AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását


Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó igénynek a hosszabb, 45 napos határidőn belüli teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített 15 napon belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna. A döntéshez Handó Tünde, Horváth Attila, Salamon László és Szívós Mária csatoltak különvéleményt.


1. Az alapügy

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó országgyűlési képviselő a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítvány szerint a támadott rendelkezés a közérdekű adatok nyilvánosságát szolgáló adatigénylés rendjével kapcsolatos garanciális szabályok relativizálásához vezet.

Az indítványban kifejtettek szerint közérdekű adatok megismeréséhez való jog, a közpénzek átlátható felhasználásához fűződő közérdek nem korlátozható a járványügyi célok megvalósítása céljából oly módon, hogy azok teljes mértékben kiüresedjenek. Márpedig az indítványozó szerint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptörvény-ellenes korlátozását jelenti, hogy a kormányrendelet az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidőt úgy emelte fel 45 napra, hogy eközben fogalmilag tisztázatlan, bizonytalan jogi kategóriákat használ (a sérelmezett rendelkezés értelmében az adatkezelőnek elegendő valószínűsítenie, hogy az adatok kiadása veszélyeztetné a veszélyhelyzeti feladatait). Nézete szerint az alapjog alaptörvény-ellenes korlátozását jelenti, hogy az adatkezelő saját megítélése szerint, diszkrecionális jogkörben dönthet a teljesítési határidő meghosszabbításáról, és annak kapcsán a kérelmezőnek hatékony jogorvoslati lehetősége nincs.

2. A döntés indokai

A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. §-a alapján a közérdekű adat megismerésére irányuló igényt a beérkezését követő 45 napon belül kell kielégíteni, amennyiben valószínűsíthető, hogy az igénynek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben foglalt 15 napon belül való teljesítése a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné.

Ezzel összefüggésben döntésében az AB mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés kiemelt jelentőségű alapjog, hiszen ez teszi lehetővé a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, illetve serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésre gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat. Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy az alanyi jogon biztosított információszabadság joga azért kiemelkedően jelentős, mert a nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokrácia egyik alapköve, a jogállami berendezkedés garanciája.

Az Alkotmánybíróság megállapította ugyanakkor, hogy nem sérti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot önmagában a válaszadási határidő felemelése. Ennek azonban az a feltétele, hogy az valóban szükséges legyen a járvány leküzdéséhez. A szabályozás tehát csak akkor marad az alkotmányos értelmezési tartományban, ha az adatkezelő nem csupán általánosan hivatkozik a veszélyhelyzetre, hanem valóban valószínűsíti, hogy milyen közfeladatának ellátása került volna veszélybe, ha az információs önrendelkezési jogról szóló törvényben rögzített határidőn belül kellett volna teljesítenie a válaszadási kötelezettségét. A valószínűsítés nem jelenthet pusztán általános hivatkozást a járványra, hanem az esetlegesen ellátatlanul maradó közfeladatot ténylegesen nevesítenie kell. Ennek elmaradása ugyanis megkérdőjelezi a szabályozás szükségességét, ami a jogkorlátozás feltétele.

Az Alkotmánybíróság ezért alkotmányos követelményként fogalmazta meg, hogy a kormányrendelet szerinti határidő nem teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat a konkrét okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Schanda Balázs volt.




Kapcsolódó cikkek

2021. július 30.

Benyomások a korlátozott precedensrendszerről

Kicsivel több, mint egy évvel ezelőtt, 2020. április 1-jén lépett hatályba a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) azon módosítása, mellyel bevezetésre került hazánkban az úgynevezett korlátozott precedensrendszer. Milyennek látszik az új struktúra a bíró szemüvegén keresztül? Dr. Virág Csabával, a Fővárosi Törvényszék tanácselnökével igyekeztünk mindezt megvilágítani.

2021. július 28.

Magyarország az elsők között ültette át a CDSM és SatCab II irányelveket

Magyarország Közép- és Kelet-Európában az elsők között ültette át teljes körűen a legfrissebb szerzői joggal kapcsolatos uniós irányelveket: a 2019/790/EU irányelvet a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról (“CDSM”), és a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére vonatkozó 2019/789/EU irányelvet (“SatCab”).