalási engedélyt beszereznie a munkavállalónak akkor, ha minősített kölcsönbeadónál foglalkoztatják. A 2022. július 29. napján kiadott külgazdasági és külügyminiszteri közlemények szerint a következő országok állampolgárai meghatározott hiányszakmákban (pl.: vegyészmérnök, rendszergazda, szociális gondozó, bolti eladó) minősített kölcsönbeadók által engedélymentesen foglalkoztathatók:

  • Belarusz Köztársaság,
  • Bosznia-Hercegovina,
  • Észak-macedón Köztársaság,
  • Fülöp-szigetek,
  • Indonéz Köztársaság,
  • Kazah Köztársaság,
  • Mongólia,
  • Montenegrói Köztársaság,
  • Vietnámi Szocialista Köztársaság,
  • Oroszországi Föderáció,
  • Brazil Szövetségi Köztársaság,
  • Georgia,
  • Kirgiz Köztársaság,
  • Venezuelai Bolivári Köztársaság,
  • Kolumbiai Köztársaság.

A vonatkozó jogszabályok értelmében minősített kölcsönbeadó az a kölcsönbeadó, aki harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására az Mt.-ben és más jogszabályban foglalt feltételek alapján jogosult.

A minősített kölcsönbeadóknak a következő szigorú feltételeknek kell megfelelniük:

  • minimum 50 millió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése,
  • a harmadik országok állampolgárai jogszabályszerű foglalkoztatásának támogatására meghatározott számban és végzettséggel vagy szakmai képesítéssel rendelkező személy alkalmazása,
  • az éves átlagos statisztikai létszáma legalább 500 fő,
  • megbízható üzleti háttérrel rendelkezik,
  • köztartozásmentes adózó, és
  • kölcsönbeadóként nyilvántartásba vett, EGT-tagállam területén székhellyel rendelkező, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság.

Végül említést érdemel, hogy az új szabályozás értelmében a minősített kölcsönbeadókkal munkaviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása nem esik a külgazdasági és külügyminiszter által 2022-re 62.000 főben megállapította létszámkorlátozás alá sem.

3. Összegzés

Nem kizárt, hogy az erősödő munkaerőhiány miatt a Kormány a jövőben egyre szélesebb körben határozza meg azoknak az országoknak és hiányszakmáknak a körét, amelyek esetében munkavállalási engedély nélkül lehet Magyarország területén munkát vállalni. Ezek a könnyítések egyelőre a minősített kölcsönbeadók általi foglalkoztatás esetén (illetve a háborús veszélyhelyzet miatt a paksi beruházással kapcsolatban) állnak fenn, de elképzelhető, hogy a gazdaság élénkítése érdekében a jogalkotó tovább fogja könnyíteni a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatását. Ezt a várakozást azonban némileg árnyalhatják az energiaválság és a háborús helyzet miatti gazdasági nehézségek és szűkülő munkahely-kínálat. Az új szabályok előrevetítik azt is, hogy a munkaerő-kölcsönzés sokkal hangsúlyosabbá fog válni a hazai gyakorlatban, mely bizonyos munkajogi szakértői körökben kritikát váltott ki.


Kapcsolódó cikkek

2022. november 29.

Itt a fogyasztóihitel-törvény kompakt kommentárja – 1. részlet

Sorozatunk a közvéleményt visszatérően foglalkoztató kérdésben, összesen öt részletben ismerteti a Wolters Kluwer új kommentárját, mely a fogyasztói hitelekről szóló törvény értelmezésében segít eligazodni – nemcsak jogászoknak.

2022. november 29.

A fizetésképtelenségi eljárás hatása az egyedi végrehajtásokra a fizetésképtelenségi rendelet kontextusában

Jelen tanulmányban azt a kérdést járjuk körül az uniós jog szempontjából, az Európai Unió Bírósága esetjogának az elemzésével, hogy a fizetésképtelen adós ellen valamely, a főeljárás államától különböző tagállamban indított egyedi végrehajtás védelemben részesülhet-e a fizetésképtelenségi főeljárás fizetésképtelenségi jogával (a lex concursus-al) szemben a dologi jogokat védő rendelkezés alapján.

2022. november 28.

Az Mt. módosítás és a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesedése

Az Országgyűlés elé november elején benyújtott törvényjavaslat számos foglalkoztatási tárgyú törvényt módosítana, köztünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is. A javaslat – összhangban a vonatkozó uniós irányelvekkel – a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesítését is tartalmazza.