A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben


Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ennek megítélése a Kúria hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg azt, hogy közte és az alperes között adásvételi szerződés jött létre a keresetlevélében megjelölt tartalommal, másodlagosan pedig, hogy az aláírt előszerződés alapján a bíróság hozza létre a felek között az adásvételi szerződést.

Az első- és a másodfokú bíróság eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Az ítélőtábla az ítéletet a fellebbezett részében helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogkövetkeztetés levonására, a megállapított tények eltérő minősítésére nem látott indokot. Az ítélőtábla először az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét vizsgálta, melynek körében alaptalannak ítélte a felperes állításait. Ezen túl nem fogadta el azt a fellebbezési érvelést sem, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az előszerződést.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes álláspontja szerint nem áll fenn felülvizsgálatot kizáró ok azon alapon, hogy nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Meglátása szerint a másodfokú ítélet 9 oldalon keresztül önálló jogi indokolást tartalmaz, továbbá egy, az indokolásban szereplő mondat kifejezetten ellentétes az elsőfokú bíróság ítéletével, valamint nem tüntette fel, hogy azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyja helyben az elsőfokú bíróság ítéletét.

1 éves a korlátozott precedensrendszer

A Kúria megállapításai

A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem érdemében nem bírálható el. A Pp. alapján [408. § (2) bekezdés] nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Meglátása szerint a felperes által előadottakkal szemben a helybenhagyó ítélet akkor is megfelel a 408. § (2) bekezdése szerinti döntés kritériumainak, ha a másodfokú bíróság az ítélet indokolásában értékeli a fél másodfokú eljárásban megtett perbeli cselekményeit, illetőleg, ha az elsőfokú bíróság által is helyesnek tartott és a döntését megalapozó érveit további érvekkel kiegészíti, vagy a fellebbezés további hivatkozásaival kapcsolatban kifejti az álláspontját, ha egyébként a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet azonos jogszabályi rendelkezésre és a döntés indokait illetően azonos jogi indokolással hagyja helyben.

A másodfokú ítélet indokolásában tett megjegyzések, további jogi érvek, hivatkozások tehát önmagukban nem jelentik azt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú döntés indokaitól eltért volna, az elsőfokú ítéletet eltérő indokolással hagyta volna helyben. Annak megítélése, hogy az azonos tartalmú első- és másodfokú ítélet azonos jogi indokokon alapul-e, nem terjedelmi kérdés, tehát nem az első- és a másodfokú ítélet terjedelmének összevetésével állapítható meg, hanem azokat az indokokat kell az előzőekben kifejtettekre is figyelemmel összehasonlítani, amelyeken az első-, illetve a másodfokú döntés alapul.

A Kúria a Pp. 408. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállását minden esetben hivatalból vizsgálja, így azt akkor is megállapíthatja, ha a másodfokú bíróság kifejezetten nem hivatkozik arra, hogy azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolással hagyja helyben az elsőfokú bíróság döntését. Annak megítélése ugyanis, hogy a felülvizsgálatot kizáró ok áll-e fenn, a Pp. szabályozása értelmében a Kúria hatáskörébe tartozik.

Előfordulhat a gyakorlatban, hogy a másodfokú bíróság arra hivatkozik a jogerős ítélet indokolásában, hogy helyes indokai alapján hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, de az első- és a másodfokú határozat indokolásának összevetése alapján az állapítható meg, hogy az azonos döntések valójában részben vagy egészben eltérő indokokon alapulnak. Ilyenkor a felülvizsgálat a Pp. 408. § (2) bekezdése alapján nem kizárt. Előfordulhat ennek az esetnek az ellenkezője is, amikor a másodfokú bíróság külön nem említi határozata indokolásában, hogy helyes indokai alapján hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, de a két határozat egybevetése alapján az állapítható meg, hogy a határozatok azonos jogszabályi rendelkezéseken és jogi indokoláson alapulnak. Ebben az esetben a felülvizsgálatot a Pp. 408. § (2) bekezdése kizárja. Nem feltétele a Pp. 408. § (2) bekezdése alkalmazásának, hogy a másodfokú bíróság a jogerős ítéletében erre a jogszabályi rendelkezésre kifejezetten hivatkozzon. A Kúria jogosult és egyben köteles annak vizsgálatára és elbírálására, hogy a Pp. 408. § (2) bekezdése alkalmazásának feltételei fennállnak-e. E feltételek fennállása pedig tartalmi kérdés, az első- és a másodfokú határozat indokolásának tartalmi egybevetésével állapítható meg, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta-e helyben.

A vonatkozó ügyben az első- és a másodfokú határozat indokolása alapján egyértelműen megállapítható, hogy a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát. Mindezek alapján a felülvizsgálati kérelem a Pp. 408. § (2) bekezdése alapján kizárt volt.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv.VII.21.048/2020.) a Kúriai Döntések 2021/9. számában 264. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX törvény 408. § (2) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 3.

Könnygáz és tüntetés

Az ingerlő gáz alkalmazását megelőzően jól hallhatóan, közérthetően és határozott módon kell figyelmeztetni a tüntető tömeget, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik – a Kúria eseti döntése.