A NAIH szerint a közérdekű adatigénylést elutasító szerv aktív kötelezettsége, hogy az Infotv. alapján megillető jogorvoslati tájékoztatással egyidejűleg nyújtson további felvilágosítást a tényleges adatkezelő személyéről az adatigénylőnek, ha az információval egyébként rendelkezik.
A NAIH felhívta a figyelmet, hogy a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármesterek mind a lakosság járványügyi védekezéséhez.
A közérdekű adatok nyilvánossága korlátozható. A NAIH rövid összefoglalójából megismerhetik, hogy milyen jogszerű indokok szükségesek az információszabadság, mint alapjog korlátozásához.
A NAIH tájékoztatójában részletesen állást foglalt arról, hogy az adatkezelők milyen költségeket számíthatnak fel az adatigénylőknek és miről kell az igénylőket tájékoztatniuk.
A NAIH összefoglalta a fontosabb tudnivalókat a közérdekű adatok járvány idején történő igényléséről.
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (Projekttörvény) 5. §-a az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László párhuzamos indokolást, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs különvéleményt csatoltak.
A projekt célja alkalmazott kutatások mentén az információszabadság hazai gyakorlatának érvényesülését megvizsgálni és a szükséges optimalizációs javaslatokat kidolgozni.
Az Egyezmény az első kötelező erejű nemzetközi jogi szabályozással biztosítja a közfeladatot ellátó szervek közérdekű dokumentumaihoz való hozzáférést.
A veszélyhelyzet idejére a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése, továbbterjedésének megakadályozása céljából kezelt személyes adatok tekintetében felfüggesztik az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos kérelme alapján teendő minden intézkedést, változnak a közérdekű adatigénylés szabályai is.
Az ügyben a Bíróságnak lehetősége nyílt a közérdekű adatokhoz való joggal kapcsolatban a Helsinki Bizottság ügyében kimunkált szempontok alkalmazására. A civil szervezet, illetve újságíró kérelmezők kiemelt társadalmi szerepe nem volt kérdés, ugyanakkor az adatkérés okát nem jelölték meg, és nem bizonyították azt sem, hogy a kért adatok alapvető fontosságúak lettek volna tényfeltáró munkájukhoz. Az ügyvéd kérelmező esetében a Bíróság kiemelte, hogy puszta kíváncsiság még közéleti szereplő folyamatban lévő korrupciós ügyében sem alapoz meg korlátlan iratmegismerési jogot.
