Ki kell adni a településszintű fertőzöttségi adatokat Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH felhívta a figyelmet, hogy a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármesterek mind a lakosság járványügyi védekezéséhez.

A NAIH a 2020-ról szóló éves beszámolójóban tette közzé azon álláspontját, hogy a településszintű fertőzöttségi adatok, közérdekű adatok, amelyek a Nemzeti Népegészségügyi Központ által működtetett Országos Szakrendszeri Információs Rendszer (OSZIR) Járványügyi Rendszeréből kinyerhető.

OSZIR tartalmazza a koronavírus megbetegedés kezdetét, helyét, az ápolás helyét, a bejelentett betegséget és járványügyi megnevezést, a szakmai laboratóriumi diagnózist és az eredményre vonatkozó szakmai minősítést.

A NAIH felszólította az illetékes kormányhivatalt, hogy adja ki a koronavírus fertőzöttek számára vonatkozó adatokat az adatigénylőnek.

Egy másik ügyben a NAIH arra hívta fel a kormányhivatal figyelmét, hogy a polgármesterek településük közösségét képviselik és feléjük tájékoztatási kötelezettséggel tartoznak. Az Infotv. 32. § alapján ezért a polgármesterek adatigénylése prioritást élvez, amelyet az Infotv. által előírt 15 napon belül meg kell válaszolni.

A járványügyi adatok gyorsan változnak, ezért hamar aktualitásukat vesztik. Emiatt különös jelentősége van a pontos és gyors tájékoztatásnak.

A NAIH ismét hangsúlyozta, hogy a döntés megalapozását szolgáló adatokra való hivatkozást szűken kell értelmezni. Arra csak akkor hivatkozhat az adatkezelő, ha meg tudja indokolni, hogy az adat kiadása mennyiben befolyásolja a döntés meghozatalát. Az adatkiadás kizárólag akkor tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú, mint a közérdekű adat megismeréséhez való közérdek.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.