A brit belügyminisztérium közölte, hogy a Brexit után több mint 3.3 millió EU és az Európai Gazdasági Térség tagországából származó személy kapott engedélyt, hogy a Brexit után az Egyesült Királyságban maradjon.
A britek továbbra is hozzá akarnak férni a Schengeni Információs rendszerhez, úgy, hogy közben nem tagjai a Schengeni Övezetnek és nem biztosítják a szabad mozgás jogát.
Az Észak-Írországban születetteket a Nagypénteki Megállapodás szerint írnek britnek vagy kettős állampolgárnak kell tekinteni. Egy bírósági ügy következtében a brit belügy ennek megfelelően módosította a bevándorlási szabályait.
A britek jelenlegi rendszerből történő kilépésével az EU tagállamok elvesztenék a hatalmas brit adatbázishoz való hozzáférést.
A német kormány és az EU sem támogatja a britek azon kérését, hogy a Brexit után is hozzáférhessenek az európai hírszerzési adatbázisokhoz.
A briteka koronavírus járvány ellenére is le akarják zárni az EU-val való együttműködési megállapodásukat az év végéig.
Az EU bizonyos kérdésekben engedni látszik a briteknek, de a környezetvédelemben, az EUB joghatóságában és az állami támogatások kérdésében ragaszkodik saját álláspontjához.
A Google úgy is reagálhatott volna a Brexit okozta változásokra, hogy létrehoz egy brit leányvállalatot, de a cég mégis az USA-ba költöztetés mellett döntött.
A brit kormány az ausztrálhoz hasonló pontrendszert jelentett be, annak érdekében, hogy korlátozza a külföldi munkavállalók bevándorlását az Egyesült Királyságba.
Az Európai Parlament szerdán elfogadott határozata előírja, hogy a britek továbbra is kövessék a nemzeti jogszabályaikban azokat az eu-s rendeleteket, amelyeket 2020 előtt fogadtak el, noha már két hete nem az EU tagjai.