Bejegyzések alkotmánybírósági határozatok címkével

Mikortól védő az ügyvéd?
2022. november 9. Szakma

Mikortól védő az ügyvéd?

A védőügyvéd segítségéhez való jog nem a gyanúsítástól illet meg valakit, hanem amikortól a nyomozóhatóságnak valószínűsíthető oka merül fel az adott személy bűncselekményben való részvételével kapcsolatban. Az egyenértékűség elve alapján ez Magyarországon is követendő lenne.

2021. szeptember 13. Szakma

AB: nem alkotmányos a kuruzslás tényállása

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontja nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a kuruzslás cselekmény elkövetési magatartását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. március 31-ig tegyen eleget. A döntéshez különvéleményt csatoltak Handó Tünde, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.

2021. szeptember 6. Szakma

AB: az felsőoktatási törvény módosítása alkotmányos, az SZFE-törvényről még nem döntött a testület

Bírói kezdeményezés nyomán az Alkotmánybíróság elé került a Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 94. § (6) bekezdése. A döntéshez Juhász Imre, Szívós Mária és Schanda Balázs alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Pokol Béla különvéleményt csatoltak.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását
2021. június 14. Szakma Veszélyhelyzet

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó igénynek a hosszabb, 45 napos határidőn belüli teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített 15 napon belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna. A döntéshez Handó Tünde, Horváth Attila, Salamon László és Szívós Mária csatoltak különvéleményt.

AB: sérült a bírói pályázatok esetében a jogorvoslathoz való jog
2021. május 17. Szakma

AB: sérült a bírói pályázatok esetében a jogorvoslathoz való jog

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeli hatállyal megsemmisítette a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 21. § (4) bekezdésének „ha a nyertes pályázó esetében a bíróvá történő kinevezés e törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, illetve ha a nyertes pályázó a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg” szövegrésze, valamint a 21. § (6) bekezdésének „A bíró kinevezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság a bíróvá történő kinevezés feltételeinek meglétét a 4. § (1) bekezdés a), c), d), f), és g) pontjában, a 4. § (2) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából vizsgálja. A bíró áthelyezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság kizárólag a pályázati feltételek teljesülését vizsgálja.” szövegrészét. A döntéshez különvéleményt csatolt Horváth Attila, Juhász Imre és Salamon László.

AB: alaptörvény-ellenes a kérelmezett nemváltoztatási eljárások törvényi megakasztása
2021. április 26. Szakma

AB: alaptörvény-ellenes a kérelmezett nemváltoztatási eljárások törvényi megakasztása

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 101/A. § (2) bekezdését. A döntéshez Czine Ágnes, Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, míg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

AB: a paksi beruházás esetében a 30 éves nyilvánosság-korlátozás csak törvényi vélelemnek tekinthető
2021. április 19. Szakma

AB: a paksi beruházás esetében a 30 éves nyilvánosság-korlátozás csak törvényi vélelemnek tekinthető

Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (Projekttörvény) 5. §-a az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László párhuzamos indokolást, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs különvéleményt csatoltak.

AB: nem sértette a közösség méltóságát a Nagy Harácsony címlap
2021. március 8. Szakma

AB: nem sértette a közösség méltóságát a Nagy Harácsony címlap

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria vallási közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogok megsértése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Miklós és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, valamint Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.