AB: alaptörvény-ellenes a kérelmezett nemváltoztatási eljárások törvényi megakasztása

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 101/A. § (2) bekezdését. A döntéshez Czine Ágnes, Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, míg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.


Az alapügy

Jelen ügyben a felperes a nevének és nemének anyakönyvi nyilvántartásban történő megváltoztatását kérte 2020. február 5-én az illetékes kormányhivatalhoz előterjesztett kérelmében. A kérelmét a kormányhivatal az ügyintézési határidőn belül nem bírálta el. Időközben azonban hatályba léptek a támadott törvény módosított szabályai, köztük a támadott rendelkezés is. Az új szabályozás alapján a személyazonosító adatok nyilvántartásában a „nem” kategória helyett a „születési nem”-et kell nyilvántartani, és ez a módosítás nyomán már nem változtatható meg.

A támadott rendelkezés alapján a szabályokat a módosítás hatályba lépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell, ezért erre hivatkozással az illetékes hatóság a felperes által kezdeményezett eljárást megszüntette, mondván, hogy az eljárás a jogszabályi környezet megváltozása folytán okafogyottá vált. A felperes ezt követően a határozat ellen keresetet terjesztett elő a Miskolci Törvényszéken, és az ügyben eljáró bíróság egyedi normakontroll-eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál. A bíróság álláspontja szerint a hivatkozott törvényi rendelkezés a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütközött, mivel az azonnali hatályú alkalmazás következtében a jogalanyok helyzetét elnehezítő jogszabályi változtatásra, Alaptörvényben biztosított jog alaptörvény-ellenes módon történő korlátására, illetve alanyi jog elvonására került sor.

2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt felelevenítette a korábbi határozataiban már megfogalmazott álláspontját a tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotásra vonatkozóan. Eszerint egyértelmű az, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság klauzulából olvasható ki a jogbiztonság követelménye. E követelmény az Alkotmánybíróság következetes felfogása szerint azt jelenti, hogy a jogrendszer egészének, annak részterületeinek, valamint egyes szabályainak világosnak, egyértelműnek, hatásukat tekintve kiszámíthatónak és a norma címzettjei számára előre láthatónak kell lenniük, és a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat kell hordozniuk. A jogi normák előreláthatósága és kiszámítható működésének követelménye felöleli a visszamenőleges hatályú jogi szabályozás korlátozott és kivételes lehetőségét. Vagyis: jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eljárás alapjául szolgáló ügyben a megváltozott anyagi jogi szabályozásnak a folyamatban lévő közigazgatási eljárásban való alkalmazása arra vezetett, hogy a felperes korábban fennálló jogszabályi környezetben kezdeményezett eljárását a hatóság megszüntette. Vagyis az időközben elfogadott jogszabály-változtatás eljárási akadályát képezte annak, hogy érvényesíteni tudja azon jogát, amelyre az eljárás megindításakor a jogszabályi lehetőség adott volt. Ennek következében már sem az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő, sem a megismétlendő közigazgatási eljárás során nincs lehetőség a korábban jogszerűen kezdeményezett közigazgatási eljárás érdemi lefolytatására. Ehhez kapcsolódóan pedig az Alkotmánybíróság azt is rögzítette, hogy a jelen esetben olyan jogérvényesítésről van szó, amelyet az alkotmánybírósági gyakorlat mind az alanyi jogi oldala tekintetében, mind pedig az állam oldalán jelentkező intézményvédelmi kötelezettségként korábban védelemben részesített.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy intézményvédelmi kötelezettsége körében az állam viszonylag tág mérlegelési szabadsággal rendelkezik a megfelelő eljárásjogi keretek meghatározására, azonban nem alkothat olyan szabályokat, amelyek valamely Alaptörvényben biztosított jogot alaptörvény-ellenes módon korlátoznak. Mindezek alapján pedig a vizsgálat eredményeként arra jutott, hogy az új szabályozás alkalmazásának elrendelése a folyamatban lévő ügyekben sérti az visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, így a támadott törvényi rendelkezést megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Sulyok Tamás volt.



Kapcsolódó cikkek:


Ingatlan értékesítése végrehajtási eljárás alatt
2021. május 14.

Ingatlan értékesítése végrehajtási eljárás alatt

Ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás időtartama alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre átruházza és a tulajdonosváltozás bejegyzésére a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően kerül sor, akkor a végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni – mondta ki a Kúria.

Akadálymentesítés a hatóságoknál
2021. május 14.

Akadálymentesítés a hatóságoknál

Az akadálymentesítést a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteire és nem az adott fogyatékossági csoporton belül az egyes személyek saját, különleges igényére figyelemmel kell biztosítani – a Kúria eseti döntése.

Devizahiteles ügyben döntött a Kúria
2021. május 13.

Devizahiteles ügyben döntött a Kúria

A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések részleges semmissége miatt szükséges elszámolási kötelezettséget előíró 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolás nem zárja ki, hogy a bíróság a polgári jog szabályai szerint utólag vizsgálja, hogy alapos volt-e a pénzintézet részéről a szerződésnek az adós fizetési késedelmére alapított felmondása.

Korlátozott precedensrendszer – első tapasztalatok
2021. május 13.

A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják. Dr. Virág Csaba, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke többek között az első gyakorlati tapasztalatokról számolt be előadásában.

Magyarázat a szomszédjogokról – 2.
2021. május 12.

Magyarázat a szomszédjogokról – 2.

Az otthoni, vagy épp a munkahelyen végzett tevékenység hatásai könnyen átléphetik az ingatlan határait, így beleütközve a környező ingatlanok használóinak személyes vagy vagyoni érdekeibe, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a szomszédjogokról című kiadvány átfogó képet ad a szomszédjogok jogintézményéről, a hatályos hazai szabályozás magyarázatán és a joggyakorlat bemutatásán túlmenően nemzetközi, sőt, jogtörténeti összehasonlítással is igyekszik közelebb vinni az olvasót az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontok és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek megértéséhez. Az alábbiakban a műnek a zavarás és a szükségtelenség fogalmaival foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. A magyarázat szerzője dr. Serák István.