Új kormányrendelet a közjegyzőkről

Szerző: dr. Gerse Márton
Dátum: 2019. január 17.
Címkék: , , , , , ,
Rovat:
A Kormány új rendelet alkotását tervezi, amelyben a közjegyzői kamarák által ellátott egyes hatósági feladatokat szabályoznák.

Az új kormányrendelet szerint a közjegyzőjelöltek, a közjegyzőhelyettesek és a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikusan kell vezetnie.

A közjegyzőjelölteknek és a közjegyzőhelyetteseknek a nyilvántartásba vételi eljárásban igazolniuk kell majd a névjegyzékbe vételhez szükséges adatokat és tényeket, nyilatkozniuk kell arról, hogy nem állnak cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, illetve azt is igazolni kell, hogy kérelmezték a bűnügyi nyilvántartó szervnél, hogy tájékoztassa a MOKK-ot a bűnügyi nyilvántartásban a kérelmezőről kezelt adatokról, illetve azok hiányáról.

A közjegyzői pályázat szabályaihoz hasonlóan szabályozza a kormányrendelet a büntetlen előélet igazolását mind a közjegyzőjelöltként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárásban, mind a közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárásban, valamint a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti eljárásban.

A közjegyzői irodai ügyintézők esetében kizárólag a szükséges adatokat és tényeket kell igazolni, valamint nyilatkozni kell arról, hogy nem állnak cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt.

Amennyiben a miniszter a Kjtv-ben foglalt összeférhetetlenség miatt megállapítja a közjegyzőjelölti, a közjegyzőhelyettesi vagy a közjegyzői irodai ügyintézői tisztség megszűnését, a döntés jogerőssé válásakor a területi kamarának törölnie kell az érintett személyt az elektronikus nyilvántartásból.

A rendelet ezenkívül meghatározza a közjegyzői, a közjegyzőjelölti és a közjegyzőhelyettesi igazolványok formai és tartalmi követelményeit.

A kormányrendelet tervezete a MOKK kötelezettségévé teszi az igazolványok kibocsátását, amelyekről elektronikus nyilvántartást kell vezetni.

Adatváltozás esetén a MOKK-nál a megváltozott adat beszerzése iránt az igazolvány birtokosának kell kérelmet előterjesztenie.

Amennyiben a MOKK hivatalból értesül az új igazolvány kibocsátásának szükségességéről, akkor az új igazolványt hivatalból kell kibocsátania, a régit pedig hivatalból be kell vonni.

A kiállított igazolvány átvételéhez a személyazonosságot és az átvétel megtörténtét igazolni kell.

Az érvénytelen igazolványok visszavonásakor a MOKK a hivatalos értesítőben és saját honlapján is közzéteszi majd a visszavont igazolvány sorszámát.

A rendelet azt is előírja, hogy a közjegyző, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt köteles az eljárása során az igazolványát magánál tartani. A rendelet kifejezetten deklarálja, hogy az igazolvány másra nem ruházható át, nem lehet letétbe helyezni, biztosítékul adni és biztosítékként elfogadni.

A rendelet a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt irodai tagok számára előírja, hogy igazolják, hogy az EU-s vagy EGT tagállam állampolgárságával rendelkeznek, illetve büntetlen előéletűek, nem állnak jogi képesítéshez kötött tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, valamint bíróság jogerősen nem állapította meg büntetőjogi felelősségüket és kényszergyógykezelésüket sem rendelték el. A tagoknak a bűnügyi nyilvántartó szervnél kell kérelmezniük, hogy tájékoztassa a területi kamara elnökségét a fenti körülményekről.

A Kjtv. korábban nem tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy egy közjegyzőhelyettes – közjegyzőjelölt vagy közjegyzői irodai ügyintéző – állhat-e több közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazásában. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban felmerült, hogy alkalmazottként ugyanazt a személyt – részmunkaidőben – két közjegyző is foglalkoztassa az egyes közjegyzői irodáknál felmerülő munkateher arányosabb elosztása, illetve a foglalkoztatott személy szaktudásának megfelelő igénybevétele érdekében, ennek törvényi kereteit a Kjtv. módosítása 2019. január 1-jétől biztosítja.

A rendelet részletesen meghatározza, hogy a közjegyzőhelyettesek, közjegyzőjelöltek és közjegyzői irodai ügyintézők több munkaviszonyt is létesíthetnek, amelyet a területi kamarának engedélyeznie kell.

Amennyiben a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt, illetve a közjegyzői irodai ügyintéző még nem szerepel az elektronikus nyilvántartásban, akkor a területi kamara elnökségének személyesen kell meghallgatnia az érintettet. Szükség esetén a munkáltató közjegyzői irodát is meg kell hallgatni.

A területi kamarának a nyilvántartásba vétel során mérlegelnie kell, hogy a Kjtv., az egyéb jogszabályok és a kamarai iránymutatások a munkavállaló alkalmazásával és működésével szemben támasztott követelmények mindkét munkavállalónál teljesíthetők-e.

Közjegyzőhelyettes esetén az utóbb létesített munkaviszonnyal a már meglévő bejegyzést ki kell egészíteni, ha pedig a munkaviszonyokat egyidejűleg létesítik, egy bejegyzésben kell feltüntetni a munkáltató közjegyzők nevét és székhelyét, valamint az alkalmazás megszűnésének időpontjára és módjára vonatkozó adatokat.

A munkavállalónak a névjegyzékbe, illetve a nyilvántartásba vételkor nyilatkoznia kell, hogy áll-e munkaviszonyban más közjegyzővel, illetve közjegyzői irodával.

A munkaviszony létesítését és megszűnését, illetve megszüntetését az alkalmazó közjegyzők, illetve közjegyzői irodák kötelesek bejelenteni a területi közjegyzői kamarának.

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 34. hét
2019. augusztus 26.

Jogszabályfigyelő 2019 – 34. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/143–144. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a folyamatban lévő törvényjavaslatok és a kúriai állásfoglalások közül válogattunk.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában V. rész
2019. augusztus 22.

A Kúria kiadmányozási jogsértésekről vallott felfogásának újragondolása döntési jogkör és felhatalmazás hiányában V. rész

Az elmúlt időszakban a Kúria és az alsóbb bíróságok jelentős számú esetben semmisítettek meg közigazgatási határozatokat – jellemzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal döntéseit –, azon oknál fogva, hogy azok kiadmányozása nem volt szabályszerű. A kiadmányozás és a semmisség összefüggéseinek megítélése körüli bizonytalanságok, továbbá az ügyek száma és hordereje vezetett végül a Kúria 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatához.