A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ami a tényállást illeti, az alperesek 2016. január 8-án adásvételi szerződést kötöttek, amelyre az elővásárlási jog jogosultja, a felperes 2016. március 17-én elfogadó nyilatkozatot tett, így a II. rendű alperesnek vele kellet volna megkötnie a szerződést. Ennek ellenére a felperes 2017. március 20-án arról értesült, hogy az adásvételi szerződést mégsem vele kötötte meg a II. rendű alperes. A felperes 2017. május 31-én benyújtott keresetlevelében kérte az adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságának és annak a megállapítását, hogy a szerződés azonos tartalommal…

Ami a tényállást illeti, az alperesek 2016. január 8-án adásvételi szerződést kötöttek, amelyre az elővásárlási jog jogosultja, a felperes 2016. március 17-én elfogadó nyilatkozatot tett, így a II. rendű alperesnek vele kellet volna megkötnie a szerződést. Ennek ellenére a felperes 2017. március 20-án arról értesült, hogy az adásvételi szerződést mégsem vele kötötte meg a II. rendű alperes.

A felperes 2017. május 31-én benyújtott keresetlevelében kérte az adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságának és annak a megállapítását, hogy a szerződés azonos tartalommal közte és az eladó közt jött létre.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság, mint elkésettet, idézés kibocsátása nélkül elutasította a keresetlevelet. Indoklása szerint az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalanságból eredő igényeket [Ptk. 6:223. § (2) bekezdés] a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kellett volna érvényesítenie. Mivel ezt a jogvesztő és nem évülési jellegű perindítási határidőt a felperes elmulasztotta, ezért a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának volt helye.

A másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú döntést.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes a döntések hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására kötelezését kérte. Álláspontja szerint a Ptk. szerinti 30 napos határidő nem jogvesztő. Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli [Ptk. 6:21. §]. Ha a határidő nem jogvesztő, akkor elévülési jellegűnek tekinthető. Meglátása szerint a keresetindítási határidő itt anyagi jogi jellegű így alappal hivatkozhatnak az elévülés nyugvására és ennek alapján a felperes az igényérvényesítéssel határidőn belül élt.

A Kúria megállapításai

A Kúria szerint a jogosult a hatálytalanságból eredő igényeit a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül érvényesítheti. Ez a határidő igényérvényesítési és nem perindítási határidő, ennek megfelelően nem irányadóak arra a polgári perrendtartás perindítási határidővel kapcsolatos rendelkezései. Ezeket akkor lehetne alkalmazni, ha a kereset előterjesztésére megállapított határidő a jogszabály kifejezett rendelkezése folytán jogvesztő.

A jogosultság gyakorlására és a követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte akkor jár jogvesztéssel, ha a jogszabály kifejezetten így rendelkezik. Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén ilyen rendelkezés nincs, így ez a határidő anyagi jogi jellegű és egyben az elővásárlási jog megsértéséből eredő igények érvényesítésének egyik anyagi jogi feltételét jelenti. Az igényérvényesítési határidő esetleges elmulasztása miatt nincs lehetőség a keresetlevél elkésettség miatti elutasításának, a bíróságnak érdemben kell vizsgálnia, hogy a felperes az igényét határidőben érvényesítette-e vagy sem és ebben a kérdésben az érdemi döntésében kell állást foglalnia.

Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. V. 20.238/2018.) a Kúriai Döntések 2019/1. számában 18. szám alatt jelent meg.