Az Pénzügyminisztérium nem válaszolt az újságíró közérdekű adatigénylésére és a NAIH-nak sem.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében magáncégektől is kiperelhetőnek kell lenniük a közérdekű adatoknak.
Az EJEB szerint azzal, hogy az ukrán hatóságok és bíróságok nem mérlegelték megfelelően a választott tisztségviselők magánélethez való jogát a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggésben, ezzel megsértették az adatigénylő véleménynyilvánítási szabadságát.
A veszélyhelyzet idejére a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése, továbbterjedésének megakadályozása céljából kezelt személyes adatok tekintetében felfüggesztik az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos kérelme alapján teendő minden intézkedést, változnak a közérdekű adatigénylés szabályai is. Bemutatjuk továbbá a veszélyhelyzet alatt irányadó, a THM-mel, az ideiglenes mezőgazdasági őstermelő igazolvánnyal és a tisztességtelen forgalmazói magatartással kapcsolatos szabályokat.
A joggal való visszaélést minden esetben az adatkezelőnek kell bizonyítania, de a közérdekű adatok honlapon való közzétételével és informatikai fejlesztéssel kiküszöbölhető a munkateher növekedése.
Az ügyben a Bíróságnak lehetősége nyílt a közérdekű adatokhoz való joggal kapcsolatban a Helsinki Bizottság ügyében kimunkált szempontok alkalmazására. A civil szervezet, illetve újságíró kérelmezők kiemelt társadalmi szerepe nem volt kérdés, ugyanakkor az adatkérés okát nem jelölték meg, és nem bizonyították azt sem, hogy a kért adatok alapvető fontosságúak lettek volna tényfeltáró munkájukhoz. Az ügyvéd kérelmező esetében a Bíróság kiemelte, hogy puszta kíváncsiság még közéleti szereplő folyamatban lévő korrupciós ügyében sem alapoz meg korlátlan iratmegismerési jogot.
A közéletben való részvétel, illetve az azokkal kapcsolatos vélemény kialakítása és kinyilvánítása elképzelhetetlen lenne akkor, ha az érintett szervek eltitkolhatnák, vagy a saját belátásuk szerint tehetnék hozzáférhetővé a közérdekű adatokat.
Egy állampolgár azért fordult a NAIH-hoz, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magas összeget kért tőle az autópályaszakaszok megvalósíthatósági tanulmányai digitális másolatainak megküldéséért.
A vizes vb-t lebonyolító cég sem az adatigénylő sem a NAIH megkereséseire nem válaszolt és elektronikus közzétételi kötelezettségének sem tett eleget.
A közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos perek bírósági gyakorlatát bemutató cikksorozatunkat dr. Gelencsér Dániel kúriai főtanácsadó nemzetközi kitekintésének ismertetésével zárjuk.
