Varga Judit: az elkövetőnek nem lehet több joga, mint az áldozatnak


2010-ben új korszak indult a büntetőjogban, és a megreformált három kódex szilárd alapja a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás rendszerének – mondta az igazságügyi miniszter a magyar büntetőpolitikáról rendezett hétfői konferencián.

Varga Judit az Amire Magyarország büszke lehet – A nemzeti büntetőpolitika sikerei, vívmányai 2010-2021 között című tanácskozás megnyitójában felidézte: a kormány a 2010-es választás után a következetes büntetőpolitika mellett tette le voksát, szigorú, de tettarányos törvényekkel kívánta helyreállítani a rendet és javítani az állampolgárok biztonságérzetét.

Új korszak

A nemzeti együttműködés programjában is megfogalmazták – folytatta -, hogy a jogszabály szigora, a büntetési tétel növekedése, a életfogytig tartó szabadságvesztés többszörös alkalmazása és az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnelkövetőket és világossá teszi a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma.

A reformokat a három nagy kódex – a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási kódex és a szabálysértési kódex – átfogó átalakításával kezdték, mert a számtalan módosítás miatt egyre nehezebb volt a közöttük lévő koherencia biztosítása. A megreformált három kódex szilárd alapja a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás rendszerének.

Szerinte 2010-ben a büntetőpolitikában új korszak kezdődött, mert a korábbi elkövetőközpontú felfogással szemben az áldozatot állítják a középpontba. Úgy tartják, hogy az elkövetőnek nem lehet több joga, mint annak, akit megkárosított – jegyezte meg.

A lakosság biztonságérzetét leginkább befolyásoló, a köznyugalmat megzavaró bűncselekmények száma 2010 óta 70 százalékkal csökkent, ebben az időszakban az ismertté vált bűncselekmények éves száma 450 ezerről 160 ezerre esett vissza. A köznyugalom elleni bűncselekmények száma az évi 13 600-ról 8700-ra csökkent, a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeké 5700-ról 2000-re. A vagyon elleni bűncselekmények száma harmadára, 81 ezerre esett vissza, míg a közterületen elkövetett bűncselekményeké 2020-ban 53 százalékos javulást ért el – ismertette a miniszter. Jelenleg nyolc áldozatsegítő központ van az országban, de a cél az, hogy 2025-re minden megyeszékhelyen legyen.

Varga Judit jelezte: a konferenciát szervező IM áttekintette a büntetőpolitika alakulását, a konferencián pedig megvitatják a büntetőjogalkotás sikerét, értékelik az elmúlt évtized büntetőjogi eredményeit és levonják a következtetéseket.

OBH: megfelelő eszközök kerültek a bírók kezébe

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke előadásában a büntetőeljárások gyorsításának fontosságáról elmondta: minél közelebb van a büntetés a bűn elkövetéséhez, annál nagyobb a preventív hatása, az ügyek elhúzódása pedig a sértettek kártérítését is késlelteti, ezért a büntetőjog alkotói folyamatosan keresik a lehetőséget az ügyek gyorsabb befejezésére.

A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást, amely az új büntetőeljárási kódexben a korábbinál nagyobb szerepet kap. Mint mondta, a 2014-2017 között a járásbírósági büntetőügyek 17-18 százaléka volt ilyen eljárás, ez 2020-ra 29 százalékra nőtt. A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején felértékelődtek azok az eljárásjogi megoldások, amelyek az ügyek tárgyaláson kívüli elintézését segítették.

Szólt az előkészítő ülés jogintézményéről, amely az egyszerűbb megítélésű büntetőügyek gyors befejezését eredményezi: 2019-ben az ügyek 25, 2021-ben 28 százaléka fejeződött be előkészítő ülésen.

Az OBH elnöke kiemelte a távmeghallgatás szerepét is a büntetőeljárások gyorsításában, mert lecsökkenti a fogvatartottak mozgatásának szükségességét. Mint mondta, szeptemberben az előállítások 72 százalékát váltotta ki a távmeghallgatás, de ez az arány tavaly áprilisban elérte a 80 százalékot is.

A magyar büntetőjogi jogalkotás megfelelő eljárási eszközöket adott a bírák kezébe ahhoz, hogy a korábbinál gyorsabban, magas szakmai színvonalon ítélkezhessenek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. november 30.

Szigorítottak az állatvédelmi szabályokon

Súlyosabban büntetik a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít.

2021. november 30.

Hibrid munkavégzés: mikor kell szerződést módosítani?

Megállapodás hiányában, az eredeti munkaszerződésben meghatározott munkaidő érvényes a munkavégzés helyétől függetlenül, de hibrid munkavégzés során nem szabad megfeledkezni a munkaszerződés módosításáról sem – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.