Kezesség tartozásátvállalás esetén
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ami a tényállást illeti, a felperes és X Bt. közjegyzői okiratba foglalt devizahitel-szerződést kötöttek, melynek értelmében a bank 1 470 000 CHF összegű hitelt tartott az adós rendelkezésére. A hitel biztosítékát képezte a felek között létrejött vagyont terhelő zálogszerződés, valamint egy ingatlanra alapított keretbiztosítéki jelzálogjog. Az alperes a hitelt folyósító bankkal a hitelszerződés megkötésének napján készfizető kezességi szerződést kötött, melynek értelmében a készfizető kezes a szerződés aláírásával arra is kötelezte magát, hogy a fizetési kötelezettségeit abban az esetben is teljesíti,…
Ami a tényállást illeti, a felperes és X Bt. közjegyzői okiratba foglalt devizahitel-szerződést kötöttek, melynek értelmében a bank 1 470 000 CHF összegű hitelt tartott az adós rendelkezésére. A hitel biztosítékát képezte a felek között létrejött vagyont terhelő zálogszerződés, valamint egy ingatlanra alapított keretbiztosítéki jelzálogjog. Az alperes a hitelt folyósító bankkal a hitelszerződés megkötésének napján készfizető kezességi szerződést kötött, melynek értelmében a készfizető kezes a szerződés aláírásával arra is kötelezte magát, hogy a fizetési kötelezettségeit abban az esetben is teljesíti, ha a szerződés hatályban léte alatt az adósnál bármilyen cégjogi státuszváltozás következik be. Az X Bt.-ből kiválással létrejött H. Kft., ami a felperes hozzájárulásával a hiteltartozás jogutódjává vált, ám végül a hitelfizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes azonnali hatállyal felmondta a szerződést, és felszólította teljesítésre az adóst és a készfizető kezes alperest is.
A hitel részben megtérült a biztosítékul szolgáló ingatlanból, a felperes a fennálló tartozás [445 573 935 forint] megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mint kezest, aki a kereset elutasítását kérte, mivel álláspontja szerint a készfizető kezességi szerződése a jogutódlás napján megszűnt, tekintettel arra, hogy a Bt. tartozása jogszabály rendelkezése folytán szállt át a Kft.-re, ezért a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni, valamint az alperes az új adós tartozásáért nem vállalt kezességet és külön nyilatkozattal a jogutódláshoz nem járult hozzá.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság a követelt összeg megfizetésére kötelezte az alperest. Úgy ítélte meg, hogy a készfizető kezességi szerződés két gazdasági társaság egymás közötti viszonyát rendezte, így a felperes javára fennálló tartozás átszállása nem jogszabály és nem hatóság rendelkezése folytán, hanem a felek megállapodása alapján történt, ezért a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak. Meglátása szerint így az alperesnek, mint kezesnek a hozzájáruló nyilatkozatára nem volt szükség és a kezesi szerződés sem szűnt meg.
A másodfokú bíróság módosítással, de helyben, hagyta az elsőfokú ítéletet. Az indokolás szerint a betéti társaság tagjainak a szétválás tárgyában kötött megállapodása olyan jogi cselekmény, amely folytán alkalmazandóvá vált a tárasági törvény (Gt.) azon jogkövetkezménye, hogy az előbbi gazdasági társaság az utóbbi társaság általános jogutódává vált, tehát a jogszabály alapján szálltak át a jogutódra a jogelőd kötelezettségei, aminek következtében megfelelően irányadó a régi Ptk. azon rendelkezése, mely szerint
tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában szűnik meg. Vagyis az alperes készfizető kezessége akkor szűnhetett volna meg, ha a kötelezettségnek az átszállásához nem járult volna hozzá. Az alperes a jogelőd adós gazdasági társaságnak a beltagja volt és a kiválás során a tagok gyűlésén az alperes is az átalakulás mellett döntött, melynél fogva az alperes maga is megadta a hozzájárulását a tartozás átszállásához.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felülvizsgálati kérelemben az alperes amellett érvelt, hogy a Bt. tagok gyűlésén meghozott átalakulásról szóló határozat nem terjedt ki a kezességre, a tagok gyűlésén arról nem is történt szavazás, hogy a kölcsönszerződés biztosítékát jelentő kezesség fennmarad-e vagy sem.
A Kúria megállapításai
A Kúria nem találta jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet. A régi Ptk. szerint, ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ennek körében, ha valaki a kötelezettel abban állapodik meg, hogy átvállalja a tartozást, a jogosult hozzájárulását kell kérni. Ahhoz, hogy az adós helyére új kötelezett kerüljön a kölcsönszerződésbe, a készfizető kezesi biztosíték fennmaradásához az alperes hozzájárulására volt szükség.
A felperes mint jogosult írásban értesítette az alperest a hozzájárulásáról a szétválás útján történő átalakuláshoz, azzal a feltétellel, hogy a devizahitel-szerződésből és a hozzá kapcsolódó biztosítéki szerződésekből származó kötelezettségek a jogutódra szállnak át. Az alperes a felperes nyilatkozatának ismeretében szavazott a tagok gyűlésén a szétválás mellett. A kezesi szerződés a jogosult és a kötelezett megállapodása. Abban az esetben, hogy ha tartozásátvállalás történik, akkor a kezesi szerződés nem változik, a jogosultja és a kötelezettje személyében sem történik változás. A tartozásátvállalás kizárólag az adós személyében okoz változást. A kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában a kötelezettség megszűnik. A jogszabály magához a tartozásátvállaláshoz sem fűz alakszerű követelményt, tehát az történhet akár szóban, írásban, de ráutaló magatartással is így a kezesi és zálogkötelezetti hozzájárulás sincs semmilyen alakszerűséghez kötve. A Kúria szerint így az alperes a hozzájárulást megadta ahhoz, hogy más legyen az adós a perbeli kezesi szerződésben, mégpedig azzal, hogy aláírta az átalakulási tervet, a vagyonmegosztási tervet is, részt vett a taggyűlésen, ahol egyhangú határozat született arról, hogy megtörténik a kiválás, amely az új kft.-t létrehozta. Miután az alperes a kiválási folyamatot tevékenyen irányította, az új gazdasági társaságnak tulajdonosa és ügyvezetője lett és a betéti társaságnak is tagja volt, ebből az következik, hogy a hozzájárulását ráutaló magatartással megadta. Mindezek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy nem lehetett megállapítani, hogy a kezesi szerződés megszűnt volna, ezért az alperes készfizető kezesként helytállni tartozik az adós személyének helyébe lépett kötelezett által átvállalt hitelszerződésben rögzített kötelezettségek teljesítéséért.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. VI. 21.425/2017.) a Kúriai Döntések 2018/12. számában 334. szám alatt jelent meg.
