Tömeges közérdekű adatigénylés az önkormányzatoknál
A NAIH-hoz az elmúlt napokban számos panasz és kérdés érkezett egy adott címről kiküldött tömeges közérdekű adatigényléssel kapcsolatban.
A NAIH-hoz az elmúlt napokban számos panasz és kérdés érkezett egy adott címről kiküldött tömeges közérdekű adatigényléssel kapcsolatban.
A NAIH többszöri felszólítása ellenére a minisztériumok nem teljesítették a közérdekű adatigénylést a hatásvizsgálati statitsztikákra vonatkozóan, ezért a NAIH jelentést bocsátott ki az ügyben.
A NAIH tájékoztatójában részletesen állást foglalt arról, hogy az adatkezelők milyen költségeket számíthatnak fel az adatigénylőknek és miről kell az igénylőket tájékoztatniuk.
A közügyek és a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében az állampolgárok jogosultak közérdekű információhoz jutni Magyarország bármely állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó szervétől, intézményétől.
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó igénynek a hosszabb, 45 napos határidőn belüli teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített 15 napon belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna. A döntéshez Handó Tünde, Horváth Attila, Salamon László és Szívós Mária csatoltak különvéleményt.
Alábbi cikkünkben a 2021/84–89. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A NAIH összefoglalta a fontosabb tudnivalókat a közérdekű adatok járvány idején történő igényléséről.
Az Alkotmánybíróság szerint a szabályozás csak akkor marad az alkotmányos értelmezési tartományban, ha az adatkezelő nem csupán általánosan hivatkozik a veszélyhelyzetre, hanem valóban valószínűsíti, hogy milyen közfeladatának ellátása került volna veszélybe.
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (Projekttörvény) 5. §-a az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László párhuzamos indokolást, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs különvéleményt csatoltak.
A NAIH összefoglalta a koronavírus járványra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzet alatti a közérdekű adatigénylés szabályait.