Új kormányrendelet a közjegyzőkről

Szerző: dr. Gerse Márton
Dátum: 2019. január 17.
Címkék: , , , , , ,
Rovat:
A Kormány új rendelet alkotását tervezi, amelyben a közjegyzői kamarák által ellátott egyes hatósági feladatokat szabályoznák.

Az új kormányrendelet szerint a közjegyzőjelöltek, a közjegyzőhelyettesek és a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikusan kell vezetnie.

A közjegyzőjelölteknek és a közjegyzőhelyetteseknek a nyilvántartásba vételi eljárásban igazolniuk kell majd a névjegyzékbe vételhez szükséges adatokat és tényeket, nyilatkozniuk kell arról, hogy nem állnak cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, illetve azt is igazolni kell, hogy kérelmezték a bűnügyi nyilvántartó szervnél, hogy tájékoztassa a MOKK-ot a bűnügyi nyilvántartásban a kérelmezőről kezelt adatokról, illetve azok hiányáról.

A közjegyzői pályázat szabályaihoz hasonlóan szabályozza a kormányrendelet a büntetlen előélet igazolását mind a közjegyzőjelöltként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárásban, mind a közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárásban, valamint a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti eljárásban.

A közjegyzői irodai ügyintézők esetében kizárólag a szükséges adatokat és tényeket kell igazolni, valamint nyilatkozni kell arról, hogy nem állnak cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt.

Amennyiben a miniszter a Kjtv-ben foglalt összeférhetetlenség miatt megállapítja a közjegyzőjelölti, a közjegyzőhelyettesi vagy a közjegyzői irodai ügyintézői tisztség megszűnését, a döntés jogerőssé válásakor a területi kamarának törölnie kell az érintett személyt az elektronikus nyilvántartásból.

A rendelet ezenkívül meghatározza a közjegyzői, a közjegyzőjelölti és a közjegyzőhelyettesi igazolványok formai és tartalmi követelményeit.

A kormányrendelet tervezete a MOKK kötelezettségévé teszi az igazolványok kibocsátását, amelyekről elektronikus nyilvántartást kell vezetni.

Adatváltozás esetén a MOKK-nál a megváltozott adat beszerzése iránt az igazolvány birtokosának kell kérelmet előterjesztenie.

Amennyiben a MOKK hivatalból értesül az új igazolvány kibocsátásának szükségességéről, akkor az új igazolványt hivatalból kell kibocsátania, a régit pedig hivatalból be kell vonni.

A kiállított igazolvány átvételéhez a személyazonosságot és az átvétel megtörténtét igazolni kell.

Az érvénytelen igazolványok visszavonásakor a MOKK a hivatalos értesítőben és saját honlapján is közzéteszi majd a visszavont igazolvány sorszámát.

A rendelet azt is előírja, hogy a közjegyző, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt köteles az eljárása során az igazolványát magánál tartani. A rendelet kifejezetten deklarálja, hogy az igazolvány másra nem ruházható át, nem lehet letétbe helyezni, biztosítékul adni és biztosítékként elfogadni.

A rendelet a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt irodai tagok számára előírja, hogy igazolják, hogy az EU-s vagy EGT tagállam állampolgárságával rendelkeznek, illetve büntetlen előéletűek, nem állnak jogi képesítéshez kötött tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, valamint bíróság jogerősen nem állapította meg büntetőjogi felelősségüket és kényszergyógykezelésüket sem rendelték el. A tagoknak a bűnügyi nyilvántartó szervnél kell kérelmezniük, hogy tájékoztassa a területi kamara elnökségét a fenti körülményekről.

A Kjtv. korábban nem tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy egy közjegyzőhelyettes – közjegyzőjelölt vagy közjegyzői irodai ügyintéző – állhat-e több közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazásában. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban felmerült, hogy alkalmazottként ugyanazt a személyt – részmunkaidőben – két közjegyző is foglalkoztassa az egyes közjegyzői irodáknál felmerülő munkateher arányosabb elosztása, illetve a foglalkoztatott személy szaktudásának megfelelő igénybevétele érdekében, ennek törvényi kereteit a Kjtv. módosítása 2019. január 1-jétől biztosítja.

A rendelet részletesen meghatározza, hogy a közjegyzőhelyettesek, közjegyzőjelöltek és közjegyzői irodai ügyintézők több munkaviszonyt is létesíthetnek, amelyet a területi kamarának engedélyeznie kell.

Amennyiben a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt, illetve a közjegyzői irodai ügyintéző még nem szerepel az elektronikus nyilvántartásban, akkor a területi kamara elnökségének személyesen kell meghallgatnia az érintettet. Szükség esetén a munkáltató közjegyzői irodát is meg kell hallgatni.

A területi kamarának a nyilvántartásba vétel során mérlegelnie kell, hogy a Kjtv., az egyéb jogszabályok és a kamarai iránymutatások a munkavállaló alkalmazásával és működésével szemben támasztott követelmények mindkét munkavállalónál teljesíthetők-e.

Közjegyzőhelyettes esetén az utóbb létesített munkaviszonnyal a már meglévő bejegyzést ki kell egészíteni, ha pedig a munkaviszonyokat egyidejűleg létesítik, egy bejegyzésben kell feltüntetni a munkáltató közjegyzők nevét és székhelyét, valamint az alkalmazás megszűnésének időpontjára és módjára vonatkozó adatokat.

A munkavállalónak a névjegyzékbe, illetve a nyilvántartásba vételkor nyilatkoznia kell, hogy áll-e munkaviszonyban más közjegyzővel, illetve közjegyzői irodával.

A munkaviszony létesítését és megszűnését, illetve megszüntetését az alkalmazó közjegyzők, illetve közjegyzői irodák kötelesek bejelenteni a területi közjegyzői kamarának.

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 42. hét
2019. október 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 42. hét

Alábbi cikkünkben 2019/166–169. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

Út az alakuló ülésig
2019. október 18.

Út az alakuló ülésig

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.

Az igazságszolgáltatás függetlensége
2019. október 16.

Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2019-ben harmadik alkalommal készített nemzetközi felmérést a bírói függetlenségről az európai bírák és ügyvédek körében, amelyben elsősorban az elmúlt két év változásaira fókuszált. Az Országos Bírói Tanács korábban nem vett részt a felmérésben, azonban most először magyar bírák is kitölthették a kérdőívet.