A NAIH többek között azt állapította meg, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvényes működésének veszélyeztetésére, illetve üzleti titokra hivatkozva nem tagadhatja meg a koronavírus védőoltásokkal kapcsolatos közérdekű adatok kiadását.
A NAIH felhívta a figyelmet, hogy a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármesterek mind a lakosság járványügyi védekezéséhez.
A NAIH-hoz az elmúlt napokban számos panasz és kérdés érkezett egy adott címről kiküldött tömeges közérdekű adatigényléssel kapcsolatban.
A NAIH többszöri felszólítása ellenére a minisztériumok nem teljesítették a közérdekű adatigénylést a hatásvizsgálati statitsztikákra vonatkozóan, ezért a NAIH jelentést bocsátott ki az ügyben.
A NAIH tájékoztatójában részletesen állást foglalt arról, hogy az adatkezelők milyen költségeket számíthatnak fel az adatigénylőknek és miről kell az igénylőket tájékoztatniuk.
A közügyek és a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében az állampolgárok jogosultak közérdekű információhoz jutni Magyarország bármely állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó szervétől, intézményétől.
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó igénynek a hosszabb, 45 napos határidőn belüli teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített 15 napon belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna. A döntéshez Handó Tünde, Horváth Attila, Salamon László és Szívós Mária csatoltak különvéleményt.
Alábbi cikkünkben a 2021/84–89. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A NAIH összefoglalta a fontosabb tudnivalókat a közérdekű adatok járvány idején történő igényléséről.
Az Alkotmánybíróság szerint a szabályozás csak akkor marad az alkotmányos értelmezési tartományban, ha az adatkezelő nem csupán általánosan hivatkozik a veszélyhelyzetre, hanem valóban valószínűsíti, hogy milyen közfeladatának ellátása került volna veszélybe.
