Nem teljesítette az oltásokkal kapcsolatos adatigénylést az EMMI Koronavírus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAIH többek között azt állapította meg, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvényes működésének veszélyeztetésére, illetve üzleti titokra hivatkozva nem tagadhatja meg a koronavírus védőoltásokkal kapcsolatos közérdekű adatok kiadását.
Egy európai parlamenti képviselő bejelentéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság), amelyben azt kifogásolta, hogy a 2021. február 5-én a az Emberi Erőforrások Minisztériumához benyújtott közérdekű adatigénylésének egyetlen kérdésére sem válaszoltak érdemben és részletesen.
A bejelentő a következő kérdéseket tette fel a Minisztériumnak:
„1. Ki képviselte a magyar kormányt az oltóanyag-beszerzéseket felügyelő
irányítóbizottságban?
2. Emelt-e kifogást a magyar kormány képviselője az eljárás során bármikor is az uniós
keretszerződés tartalmával, bármilyen részletével kapcsolatban?
3. Jóváhagyta-e a magyar kormány képviselője az Európai Bizottság által kötött előzetes
keretmegállapodást?
4. A magyar kormány részéről mely tárca, illetve kormányzati szerv felelős az Európai
Bizottság tájékoztatásában is hivatkozott, az oltóanyag-gyártókkal kötött leszállítási-logisztikai,
egyedi megállapodásokért?
5. Mely cégekkel és milyen tartalommal kötötte meg a magyar kormány ezeket a logisztikai
kérdéseket rendező megállapodásokat?
6. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint világos és egyértelmű, hogy a magyar
kormány az oltóanyag-gyártókkal kötött megállapodása értelmében pontos információkkal bír
arról, hogy mely vakcinából mikor és milyen mennyiség várható; nyilván ennek ismerete
elengedhetetlen egy érdemi oltási stratégia összeállításához is. Ennek mentés kérdés, hogy
milyen mennyiségű és fajtájú oltóanyagok leszállítására kötött logisztikai megállapodást a
magyar kormány, ezek pedig milyen ütemezéssel (milyen konkrét dátumokkal) érkeznek meg a
kormányzat által egyeztetett beszállítás során?
7. Felmerült-e az elmúlt időszakban bármely oltóanyag-szállítmány esetén a megállapodott
határidő-, vagy mennyiség hibás teljesítése? Melyik az az oltóanyag, amelyből a magyar
kormány által jóváhagyott megállapodás alapján kevesebb, illetve később kerül leszállításra?
Ezekben az esetekben a magyar kormány milyen lépéseket tett (akár az Európai Bizottság, akár
a magyar kormánnyal leszerződött) oltóanyag-gyártókkal szemben?
8. Milyen jogi megállapodás garantálja a magyar kormány által igényelt oltóanyagmennyiségek
megfelelő időben és mennyiségben történő leszállítását? A magyar kormány
jogalanyként milyen formában jelenik meg ebben a folyamatban?
9. Milyen szállítási feltételeket szabott a magyar kormány a gyártóknak, ami a szállítás
helyét illeti? Egy elosztó-központba, ha úgy tetszik hub-ba vagy több helyszínre szállítják ki az
oltóanyagokat Magyarországon?”
A Hatóság megállapította, hogy a bejelentő adatigénylésében kért adatok a Minisztérium válaszlevelében nem szerepeltek, ezért a következőkről kért tájékoztatást a Minisztériumtól:
„Kérem, jelölje meg a bejelentő adatigénylésében szereplő kérdésenként (1.-9.) a pontos
jogszabályhely megadásával, hogy a 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett, Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződés mely rendelkezése tartalmazza az adott kérdésre a választ.
Amennyiben a fent idézett 1.-9. kérdések valamelyikére a pontos jogszabályhely által hivatkozott
rendelkezés nem ad érdemi választ, kérem indokolja meg, hogy miért nem válaszolta meg az
adott kérdést.”
A Minisztérium válaszában kifejtette, hogy „Az adatigénylő által kérdezett információkat az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által kiadott, „on approving the agreement with Member States on procuring Covid-19 vaccines on behalf of the Member States and related procedures” tárgyú határozat [Brüsszel, 18.6.2020 C (2020) 4192] tartalmazza, illetve azokra vonatkozóan szabályokat határoz meg.
Az egyes előzetes oltóanyag-beszerzési megállapodások tartalma minősített tartalom, a hivatkozott határozat által létrehozott Irányító Testület tagállami képviselői titoktartási nyilatkozatot írtak alá minden, az üléseken tudomásukra jutott, vagy elhangzott információval, valamint a Bizottság koordinálásában az oltóanyag-fejlesztésekkel kapcsolatban szervezett prezentációkon elhangzott tudományos és egyéb információkkal kapcsolatban”.
Későbbi levelében a Minisztérium arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy az oltóanyagbeszerzéseket
felügyelő irányítóbizottságban a magyar kormányt képviselő személy nevére vonatkozó adat megismerése a Minisztérium törvényes működési rendjét veszélyeztetné.
A Hatóság álláspontja, valamint a a bírói gyakorlat1 szerint a döntések előkészítésében, meghozatalában résztvevő, egy adott közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve nem döntés megalapozásául szolgáló adat. Az általa készített előkészítő anyag, az általa kifejtett, rögzített vélemény egy jövőbeli döntéssel kapcsolatban azonban már minősülhetne döntés megalapozásául szolgáló adatnak. Ezért a magyar kormányt az irányítótestületben képviselő személy nevének nyilvánosságát az Infotv. 27. § (6) bekezdése alapján, azaz a Minisztérium törvényes működésének veszélyeztetésére hivatkozva nem lehet korlátozni.
A második kérdéssel összefüggésben a Hatóság megállapította, hogy „A nyilvánosság-korlátozási
okra való formális hivatkozás, a korlátozás tartalmi indokoltságának kétségtelen bizonyítása nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptalan, s így szükségtelen korlátozásának minősül”. A Minisztérium nem mutatta be, hogy a kért adat kiadása hogyan veszélyeztetné a tárca feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, a magyar kormány képviselője álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését, ezért a Hatóság a Minisztériumnak az általánosság szintjét meg nem haladó hivatkozását nem tudta elfogadni a kért adat nyilvánossága korlátozásának jogszerű indokaként.
A 3. kérdésre vonatkozóan a Minisztérium arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy ezt a kérdést
azért nem válaszolta meg, mert „az eljárásrend alapján jóváhagyásra nem került sor a tagállamok
részéről”. A Hatóság álláspontja szerint azonban az adatigénylő kérdése – annak ellenére, hogy nem volt pontos – egyértelmű volt. Az előzetes keretmegállapodás elfogadására vonatkozó adat közérdekű adat, nyilvánosságának korlátozására vonatkozó hivatkozást nem tett a Minisztérium.
Annak ellenére, hogy később egy újabb adatigénylésre adott válaszban a Minisztérium a bejelentő rendelkezésére bocsátotta a kért adatot, a vizsgálat tárgyát képező adatigénylésben elmulasztotta a 4. kérdésre is az adatigény teljesítését, továbbá a nyilvánosság korlátozását nem indokolta meg, ezáltal megsértette a bejelentő közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát.
A Minisztérium a bejelentő 5.-9. kérdéseire vonatkozóan nem indokolta meg válaszlevelében a „leszállítási-logisztikai egyedi megállapodások” nyilvánosságának korlátozását. A Minisztérium arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy az egyes előzetes oltóanyag-beszerzési megállapodások tartalma minősített tartalom. A bejelentő 5.-9. kérdései azonban nem az előzetes oltóanyag-beszerzési megállapodásokra vonatkoztak, hanem az azok alapján létrejött „leszállítási-logisztikai egyedi megállapodások”-ra, amelyeket a tagállamok kötöttek az oltóanyaggyártókkal. A Minisztérium nem hivatkozott válaszában arra, hogy az előzetes oltóanyag-beszerzési megállapodások nyilvánosságát korlátozó rendelkezések a „leszállítási-logisztikai egyedi megállapodások”-ra is automatikusan vonatkoznának, valamint a „leszállítási-logisztikai egyedi megállapodások” nyilvánossága korlátozásának pontos jogszabályi helyét sem jelölte meg.
Az Infotv. 30. § (1) bekezdésében lefektetett adatelv, valamint a Hatóság és bíróságok következetes gyakorlata szerint nem elfogadható teljes dokumentumok üzleti titokká nyilvánítása.
A Hatóság felhívta a figyelmet, hogy ki kell adni a kért megállapodásokat, azon üzleti titoknak minősülő
információk kitakarása mellett, amelyek megismerése aránytalan sérelmet jelentene a szerződő fél üzleti tevékenysége végzése szempontjából.
A 7-8. kérdésekkel összefüggésben a Minisztérium arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy a megrendelésekben szereplő határidők bizalmas információnak minősülnek a céggel kötött szerződések tekintetében foglaltak szerint, továbbá az egyedi szerződéseket az oltóanyag-gyártó cégekkel a tagállamok képviseletében az Európai Bizottság írta alá, nem teljesítésük tekintetében is az Európai Bizottság a tagállamok képviseletében eljáró szerv, ezért forduljon az Európai Bizottsághoz.
A Hatóság azonban megállapította, hogy amennyiben az adatigénylő olyan adatot kért, amely a Minisztérium birtokában volt, de az Európai Bizottság állította elő, akkor a Minisztériumnak és nem az adatigénylőnek kell az Európai Bizottsághoz fordulnia.
(naih.hu)
