A brit kormány január 1-től nem engedi be az országba azokat, akiket legalább 1 év szabadságvesztésre ítéltek, vagy az elmúlt 12 hónapban bűncselekményt követtek el.
Megszavazta a londoni parlament alsóháza az úgynevezett belsőpiaci törvényjavaslatot, amely több ponton is átírná az Egyesült Királyság és az Európai Unió között tavaly létrejött kilépési megállapodást.
Az Egyesült Királyság és az EU azon vitázik, hogy az új brit törvényjavaslat felülírhatja-e az EU-val korábban megkötött Brexit megállapodást.
Az Egyesült Királyság támogatni akarja a technológiai szektort a Brexitet követően, ezért még az EU-val való szabadkereskedelmet is képes feláldozni.
A 2020/21-es tanévben beíratkozó eu-s állampolgároknak már tandíjat kell fizetniük, ha a skót felsőoktatásban akarnak tanulni.
A brit belügyminisztérium közölte, hogy a Brexit után több mint 3.3 millió EU és az Európai Gazdasági Térség tagországából származó személy kapott engedélyt, hogy a Brexit után az Egyesült Királyságban maradjon.
A britek továbbra is hozzá akarnak férni a Schengeni Információs rendszerhez, úgy, hogy közben nem tagjai a Schengeni Övezetnek és nem biztosítják a szabad mozgás jogát.
Az Észak-Írországban születetteket a Nagypénteki Megállapodás szerint írnek britnek vagy kettős állampolgárnak kell tekinteni. Egy bírósági ügy következtében a brit belügy ennek megfelelően módosította a bevándorlási szabályait.
A britek jelenlegi rendszerből történő kilépésével az EU tagállamok elvesztenék a hatalmas brit adatbázishoz való hozzáférést.
A német kormány és az EU sem támogatja a britek azon kérését, hogy a Brexit után is hozzáférhessenek az európai hírszerzési adatbázisokhoz.
