Külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának egyszerűbbé, a munkaerő-kölcsönzés hangsúlyosabbá válása Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának szabályozásával kapcsolatos legfontosabb közelmúltbeli változásokat foglaljuk össze.

1. Bevezető

A koronavírus járvánnyal összefüggő veszélyhelyzet (Covid-veszélyhelyzet) alatt több tucatnyi jogszabályt a „rendes” jogrendhez képest eltérően kellett alkalmazni, így például 2021. szeptemberétől minősített foglalkoztatók engedélymentesen foglalkoztathatták a külgazdasági és külügyminiszter által meghatározott országok (például Fülöp-szigetek, Kazah Köztársaság) állampolgárait a miniszter által meghatározott hiányszakmákban.

A Covid-veszélyhelyzet 2022. június 1-én megszűnt (bár azt felváltotta a háborús veszélyhelyzet), ezért meg kellett határozni, hogy az ezt követően keletkezett jogviszonyokat mely szabályok szerint rendezzék: a rendes vagy rendkívüli szabályozás alapulvételével. A jogalkotó a rendkívüli intézkedések közül többet – kisebb módosítással – átemelt a rendes szabályozási környezetbe, így például a harmadik országbeli állampolgár kölcsönzött munkavállalók engedélymentes foglalkoztatására vonatkozó könnyítések is – némi módosítással – fennmaradtak.

2. Meghatározott hiányszakmákban dolgozó, meghatározott harmadik országból származó munkavállalók engedélymentes foglalkoztatása

Általánosságban a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása jelentős adminisztratív teherrel jár, illetve számos feltétel és korlátozás mellett lehetséges csak.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2022. június 1. napján hatályba lépett módosítása könnyítéseket vezetett be (illetve a meglévő rendkívüli szabályozást átemelte) ezen a téren, így különösen lehetővé tette, hogy a Kormány rendeletben biztosítson munkavállalási engedély alóli mentességet minősített kölcsönbeadók általi foglalkoztatás esetén.

A kormány vonatkozó rendelete értelmében a kormányhivatal szakhatóságként nem működik közre az összevont kérelmezési eljárásban, ha a harmadik országbeli állampolgár a külgazdasági és külügyminiszter közleményében meghatározott harmadik ország állampolgára, és a közleményben meghatározott foglalkoztatásokban minősített kölcsönbeadónál kerül foglalkoztatásra. Ez azt jelenti, hogy a fenti esetben a kérelmező Magyarországon történő foglalkoztatásához nem szükséges a kormányhivatal támogatása, hanem elegendő csupán a tartózkodási feltételeket teljesíteni.

Jelenleg két külön külgazdasági és külügyminiszteri közlemény tartalmazza azokat a foglalkozásokat és országokat, amelyek esetében nem szükséges munkavállalási engedélyt beszereznie a munkavállalónak akkor, ha minősített kölcsönbeadónál foglalkoztatják. A 2022. július 29. napján kiadott külgazdasági és külügyminiszteri közlemények szerint a következő országok állampolgárai meghatározott hiányszakmákban (pl.: vegyészmérnök, rendszergazda, szociális gondozó, bolti eladó) minősített kölcsönbeadók által engedélymentesen foglalkoztathatók:

  • Belarusz Köztársaság,
  • Bosznia-Hercegovina,
  • Észak-macedón Köztársaság,
  • Fülöp-szigetek,
  • Indonéz Köztársaság,
  • Kazah Köztársaság,
  • Mongólia,
  • Montenegrói Köztársaság,
  • Vietnámi Szocialista Köztársaság,
  • Oroszországi Föderáció,
  • Brazil Szövetségi Köztársaság,
  • Georgia,
  • Kirgiz Köztársaság,
  • Venezuelai Bolivári Köztársaság,
  • Kolumbiai Köztársaság.

A vonatkozó jogszabályok értelmében minősített kölcsönbeadó az a kölcsönbeadó, aki harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására az Mt.-ben és más jogszabályban foglalt feltételek alapján jogosult.

A minősített kölcsönbeadóknak a következő szigorú feltételeknek kell megfelelniük:

  • minimum 50 millió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése,
  • a harmadik országok állampolgárai jogszabályszerű foglalkoztatásának támogatására meghatározott számban és végzettséggel vagy szakmai képesítéssel rendelkező személy alkalmazása,
  • az éves átlagos statisztikai létszáma legalább 500 fő,
  • megbízható üzleti háttérrel rendelkezik,
  • köztartozásmentes adózó, és
  • kölcsönbeadóként nyilvántartásba vett, EGT-tagállam területén székhellyel rendelkező, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság.

Végül említést érdemel, hogy az új szabályozás értelmében a minősített kölcsönbeadókkal munkaviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása nem esik a külgazdasági és külügyminiszter által 2022-re 62.000 főben megállapította létszámkorlátozás alá sem.

3. Összegzés

Nem kizárt, hogy az erősödő munkaerőhiány miatt a Kormány a jövőben egyre szélesebb körben határozza meg azoknak az országoknak és hiányszakmáknak a körét, amelyek esetében munkavállalási engedély nélkül lehet Magyarország területén munkát vállalni. Ezek a könnyítések egyelőre a minősített kölcsönbeadók általi foglalkoztatás esetén (illetve a háborús veszélyhelyzet miatt a paksi beruházással kapcsolatban) állnak fenn, de elképzelhető, hogy a gazdaság élénkítése érdekében a jogalkotó tovább fogja könnyíteni a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatását. Ezt a várakozást azonban némileg árnyalhatják az energiaválság és a háborús helyzet miatti gazdasági nehézségek és szűkülő munkahely-kínálat. Az új szabályok előrevetítik azt is, hogy a munkaerő-kölcsönzés sokkal hangsúlyosabbá fog válni a hazai gyakorlatban, mely bizonyos munkajogi szakértői körökben kritikát váltott ki.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Az ítélet kiegészítése

Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.