Pereket és pénzügyi szankciókat kérhet az EP Magyarország ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Parlament felszólítja az unió tagállamait, hogy vigyék az uniós bíróság elé a magyarországi melegellenes törvényeket, a bizottságtól pedig pénzügyi szankciókat követelnek – többek között ezt tartalmazza az Európai Parlament készülő állásfoglalása, amelyet valószínűleg nagy többséggel szavaznak majd meg a héten a képviselők Strasbourgban. Az öt frakció által beterjesztett szöveg szerint az új törvény egy lépés az alapjogok teljes szétverése és a politikai cenzúra felé.

A lehető leghatározottabban elítélik a magyar parlament által elfogadott törvényt abban az állásfoglalási javaslatban, amelyet öt nagy frakció közösen nyújtott be és amelyről szerdán vitáztak majd az Európai Parlament képviselői. Az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Renew Europe, a Zöldek és a Baloldali Frakció által jegyzett dokumentum szerint világos, hogy a gyermekek védelméről szóló, de homofób módosításokkal tűzdelt jogszabály ellentétes az EU értékeivel és az uniós joggal is.

A tagállamok külön is perelhetik Magyarországot

A szövegben arra kérik az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul indítson gyorsított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen és vesse be az összes lehetséges eszközét az Európai Törvényszék előtt az ügyben. A szövegben a képviselők emlékeztetnek arra, hogy az alapjogok védelmében az egyes uniós tagállamok is perelhetik Magyarországot, amennyiben az szerződést szeg. Az állásfoglalási javaslat arra bátorítja az uniós tagállamokat, hogy ezt tegyék meg, ha a bizottság nem lép az ügyben.

pedofilellenes törvény

Állami cenzúra és célba vett kisebbségek

A szövegben emlékeztetnek arra, hogy az LGBTIQ emberek jogait fokozatosan bontották le az elmúlt években. Példaként említik azt, hogy a Médiatanács eljárást indított az RTL Klub ellen a „Család az család” kampány sugárzása miatt. Ez állami cenzúrának minősül a képviselők szerint. A sajtószabadság romlásával párhuzamosan egyre gyakrabban vették célba a kisebbségeket, illetve egyre gyakrabban tekintik bűnbaknak őket. Az állásfoglalási javaslat emlékeztet arra is, hogy az Alaptörvény 2020-as módosítása kimondta, hogy az anya nő, az apa férfi.

Államilag támogatott homofóbia és félrevezető kampányok

A Magyarország ellen folyamatban lévő hetes cikkely szerinti eljárásra kitér a szöveg, itt azt írják, a melegellenes törvény nem elszigetelt eset, hanem az alapvető jogok szétbontásának egyik állomása. Az államilag támogatott homofóbia és a félrevezető kampányok pedig a kormány politikai cenzúrájának eszközei lettek. A mostani LGBTIQ-ellenes jogsértések egy szélesebb politikai részei, ami a demokrácia, a jogállam és a sajtószabadság lebontásához vezet, ez pedig ellentétes az uniós szerződésekkel.

Pénzügyi szankciókat kérnek

Az állásfoglalási javaslat felszólítja a Bizottságot arra, hogy azonnal indítsa be az úgynevezett jogállamisági mechanizmust, amely az uniós kifizetések felfüggesztéséhez vezethet. Vera Jourová bizottsági alelnök tudósítónknak a múlt héten azt mondta, erre a jogszabályra nem tudják alkalmazni a feltételrendszert, az ötpárti dokumentum szerint viszont igen.

„Az államilag irányított kisebbségellenes diszkriminációnak közvetlen hatása lehet az uniós pénzből megvalósuló projektekre, így veszélyezteti az unió pénzügyi érdekeit is, ezért az eljárást azonnal meg kell indítani.”

A határozati javaslat valószínűleg komolyabb változtatás nélkül átmehet majd a parlamenti döntéshozatalon, mivel az öt frakció együttesen támogatja azt és ők a képviselők többségét adják. Az ügyben szerdán vitáznak majd a képviselők Strasbourgban, ezt követően szavaznak majd az állásfoglalásról.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 9.

Olaszországban jogvita lett a strandolásból

Az olasz tengerpart elképzelhetetlenek strandfürdők nélkül. Az önkormányzatok évtizedekig átláthatatlanul adták ki az üzemeltetési jogokat, megsértve az uniós versenyjogot. A következőkben a szerző egy bizarr jogi és politikai vitát tár a Jogászvilág olvasói elé.

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.