Könnygáz és tüntetés


Az ingerlő gáz alkalmazását megelőzően jól hallhatóan, közérthetően és határozott módon kell figyelmeztetni a tüntető tömeget, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes egy Parlament előtti tüntetésen vett részt, és a tömegből kiválva videófelvételeket készített. A Készenléti Rendőrség a tüntetés erőszakossá válásával összefüggésben ingerlő gázt vetett be a tömeggel szemben, mely a felperest is elérte.

A Független Rendészeti Panasztestület álláspontja

A felperes a rendőri fellépés jogszerűtlenségének megállapítása iránt panaszt terjesztett elő a Panasztestülethez, mivel véleménye szerint a tiltakozó tömegben állva békés magatartást tanúsított, ellene semmilyen kényszerítő eszköz alkalmazásának nem volt helye. Így a vele szemben történő fellépés jogalap nélküli volt, nyilvánvalóan olyan hátrányt okozott, ami nem állt arányban az intézkedés törvényes céljával. A Panasztestület megállapította, hogy alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor. Álláspontja szerint a megtekintett felvételeken látszik, hogy a felperes felvételt készít mobiltelefonjával, a rendőrsorfallal szemben állva a tüntető tömeg előtt. A rendőrsorfalból három rendőr könnygázt kezd alkalmazni a tömeggel szemben, aminek alkalmazására vonatkozó előzetes felszólítás egyik felvételen sem látszik. A Panasztestület szerint a rendőri intézkedések érintették a felperesnek az Alaptörvényben foglalt emberi méltósághoz és az abból levezethető testi épséghez, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogát.

A rendőrség joggal döntött a Parlamentbe történő bejutás mozgó rendőrsorfallal történő megakadályozásáról, mert a tüntetői csoport idővel elvesztette békés jellegét. Az esetben, ha történt is szóbeli figyelmeztetés az ingerlő gáz alkalmazására, azt a zajhatások miatt a résztvevők nem hallhatták, ahogy a felvételeken sem hallható. A rendőrök nem alkalmaztak hangosítást, amelyre nem indok munkaszervezési nehézség sem. Egy kézi hangosbeszélő alkalmazásával biztosítható lett volna a kényszerítő eszközök alkalmazását megelőző jól hallható és közérthető felszólítás, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazásának kilátásba helyezése. Ezért súlyosan sérült a felperes emberi méltósághoz fűződő joga az ingerlő gáz alkalmazására történő felszólítás elmaradása következtében.

Az alperes álláspontja

Az alperes a felperes rendőri intézkedés elleni panaszt elutasította. Az indokolás szerint ebben az időszakban ezen a területen területelzárás volt érvényben. A tüntető tömeg a lánckordonon belül tartózkodott és folyamatosan dobálta a helyszínre érkező rendőröket. Az illetékes parancsnok utasítást adott a tömeg lánckordonon kívüli területre történő kiszorítására. A rendőrparancsnok a saját élet, testi épség védelme, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás megszakítása és elhárítása érdekében utasította a rendőröket a tömeg irányába történő ingerlő gáz használatára. Az utasítás kiadását megelőzően folyamatos szóbeli figyelmeztetések hangzottak el annak alkalmazására. Meglátása szerint az ingerlő gáz alkalmazásához kapcsolódó figyelmeztetések az erős hangzavar miatt nem érhették el a céljukat. Az alperes nem értett egyet a Panasztestület álláspontjával. Véleménye szerint az agresszív tömeg magatartása magában hordozta annak közvetlen lehetőségét, hogy a rendőrök bármelyike komoly sérülést szenvedjen, illetve a tömeg behatoljon az Országház épületébe. A figyelmeztetéstől meglátása szerint ezért el lehetett tekinteni az eset körülményei miatt. A felperes a tömeg tagjaként volt jelen a demonstráción. Tisztában kellett lennie azzal, hogy a tiltakozás elvesztette békés jellegét, így lehetősége lett volna távozni a helyszínről, amit nem tett meg. Az ingerlő gáz nem közvetlenül a felperessel szemben, hanem az agresszív tömeg irányába került alkalmazásra, amelynek a felperes is része volt.

A felperes kereseti kérelmében vitatta az ingerlő gáz alkalmazásának jogalapját és indokoltságát.

Az elsőfokú eljárás

A törvényszék az alperes határozatát megváltoztatva a panasznak helyt adott. Megállapította, hogy a demonstráló tömeg egy idő után jogellenes magatartást tanúsított, azonban a felperes a vizsgált esetben békés volt, erőszakos cselekményt nem valósított meg. Ezért alaptalan az az alperesi hivatkozás, hogy az ingerlő gáz nem közvetlenül a felperessel szemben, hanem az agresszív tömeg irányába került alkalmazásra, amely tömegnek a felperes is részese volt. A tömeg szétoszlására való rendőrségi felszólítás és az ingerlő gáz alkalmazása előtt figyelmeztetés nem hangzott el, illetve az a hangzavar miatt nem volt hallható. Ez ellentétes a rendőrségi törvény rendelkezéseivel. Kiemelte, hogy a felperes valóban távozhatott volna a helyszínről, amit nem tett meg. Ugyanakkor a távozás a felperes részére lehetőség, de nem kötelezettség. A rendőrsorfalhoz közelebb álló felperes esetében a körülmények nem biztosítottak lehetőséget az ingerlő gáz alkalmazására való figyelmeztetéstől való eltekintésre. A bíróság szerint egy kézi hangosbeszélő alkalmazásával biztosítható lett volna a kényszerítő eszköz alkalmazását megelőző jól hallható és közérthető felszólítás.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes szerint a felperes nem távolodott el olyan mértékben a tiltakozó tömegtől, hogy a helyszínen lévő rendőri erő bármely tagja azt a következtetést vonhatta volna le, hogy addigi magatartásával fel kíván hagyni és a helyszínről el kíván távozni. A rendőrök a tömeggel szemben, a tömeg irányába használtak kényszerítő eszközt. Miután a felperes a tömeg részeként volt jelen a helyszínen, így vele szemben célzottan ingerlő gáz alkalmazására nem került sor.

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a tömegoszlatás a Szolgálati Szabályzat szerint a jogellenesen összegyűlt, valamint jogszerűen összegyűlt, de jogellenes magatartást tanúsító tömegnek a helyszín elhagyására, fizikai egységének megbontására irányuló – a tömeg egészére vagy annak jelentős részére kiható – rendőri intézkedések összesége. A tömegoszlatás elrendelésére a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a rend biztosításával közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult. A tömeggel szemben a csapaterő – egyebek mellett – aktív ellenszegülés vagy támadó magatartás, valamint passzív ellenszegülést tanúsító felfegyverzett tömeg esetén ingerlő gázt alkalmazhat. Megállapította továbbá, hogy a rendőri erők a jogszerűen összegyűlt, de jogellenes magatartást tanúsító tömeggel szemben a helyszín elhagyására, a tömeg fizikai egységének megbontására irányuló intézkedéseket tettek, ami tömegoszlatásnak minősül. Sem a rendőrségi törvény, sem a Szolgálati Szabályzat nem ismeri a „lezárt területről történő kiszorítás” intézkedési formát, a tömeg kiszorítása tömegoszlatás keretében történik. Ennek során vetették be az ingerlő gázt, melynek alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell. A feloszlatásra irányuló rendőri felszólítást hangosító eszköz alkalmazásával kétszer meg kell ismételni. Az ezeket követő utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni. A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie: a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak, „a törvény nevében” szavak előre bocsátásával, valamint a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.

A Kúria megállapította, hogy a felvételeken nem lehet hallani a tömegoszlatás előtti kötelező megelőző felszólítást, sem a kényszerítő eszköz alkalmazására irányuló figyelmeztetést. Bár sem a rendőrségi törvény, sem a Szolgálati Szabályzat nem írja elő hangosítás igénybevételét, ugyanakkor a Szolgálati Szabályzat egyértelműen kötelezővé teszi a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt egyebek mellett a kényszerítő eszköz alkalmazására való figyelmeztetést, amelynek jól hallhatóan, közérthetően és határozott módon kell elhangzania. A Kúria osztotta a törvényszék és a Panasztestület álláspontját, mely szerint kézi hangosbeszélő alkalmazásával biztosítható lett volna a megfelelő felszólítás és figyelmeztetés.

A Kúria szerint az ingerlő gáz alkalmazásához kapcsolódó előzetes figyelmeztetés a perbeli esetben kötelező volt, az eset körülményei a figyelmeztetést lehetővé tették. A felperes a tüntetés résztvevője volt, ugyanakkor jogellenes magatartást nem tanúsított, az aktív rendzavarásban nem vett részt. Az ingerlő gázt a rendőrség először a tömeggel szemben alkalmazta. A tömeg akkor több méterrel hátrább húzódott, azonban a felperes a helyén maradt a rendőrsorfal előtt néhány méterrel. Ekkor a felperes már kivált a tüntető csoportból és védekező magatartást tanúsítva megfordult. A rendőrsorfalból kiváló két rendőr a sorfalnak háttal álló felperes mellé lépett jobb, illetve bal oldalról és őt célzottan többször ingerlő gázzal fújták le. Mindez egyrészt aránytalan volt, másrészt sértette a rendőrségi törvény azon előírását, hogy nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható; mivel a felperes ellenszegülést nem mutatott, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható volt.

Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a rendőrség megsértette az ingerlő gáz alkalmazására vonatkozó szabályokat, ezzel pedig sérült a felperesnek az emberi méltósághoz és testi épséghez való joga.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.III.37.196/2021.) a Kúriai Döntések 2021/8. számában 240. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1994. évi XXXIV. törvény 15. § (1) bekezdés, 16. § (1) bekezdés, 59. § (1), (3) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2021. augusztus 27.

Beszámítható-e a közjegyzői okiratban foglalt eljárási díj?

A Ptk. pénzkövetelések beszámításának korlátai szakaszának alkalmazása során az egyezséggel meghatározott, illetve a közokiratba foglalt pénzkövetelés alatt a végrehajtható egyezséggel meghatározott, illetőleg az olyan közokiratba foglalt pénzkövetelést kell érteni, amelynek alapján az adott pénzkövetelés vonatkozásában közvetlen végrehajtásra kerülhet sor.
2021. augusztus 13.

Költségfeljegyzési jog a felszámolási eljárásban

A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.