A demokratikusan választott személyek és testületek elszámoltathatósága
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ajánlást fogadott el a helyi és regionális választott képviselők és a választott testületek demokratikus elszámoltathatóságáról.
Bejegyzések demokrácia címkével
Az Alkotmánybíróság elnökének állásfoglalása a jogállamiság védelmében
Nyílt levélben reagált Sulyok Tamás az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba.
Tényleges tulajdonosi nyilvántartás az USA-ban
A Biden-adminisztráció globális korrupció elleni küzdelemének középpontjában az a pénzügyminisztériumi törekvés áll, amellyel létrehoznák a jogi személyek tényleges tulajdonosi nyilvántartást fogalmazott Scott Rembrandt az USA Pénzügyminisztériumának stratégiai politikáért felelős helyettes államtitkára, a múlt héten nyilatkozott a pénzmosás elleni küzdelemről rendezett konferencián.
Nincs jogi alapja annak, hogy pert indítson a magyar kormány a támogatásokért a norvégok szerint
Nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben – válaszolta a 444.hu kérdésére Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter. Július 22-én sajtóhírekből derült ki, hogy Magyarország elesik a 77 milliárd forintos támogatástól, mert nem sikerült a donor országokkal (Norvégi, Izland és Liechtenstein) megállapodni arról, hogy ki dönthet az ebből az összegből a civileknek szánt 4 milliárd sorsáról. A norvég külügyminisztérium augusztus elején erősítette meg, hogy nem elérhetők Magyarország számára a Norvég Alap forrásai, a magyar kormány jogi lépéseket ígért.
Az alkotmányos önazonosság az Alkotmánybíróság döntéseiben
Az Alaptörvény elfogadásával az alkotmányozó egy politikailag neutrálisabb, mindazonáltal nagyon erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező, az európai fősodorba jobban beleillő alkotmánybíróság létrehozása mellett tette le a voksát.”
Pereket és pénzügyi szankciókat kérhet az EP Magyarország ellen
Az Európai Parlament felszólítja az unió tagállamait, hogy vigyék az uniós bíróság elé a magyarországi melegellenes törvényeket, a bizottságtól pedig pénzügyi szankciókat követelnek – többek között ezt tartalmazza az Európai Parlament készülő állásfoglalása, amelyet valószínűleg nagy többséggel szavaznak majd meg a héten a képviselők Strasbourgban. Az öt frakció által beterjesztett szöveg szerint az új törvény egy lépés az alapjogok teljes szétverése és a politikai cenzúra felé.
Megkezdődik az új uniós szerzői jogi szabályok alkalmazása
A tagállamoknak június 7-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba az új uniós szerzői jogi szabályokat.
AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó igénynek a hosszabb, 45 napos határidőn belüli teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített 15 napon belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna. A döntéshez Handó Tünde, Horváth Attila, Salamon László és Szívós Mária csatoltak különvéleményt.
Elutasította a magyar kormány keresetét a Sargentini-szavazásról az uniós bíróság
Elutasította az Európai Unió Bírósága a magyar kormány keresetét, amit a 2018 szeptemberi, Sargentini-jelentésről szóló szavazással szemben terjesztett elő. Ez a szavazás indította el Magyarországgal szemben a 7-es cikk szerinti eljárást, és a magyar kormány álláspontja szerint bele kellett volna számolni a kétharmad kiszámításánál a tartózkodókat is.
A szomszédos régiókkal való együttműködés
Az Európa Tanács és az EU „A tunéziai független testületek támogatása (PAII-T)” közös projekt részeként kétnapos online konferenciát rendezett „A polgárokat szolgáló független testületek: Az emberi jogok megerősítése Tunéziában” címmel.