Felülírhatja a parlament a nemzetközi szerződéseket?

Az Egyesült Királyság és az EU azon vitázik, hogy az új brit törvényjavaslat felülírhatja-e az EU-val korábban megkötött Brexit megállapodást.


Az Egyesült Királyság kormányát figyelmeztették arra, hogy a tervezett jogszabályok felülírhatják az EU-val kötött nemzetközi szerződéses kötelezettségeket, ezzel megsértenék a bécsi egyezményt, amelyet Nagy-Britannia is aláírt, valamint a miniszteri kódexet.

Az EU-val folytatott Brexit-tárgyalások a héten káoszba fulladtak, miután az Egyesült Királyság kormánya benyújtotta a belső piac szabályozására törvénytervezetét, amely felülírja az észak-írországi jegyzőkönyv egyes részeit abban az esetben, ha nem lesz kereskedelmi megállapodás az EU-val.

Ez a jogi vélemény azonban ellentétes a főügyész, Suella Braverman QC és a tervet támogató ügyvéd, Mark Ellis tanácsával. Akinek az álláspontját az idősebb ügyvédgeneráció is csodálkozással fogadta.

A Guardianen megjelent háromoldalas levél amelyben összefoglalta Braverman és Ellis álláspontját, irrelevánsnak minősítették és elutasították a miniszteri törvénykönyvet, és arra a következtetésre jutottak, hogy „a nemzetközi jog a parlamenti szuverenitás sokkal alapvetőbb elvének van alárendelve”.

Philippe Sands QC, a University College London nemzetközi jogi professzora szerint: „Minden nemzetközi ügyvéd ismeri a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményt és annak 27. cikkét, amely egy általános elvet tükröz:„ Egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a szerződést teljesíteni.”

“Egyszerűen nem kerülhető meg ez a kötelező szabály – az a vélemény, hogy a parlament szuverén, ebben az értelemben inadekvát.”

Ann Taylor, a Lordok alkotmányozó bizottságának elnöke pénteken Robert Buckland igazságügyi miniszternek írt figyelmeztetésében leszögezte: „A nemzetközi jog bármely megsértése alááshatja az Egyesült Királyság kormánya által a jövőbeni szerződéses kötelezettségvállalásokba vetett bizalmat, és növeli annak valószínűségét, hogy más országok kormányai is megszegik majd a nemzetközi jogi kötelezettségeiket. ”

Hivatkozott a bécsi egyezményre 60. cikkére, amely kimondja, hogy „kétoldalú szerződésnek az egyik részes fél által történt lényeges megszegése feljogosítja a másik részes felet arra, hogy a szerződésszegésre, mint a szerződés teljes vagy részbeni megszűnésének vagy alkalmazása teljes vagy részbeni felfüggesztésnek okára hivatkozzon..

Lady Taylor szerint a belső piacra vonatkozó törvényjavaslat veszélybe sodorta a teljes kilépési megállapodást és az ahhoz kapcsolódó további megállapodásokat, és „ennek messzemenő következményei lehetnek”.

Idézte a kormány működéséről szóló szabályozást is, amely szerint „a minisztereknek átfogó kötelességük a törvények, köztük a nemzetközi jog és a szerződéses kötelezettségek betartása …”, valamint a miniszteri kódexet, amely kimondja, hogy „a minisztereknek átfogó kötelességük betartani a törvényeket”.

2010-ben a kódex még egyértelműbb volt, mert kimondta, hogy „a minisztereknek átfogó kötelességük a jogszabályok, köztük a nemzetközi jog és a szerződéses kötelezettségek betartása”.

Ezt a második részt 2015-ben David Cameron akkori miniszterelnök idején kivették a kódexből, bár Edward Faulks volt konzervatív miniszter akkor azt nyilatkozta a Lordoknak: „A miniszterekkel szembeni, a jogszabályok, köztük a nemzetközi jog szerinti kötelezettségek változatlanok maradnak.”

A fellebbviteli bíróság 2018-ban hozott ítélete megerősítette, hogy a kódex tartalmazta a „nemzetközi jog és szerződéses kötelezettségek” betartására továbbra is kötelez.
Braverman és Ellis ugyanakkor azt állítják, hogy a miniszteri kódex csak az Egyesült Királyság törvényeire vonatkozik, azonban Richard Keen, skót főtanácsnok, ezzel ellentétes véleményen van, mert szerinte a miniszterek megsértenék a kódexet is, ha megsértenék a nemzetközi jogot.

Mark Elliott, a Cambridge-i Egyetem közjogi professzora a Guardiannak így nyilatkozott: „Azt sugallják, hogy a [kódex] nem terjed ki a nemzetközi jogra, ez azonban csak a vita elmozdítására tett kísérlet. Képtelenség azt sugallni, hogy ez összhangban áll a miniszteri szabályzattal [ti. a nemzetközi jog megsértése].

„A jogállamiság tiszteletben tartása magában foglalja a nemzetközi jog tiszteletben tartását, amint azt az Egyesült Királyság miniszteri szabályzata kifejezetten deklarálja, és amint ez továbbra is – amint azt a fellebbviteli bíróság megállapította – hallgatólagosan egyértelmű a kódex jelenlegi szövegében. Az Egyesült Királyság kormánya által az [Egyesült Királyság] nemzetközi kötelezettségeit kifejezetten megsértő [belső piaci] törvényjavaslat előmozdítása tehát nem különös. ”

A kormány külső jogi tanácsot is kért, mielőtt döntését meghozta. Nem világos, hogy milyen tanácsokat kaptak, de a kormány által választott három ügyvédből kettő – a szerződési kötelezettségek megszegésének törvényességével kapcsolatban – Richard Ekins és Guglielmo Verdirame QC professzor – korábban nyilvánosságra hozta véleményét.

2015-ben társszerzői voltak egy írásnak, amelyet az Egyesült Királyság Alkotmányjogi Szövetsége számára készítettek és amely pontosan a kormány által most elfogadott megközelítést szorgalmazza. Abban ez áll: „Helytelen lenne, ha a minisztereket a nemzetközi jogi kötelezettségek, köztük a jogi személyiség nélküli szerződések betartására köteleznék, és azokat a parlamenti aktusokkal vagy a törvényes feladatokkal egyenlő szinten kezelnék.

“Az ilyen típusú bírósági joghatóság iránti kérelemért való küzdés, valamint az a feltételezés, hogy a nemzetközi jognak elsőbbséget kell élveznie az alkotmányjoggal szemben, sokat elárul – és egyik sem jó – a modern jogi gondolkodásról.”

A Kormányzat csütörtökön kiadott, a kormányzati törvényhozási terveket védő nyilatkozatában kijelentette: „A Parlament szuverén a nemzeti törvények értelmében, és olyan jogszabályokat is hozhat, amelyek sértik az Egyesült Királyság szerződéses kötelezettségeit. A Parlament nem járna alkotmányellenesen az ilyen jogszabályok elfogadásával. ”

Szombaton a főügyész éles kritikával szembesülhet a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kapcsolatos álláspontja miatt, amikor az Ügyvédi Kamara éves közgyűlésének elnökeként.

(theguardian.com)



Kapcsolódó cikkek:


Mégis fotózhatók az intézkedő rendőrök
2020. december 2.

Mégis fotózhatók az intézkedő rendőrök

Teljesen átdolgozzák a nagy vitát kiváltó francia törvényjavaslatot, amely szerint a rendőri intézkedésről nem lehet tudósítani és a rendőrök képmását nem lehet azonosítható módon közzétenni. A törvényjavaslattal szembeni tiltakozásokat egy fekete férfit ért rendőri bántalmazás váltotta ki.

Mégsem vízálló az iPhone?
2020. december 2.

Mégsem vízálló az iPhone?

Az olasz versenyhatóság 10 millió euró bírságot szabott ki az Apple-re, mert a cég megtévesztette a fogyasztókat az iPhone vízállóságával kapcsolatban.

A Házassági Vagyonjogi Rendelet
2020. december 2.

A Házassági Vagyonjogi Rendelet

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a nemzetközi magánjogról című kiadvány a nemzetközi magánjog egészét átfogó jogszabálymagyarázat, mely a nemzetközi magánjogról szóló törvényt részletesen és tematikusan elemzi, együttesen a szabályozás gerincét adó uniós jogi aktusokkal és a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, valamint a kapcsolódó joggyakorlattal. Az alábbiakban a magyarázatnak a családi viszonyokkal foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a Házassági Vagyonjogi Rendelet alapvonásairól, hatályáról és annak fogalmi készletéről. A fejezet szerzője dr. Szeibert Orsolya.