Veszélyhelyzet – Adatvédelem és adatigénylés veszélyhelyzet idején, a THM számításának és közzétételének szabályai Koronavírus

A veszélyhelyzet idejére a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése, továbbterjedésének megakadályozása céljából kezelt személyes adatok tekintetében felfüggesztik az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos kérelme alapján teendő minden intézkedést, változnak a közérdekű adatigénylés szabályai is.

Adatvédelem és adatigénylés a veszélyhelyzet idején

A 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet megszűnéséig a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése, valamint továbbterjedésének megakadályozása érdekében az adatkezelési célból kezelt személyes adat kezelése tekintetében eltérő szabályokat állapít meg az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és az információs önrendelkezési jogról szóló törvény (Infotv.) alapján az érintettet megillető jogok gyakorlására. A fenti célnak megfelelő adatkezelés tekintetében az érintettnek az adatkezelőhöz a jogai gyakorlása (előzetes tájékozódáshoz való jog, hozzáféréshez való jog, helyesbítéshez való jog, az adatkezelés korlátozásához való jog, törléshez való jog) érdekében benyújtott kérelme alapján teendő minden intézkedést a veszélyhelyzet megszűnéséig fel kell függeszteni, ezen intézkedésekre irányadó határidők kezdő napja a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő nap. Az érintettet erről a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított kilencven napon belül tájékoztatni kell.

A GDPR szerinti rendelkezésre bocsátandó információkról való tájékoztatást (ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, és akkor is, ha nem az érintettől szerezték meg) és az előzetes tájékozódáshoz való jog tekintetében biztosítandó tájékoztatást teljesítettnek kell tekinteni, ha a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése, valamint továbbterjedésének megakadályozása céljából végzett adatkezelés esetében az adatkezelés céljait, jogalapját és terjedelmét közérthető formában rögzítő általános tájékoztató elektronikus úton közzétett módon az érintett rendelkezésére áll. Az adatkezelés tekintetében a bejelentés, kérelem, illetve keresetlevél alapján meginduló eljárás határidejének kezdő napja a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő nap.

A veszélyhelyzet megszűnéséig a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat megismerésére irányuló igényt szóban nem lehet benyújtani, és az adatigénylés csak akkor teljesíthető az igénylő által kívánt formában, ha az egyébként nem jár az igénylőnek a közfeladatot ellátó szerv előtti személyes megjelenésével. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő, a közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő 45 napon belül tesz eleget, ha valószínűsíthető, hogy az igénynek az általános törvényi határidőben (legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget) való teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné. Erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell. A határidő egy alkalommal 45 nappal meghosszabbítható, ha az igény határidőben való teljesítése a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását továbbra is veszélyeztetné. Erről az igénylőt a határidő leteltét megelőzően tájékoztatni kell. Ez a rendelkezés nem érinti az Infotv. azon szabályát, hogy ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, a határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható.

Az adatigénylést az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítésnek az igénylő általi megfizetését követő 45 napon belül (a költségtérítésnek az igénylő általi megfizetését követő 15 nap helyett) kell teljesíteni akkor, ha egyúttal valószínűsíthető, hogy az igénynek a 15 napos határidőben való teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné. Ebben az esetben a tájékoztatást az igény beérkezését követő 45 napon belül teljesíteni kell.

Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, az igény beérkezését követő 45 napon belül kell írásban vagy e-mailben értesíteni az igénylőt.

Mindezen szabályokat a 2020. május 5-én már folyamatban lévő adatkezelésekre, az ehhez kapcsolódó kérelmekre, tájékoztatásokra, illetve eljárásokra, és közérdekű adat megismerésére vonatkozó igényekre is alkalmazni kell.

A teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó részletszabályokról

A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet rendelkezett arról, hogy a 2020. március 19-ét követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. A 178/2020. (V. 4.) Korm. rendelet pedig a teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó szabályokat részletezi. Kimondja, hogy ennek a teljes hiteldíj mutató kiszámításakor a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjnak a 62/2020. (III. 24.) Korm. rendeletben meghatározott időpontig, 2020. december 31-ig alkalmazott mértékét kell figyelembe venni (kedvezményes THM).

A kedvezményes THM-mel egyidejűleg az általános, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően számított teljes hiteldíj mutatót is közzé kell tenni. A közzétett teljes hiteldíj mutatót, valamint a 2020. december 31-t követő törlesztőrészlet várható összegét a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató és a törlesztőrészletek feltüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell feltüntetni. A kereskedelmi kommunikációban alkalmazott tájékoztatást a hitel alapjául szolgáló szerződéskötési folyamat során nyújtott tájékoztatásokban is alkalmazni kell, a figyelem felkeltésére alkalmas módon.

Az ideiglenes mezőgazdasági őstermelő igazolványra vonatkozó szabályok

A 180/2020. (V. 4.) Korm. rendelet kiegészíti az agrárszabályozási tárgyú rendelkezéseket tartalmazó 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendeletet. A hatályos szabályok szerint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megyei ügyintéző szervezete a mezőgazdasági őstermelő részére ideiglenes igazolványt állít ki, amely legfeljebb a kiállításától számított hatvan napig igazolja, hogy a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységet folytat, és jogosult az személyi jövedelemadó törvény mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó rendelkezései szerinti adózásra. A rendelet hatására az ideiglenes igazolványnak 2020. május 31. után történő kiállítása esetén az ideiglenes igazolvány 2020. december 31-ig igazolja mindezt.

A tisztességtelen forgalmazói magatartás veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályai

A 180/2020. (V. 4.) Korm. rendelet értelmében tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a beszállítóval szemben a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, terméke rendelésének lemondásával, a rendelésállomány csökkentésével, eladásösztönző tevékenységek (pl.: akciók és promóciók) lemondásával vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti.

A kereskedő köteles igazolni, hogy a beszerzési ár csökkentésére nem e módon került sor,

ha a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése miatti eljárás megindítására a beszállító bejelentése alapján került sor, és

– a beszállító éves árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot, és a kereskedő árbevétele viszont meghaladja az 1 milliárd forintot;

– a beszállító éves árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, de nem haladja meg az 5 milliárd forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja a 20 milliárd forintot;

– a beszállító éves árbevétele meghaladja az 5 milliárd forintot, de nem haladja meg a 75 milliárd forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot;

– a beszállító éves árbevétele meghaladja a 75 milliárd forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja a 200 milliárd forintot.

Az árbevételnél a 2018. évi árbevételt kell figyelembe venni, a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló beszállítók vagy kereskedők, továbbá közös beszerzés esetén a közös beszerzési szövetséget vagy ügyleti társulást alkotó, vagy a kereskedelmi szerződést közösen megkötő kereskedők árbevételét egybe kell számítani.

Az általános szabályok szerint lehetőség van arra, hogy ha az eljáró hatóság megállapítja, hogy a kereskedő tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsít, az ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően tájékoztatja a kereskedőt a feltárt jogsértésről. Ilyenkor az eljárás alá vont kereskedő a tájékoztatást követő tíz napon belül írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy a feltárt jogsértés vonatkozásában magatartását meghatározott módon összhangba hozza a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel. A mezőgazdasági igazgatási szerv ilyenkor hozhat olyan döntést, melyben az eljárás egyidejű megszüntetésével és az eljárás alá vont kereskedőnek az eljárási költségek megfizetésére való egyidejű kötelezésével kötelezővé teszi a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását vagy annak hiányát megállapítaná. A Rendelet értelmében a veszélyhelyzet alatt jogsértés megállapítása esetén ilyen döntés nem hozható.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!

Kapcsolódó cikkek:


Veszélyhelyzet – csökken a beruházások társasági adózási korlátja, jelentős könnyítések a központi költségvetés terhére nyújtott támogatásokhoz
2020. május 2.

Veszélyhelyzet – csökken a beruházások társasági adózási korlátja, jelentős könnyítések a központi költségvetés terhére nyújtott támogatásokhoz

Fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény változás: 10 milliárd forintig az adóévi adózás előtti nyereség teljes összege csökkentheti az adózás előtti eredményt. Szociális szövetkezet is értékesíthet helyi termelői piacon, könnyítések a központi költségvetés terhére nyújtott támogatásokhoz.