Átlagos év, sok jogszabály, erős évzárás – jogalkotási statisztika 2023
A három legtöbb rendeletet jegyző minisztériumnak az év utolsó pár napjára esett az éves jogalkotásuk közel fele, kétharmada.
A három legtöbb rendeletet jegyző minisztériumnak az év utolsó pár napjára esett az éves jogalkotásuk közel fele, kétharmada.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúriának a Kormány tájékoztató hírlevelével kapcsolatban hozott végzését. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria a támadott döntésében nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a választási eljárásról szóló törvényben nevesített kampányeszköznek nem minősülő kommunikációs közlésre sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor.
Bírói kezdeményezés nyomán az Alkotmánybíróság elé került a Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 94. § (6) bekezdése. A döntéshez Juhász Imre, Szívós Mária és Schanda Balázs alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Pokol Béla különvéleményt csatoltak.
Az Egyesült Királyság és az EU azon vitázik, hogy az új brit törvényjavaslat felülírhatja-e az EU-val korábban megkötött Brexit megállapodást.
A törvény előzménye, hogy Magyarország Kormánya 2020. március 11-ei hatállyal Magyarország egész területére különleges jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett ki.
Rendkívüli ítélkezési szünet lépett életbe 2020. március 15-én a Kúrián. Dr. Darák Péter elnöki utasítást adott ki az új koronavírus által okozott járványügyi helyzetben szükséges intézkedésekről. A legfőbb bírói fórum nem tart tárgyalásokat és nyilvános üléseket. A Kúrián a személyes ügyfélfogadás szünetel.
A Kúria álláspontja szerint a hitelesíteni kért kérdés nem a beruházás meghiúsítását, hanem elhalasztását célozza, nem befolyásolja és nem akadályozza a hatósági eljárások gyors lefolytatását, továbbá nem érint Kormány hatáskörébe tartozó kérdést sem. A kérdés egyértelmű, a betű elírási hibának értelemzavaró hatása nincs.
A Kúria Kvk.V.38.047/2019/5. számon a választási eljárás során fontos és nagy port kavaró döntést hozott a Kormány és a miniszter választási kampányban betöltött szerepéről. A döntés előzménye, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Magyarország Kormánya a 2019. szeptember 12-ei kormányinfón kijelentette, hogy a budapesti főpolgármester azért lehetett eredményes, mert együttműködött a Kormánnyal, főpolgármesternek alkalmas, míg a másik jelölt arra alkalmatlan. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán nyilvántartásba vett egyik jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) 2019. szeptember 14-én a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) kifogást terjesztett elő, mert álláspontja szerint a miniszter és a Kormány ezzel megsértette a választási eljárási törvényben (a továbbiakban: Ve.) rögzített, a választás tisztaságának megóvása, a jelöltek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket. A kérelmező úgy ítélte meg, hogy a kormányinfó a közhatalmat gyakorló Kormány álláspontjának ismertetésére szolgál, amely eseményen a miniszter egyik főpolgármesterjelöltet negatív, míg a másikat pozitív színben bemutató nyilatkozata oly módon került megjelenítésre, hogy az nem volt elkülöníthető a kormány álláspontjának ismertetésétől, és arra a miniszter nem is törekedett. Ezért nyilatkozata nem magánvélemény, hanem a Kormány álláspontja, aminek következtében…
A tagok lemondásához az vezetett, hogy az alkotmánybíróság először lecsökkentette a kormány megalakítására rendelkezésre álló időt, majd felfüggesztette hivatalából az elnököt és helyére Igor Dodont nevezte ki.
A Kormány új rendelet alkotását tervezi, amelyben a közjegyzői kamarák által ellátott egyes hatósági feladatokat szabályoznák.