AB: az felsőoktatási törvény módosítása alkotmányos, az SZFE-törvényről még nem döntött a testület


Bírói kezdeményezés nyomán az Alkotmánybíróság elé került a Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 94. § (6) bekezdése. A döntéshez Juhász Imre, Szívós Mária és Schanda Balázs alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Pokol Béla különvéleményt csatoltak.


1. Az alapügy

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Hallgatói Önkormányzata keresettel támadta az alperes SZFE fenntartó alapítványt, mivel az a felsőoktatási törvény módosítása és az egyetem alapítványi tulajdonba adása folytán 2020 augusztusában új egyetemi alapító okiratot és új szervezeti és működési szabályzatot fogadott el. Ezen bírósági eljárás során az eljáró bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az indítványozó bírói tanács előadta, hogy az előtte folyamatban lévő ügy előzménye, hogy az Országgyűlés 2019. március 19-én elfogadta az Nftv. módosításáról szóló 2019. évi XIX. törvényt, amely akként módosította az Nftv. 94. § (6) bekezdését, hogy a magán felsőoktatási intézmény alapító okirata az Nftv. általános szabályaitól eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a fenntartó hagyja jóvá a felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, valamint a fenntartó írja ki a rektori pályázatot.

Az Országgyűlés 2020. július 3-án fogadta el a 2020. július 9-én hatályba lépett SZFE-törvényt. Az SZFE-törvény alapján az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Színház- és Filmművészetért Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozatalára. Az Alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az innovációs és technológiai miniszter kerüljön kijelölésre; az Alapítvány kuratóriuma elnökét és tagjait pedig a törvény értelmében a miniszter jelöli ki. A felsőoktatási törvény alapján az Alapítvány 2020. augusztus 24-én elfogadta az Egyetem Alapító Okiratát, valamint ugyanazon a napon a 2020. szeptember 1-jétől hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatát, amelyet ezt követően több alkalommal módosított.

A felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban az indítványozó bíró kifejtette, hogy álláspontja szerint a törvény azon szabályozása, amely folytán az egyetem fenntartói jogát gyakorló alperesi alapítványt a Kormány hozta létre, felette az alapítói jogokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter gyakorolja, ő nevezi ki az alperes kuratóriumát, míg vagyonának biztosításáról a Kormány gondoskodik, ellentétes az Alaptörvény azon rendelkezésével, amely a magyar tudományos és művészeti élet szabadságát írja elő. Az indítvány szerint ugyanis az egyetemi autonómia megvalósulásához nélkülözhetetlen, hogy a felsőoktatási intézmény a tudományos tevékenységgel közvetlenül összefüggő kérdésekben autonómiával rendelkezzen a végrehajtó hatalommal szemben.

A szervezeti függetlenség a döntési jogosultságok, szervezeti hatáskörök összességének gyakorlását jelenti. Az intézményi autonómiához pedig hozzátartozik a gazdálkodási autonómia is. A bíróság álláspontja szerint a jogosultak, azaz a tudomány művelői, csak akkor tudják indokolatlan befolyástól mentesen folytatni a tevékenységüket, ha azt a felsőoktatási intézmény szervezete, illetve az oktatást, a tudományt érintő döntések meghozatalának rendje kellő módon biztosítja. Ebből kifolyólag nem tekinthető alkotmányosnak az a törvényi szabályozás, amely az önkormányzás jogának kiüresedéséhez vezet: a fenntartó számára az autonóm működést közvetlenül érintő jogosítványok adása, a túl széles körű felhatalmazás az intézményi autonómia megszűnését vonja maga után. Végül a kezdeményező bíróság utalt továbbá a Magna Charta Unversitatum alapelveire, amely deklarálja az egyetemek autonómiáját és függetlenségét minden politikai, gazdasági és ideológiai hatalommal szemben.

munkajogi konferencia visegrád

2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt megállapította, hogy a bírói kezdeményezés csak részben felel meg a bírói kezdeményezés jogszabályban előírt feltételeinek. A kezdeményező előtt folyamatban levő per tárgyát képező alapító okirat megalkotása az Nftv. 94. § (6) bekezdésén alapul, a per felperese a szenátusban törvény alapján képviselettel rendelkező szervezet, ugyanakkor az SZFE-törvény az ügyben az alperes kuratóriumot a fenntartói jogok gyakorlására jelölte ki. Ez alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az SZFE-törvény az indítványban foglaltak alapján nem minősül az ügyben alkalmazandó normának, mert a támadott fenntartói hatáskörök nem az SZFE-törvényen, hanem az Nftv. támadott rendelkezésén alapulnak.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá − a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében − a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése biztosítja a felsőoktatási intézmények tudományos-oktatási autonómiáját, amikor kimondja, hogy a felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. A felsőoktatási intézmények kutatási szabadságát kiteljesíti az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdése, amely szerint tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

Az állam számára az Alaptörvény ezen szakasza a tudományos kutatások értékelésére vonatkozó általános tartózkodási kötelezettséget mond ki, amely értelemszerűen vonatkozik a felsőoktatási intézmények kutatási tevékenységével szembeni tartózkodásra is.

A felsőoktatási intézmények kutatási-tanítási önállósága akkor tud érvényesülni, amennyiben ehhez megfelelő garanciarendszer társul. Az Nftv.-vel összefüggésben ugyanakkor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által felvetett alkotmányossági problémára okot adó jogszabályi környezetet a jogalkotó időközben megváltoztatta annyiban, hogy a felsőoktatási autonómia letéteményese, a szenátus, azon jogkörökkel kapcsolatban, amelyek korábban egyedül a kuratórium hatáskörébe tartoztak, a megváltozott szabályozás következtében már véleményezési vagy egyetértési jogot gyakorol. Az Alkotmánybíróság ebből arra következtetett, hogy a szenátusnak immár érdemi befolyást biztosító szabályozás folytán a támadott rendelkezés nem alaptörvény-ellenes, ezért a felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezésének megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasította.

Az Alkotmánybíróság kifejtette továbbá, hogy a felsőoktatási intézmény működtetése a fenntartó feladata, amely azonban ezt a jogot nem gyakorolhatja úgy, hogy a felsőoktatási autonómiát biztosító szervezeti keretet ellehetetleníti, működésképtelenné teszi. A kuratórium és a szenátus közös érdeke a felsőoktatási intézmény sikeres és hatékony működtetése, ez szükségképpen feltételezi, hogy az azonos érdek melletti konfliktusokat a két szerv kölcsönös együttműködése során képes legyen feloldani a felsőoktatási intézmény működőképességének biztosítása érdekében.

Az Alkotmánybíróság ezért alkotmányos követelményként azt fogalmazta meg, hogy ha a fenntartó fogadja el a felsőoktatási intézmény költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását vagy abban való részesedés szerzését, illetve írja ki a rektori pályázatot, köteles a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt biztosítani, valamint lehetőséget kell adnia érdemi javaslattétel megfogalmazására, és mindezt nyomon követhető módon figyelembe kell vennie a döntéshozatal során.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Sulyok Tamás volt.




Kapcsolódó cikkek

2021. június 14.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó igénynek a hosszabb, 45 napos határidőn belüli teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített 15 napon belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna. A döntéshez Handó Tünde, Horváth Attila, Salamon László és Szívós Mária csatoltak különvéleményt.