Költségfeljegyzési jog a felszámolási eljárásban


A felszámolási eljárásban a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog nem terjed ki az elsőfokú eljárás illetékére, a fellebbezés illetékére azonban igen – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, hitelező kérelmére indult felszámolási eljárásban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. Az adós a fellebbezésében vagyoni helyzetére tekintettel költségkedvezmény biztosítására irányuló kérelmet nyújtott be, amelyben a fellebbezési illeték és az egyéb eljárási költségek megfizetése alól a mentesítését kérte. Az elsőfokú bíróság az adós részére személyes költségfeljegyzési jogot engedélyezett.
Később az ítélőtábla a költségfeljegyzési jogot megvonta. Az indokolásban kifejtette, hogy a csődtörvény 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében a Pp. szerinti költségfeljegyzési jog nem terjed ki a csőd- és a felszámolási eljárás illetékére. A felszámolási nemperes eljárásban sem a hitelező, sem az adós részére költségfeljegyzési jog engem engedélyezhető [1991. évi XLIX. törvény 6. § (3) bekezdés e) pont ea) alpont].

A fellebbezési kérelem tartalma
Az adós szerint az ítélőtábla végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében védett tisztességes eljárás elvét. A felszámolási eljárás kapcsán is megállapítható az adós alapvető joga a költség alóli mentességhez, illetve feljegyzéshez, mivel a felszámolási eljárásnak rendszerint az adós a legkiszolgáltatottabb és a legnehezebb anyagi helyzetben lévő alanya.

A Kúria megállapításai
A Kúria alaposnak találta a fellebbezést. Megállapította, hogy a másodfokon eljárt ítélőtábla a csődtörvény 6. § (3) bekezdés e) pontjában kiemelt illetékfajták körét tévesen határozta meg, emiatt tévesen következtetett a felszámolási eljárásban engedélyezett költségfeljegyzési jog hatályára. Ez a jogszabályhely a felszámolási eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyet a törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit rendeli alkalmazni azzal, hogy a (3) bekezdés e) pontja alapján nincs helye az eljárásban a Pp. szerinti költségmentesség engedélyezésének, a bíróság által engedélyezett költségfeljegyzési jog pedig nem terjed ki a csődeljárás és a felszámolási eljárás illetékére [ea) alpont], valamint a felszámolási eljárásban benyújtott kifogás illetékére [eb) alpont].
Az ea) pontban nevesített csőd- és felszámolási eljárási illeték alatt nem valamennyi, a csőd- és felszámolási eljárásban felmerülő illeték, hanem az illetékekről szóló törvényben szabályozott csőd- és felszámolási eljárási illeték értendő, ami csőd- és felszámolási ügyekben nem más, mint az elsőfokú eljárás illetéke. A törvény csőd- és felszámolási eljárási illeték címszó alatt ugyanis e megjelöléssel a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának 80 000 Ft-ban és csődeljárásának 50 000 Ft-ban meghatározott illetékét, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás 30 000 Ft-os, illetve a csődeljárás 30 000 Ft-os illetékét jelöli [44. §]. Az illetéktörvény egyebekben a 44. §-tól különböző helyen, a tételes illetékek között tér ki a csőd- és felszámolási eljárások során benyújtott kifogás illetékére, a felszámolási eljárásban érvényesülő fellebbezési illeték mértékéről pedig ugyancsak önállóan, a fellebbezés illetéke címszó alatt rendelkezik.
Mindezek alapján a Kúria a csődtörvény 6. § (3) bekezdésének e) pontja kizárólag az ott nevesített két illetékfajtára nézve értelmezhető: felszámolási eljárásban a fél részére engedélyezett költségfeljegyzési jog hatálya egyedül a felszámolási eljárásban az illetéktörvény 44. §-ában meghatározott illetékére és a kifogás tételes illetékére nem terjed ki, érvényesül viszont a költségkedvezmény a fellebbezési eljárásban. Így téves volt az a következtetés, hogy a nemperes felszámolási eljárásban sem a hitelező, sem az adós részére egyáltalán nem engedélyezhető költségfeljegyzési jog, ezért a Kúria az ítélőtábla végzését megváltoztatta és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének megvonását mellőzte.

Az ismertetett döntés (Kúria Fpkf. VII. 30.342/2020.) a Kúriai Döntések 2021/7. számában 203. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1991. évi XLIX. törvény 6. § (3) bekezdés e) pont, 1990. évi XCIII. törvény 44. §.


Kapcsolódó cikkek