Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Wolters Kluwer gondozásában, dr. Baranyi Bertold szerkesztésében megjelenő, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt magyarázó nagykommentár a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával nyújt praktikus segítséget. Célját – a törvény szövegének átfogó elemzése mellett – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat bemutatásával, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárásával, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának vizsgálatával éri el. Az alábbiakban az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 12. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely tovább mélyíti az ügyvédi titoktartás témakörét.
Rendelkezés az ügyvédi titokról
Az ügyvédi titok ura, azaz az ügyvédi titok feletti rendelkezésre jogosult az ügyfél, halála, megszűnése esetén jogutódja. Ebből következően az ügyfél, jogutódja, illetve törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Ügyfél alatt nem csak azt kell érteni, aki maga köt megbízási szerződést, hanem azt a felet is, akinek az érdekében az ügyvéd kirendelés alapján eljár, továbbá a kamarai jogtanácsos munkáltatóját stb.
A titoktartásról való rendelkezés nincs írásbeli formához kötve, azaz szóban is érvényes a felmentés. Hasonlóan azonban az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 29. § (2) bekezdésében írottakhoz, az írásba foglalás elmaradásakor – vita esetén – az ügyvédet terheli a felmentés tényének, körének bizonyítása.
A titoktartás alóli felmentésnek határozottnak kell lennie, azaz nem kerülhet szóba „a hallgatás beleegyezés” elvének alkalmazása. Amennyiben tehát a titokról rendelkezni jogosult az ügyben eljáró hatóság, illetve az ügyvéd számára elérhetetlennek bizonyul, akkor nem lehet vélelmezni hozzájárulását. Az összefüggés miatt itt is szükségesnek tartjuk annak rögzítését, hogy amennyiben a hatóság a titoktartásra kötelezettet tanúként kívánja kihallgatni, és a titoktartás alóli felmentő nyilatkozatot már maga beszerezte, akkor elegendő, ha ennek tényét a tanúkihallgatási jegyzőkönyvben a kihallgató hivatalos személy rögzíti. Az ügyvéd nem köteles, de nem is jogosult arra, hogy a kihallgatási jegyzőkönyvben (tehát közokiratban) foglalt felmentést „kontrollálja”, de jogosult tájékoztatást kérni a hatóságtól annak érdekében, hogy megfelelően azonosíthassa a felmentést adó személyt.
Ügyvédi titoktartás a konzultáció során
Titokgazdának minősül az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Etikai Szabályzat) 3.7. pont b) alpontja alapján az is, aki a megbízás szándékával vagy jogi tanácsadás keretében a titkot képező tényt vagy adatot az ügyvéd tudomására hozta, a megbízási szerződés létrejöttétől függetlenül [lásd az Üttv. 9–11. §-ához fűzött magyarázat 3. pontját]. A megbízó akkor is jogosult az ügyvédi titokról rendelkezni, ha elmaradt a megbízási szerződés írásba foglalása, lévén, hogy az Üttv. 29. § (2) bekezdése alapján ez nem érinti annak az érvényességét.
Ügyvédi titoktartás harmadik személy javára adott megbízás esetén
Elsősorban a büntetőügyeknél fordul elő, hogy az ügyeinek vitelében akadályozott (így például letartóztatásban lévő) terhelt helyett védelmére hozzátartozó vagy gyakran az ezen a körön kívül álló harmadik személy ad megbízást. Ezt a helyzetet az Etikai Szabályzat 3.7. pont c) alpontja oly módon rendezi, hogy harmadik személy javára szóló ügyvédi megbízási szerződés esetén a megbízó az általa közölt tény tekintetében jogosult az ügyvédi titokról rendelkezni, egyebekben a képviselt fél minősül titokgazdának. Ebből a szabályból következik az a gyakorlatban nem egyszer problémát okozó helyzet, hogy a letartóztatásban lévő terhelt által elmondottak például még az ügyvédi megbízást adó házastárs előtt is csak a terhelt kifejezett hozzájárulásával tárhatók fel.
Ügyvédi titoktartás többügyfeles ügyekben
Többügyfeles ügyekben, így például, amikor az ügy ellátására szóló megbízást többen adják, az ügyvédi titokról csak közösen jogosultak rendelkezni. A rendelkezési jog tehát nem egyetemleges, nem elég, hogy az egyik megbízó a titoktartás alól megadja a felmentést, ehhez minden megbízónak minősülő személy hozzájárulása szükséges. Pertársaság esetén előfordulhat, hogy az ügyvéd egyidejűleg több felet képvisel. Az ilyen ügy ellátása során tudomására jutott adatot csak akkor tárhatja fel, ha ahhoz valamennyi megbízója hozzájárul.
Ügyvédi titoktartás nem ügyfél nyilatkozata ellenjegyzésénél
Ellenjegyzés esetén a titoktartási kötelezettség az elmúlt időszakban több problémát vetett fel. Ennek a kérdéskörnek a helyes megítélésénél figyelemmel kell lennünk arra, hogy az esetek egy részénél, az Üttv. 43. § (5) bekezdése alapján, az egyik szerződő fél ad megbízást az okirat készítésére, és a többi félnek nincs önálló jogi képviselője. Ugyan az Etikai Szabályzat 5.12. pontja csak arra kötelezi az ügyvédet, hogy köteles megbízóját kioktatni a szerződéssel kapcsolatos minden lényeges körülményről és feltételről, az esetek nagy részében azonban elkerülhetetlen a jogi képviselő nélkül eljáró másik fél részére adandó jogi tanács, kioktatás. Ezekben az esetekben természetesen nincs külön írásbeli megbízás a másik féltől, azonban a szóbeli felkérésre nyújtott tanácsadással is megbízóvá válik az ellenérdekű fél is, tehát ilyen esetekben az ő hozzájárulására is szükség lesz a titoktartás alóli felmentéshez. Minden olyan esetben azonban, amikor a másik (többi) szerződő félnek saját jogi képviselője volt, illetve egyértelmű, hogy nem történt a saját ügyfelén kívül másnak jogi tanácsadás, akkor a főszabály érvényesül, azaz kizárólag az okirat szerkesztésére megbízást adó ügyfél felmentése szükséges a titoktartás alól. A szerződésben félként való részvétel tehát önmagában nem eredményezi a titokgazdává válást, e minőséghez legalább jogi tanácsadás révén ügyféllé kell válni.
Ügyvédi titoktartás jogi személy ügyfél esetén
Amennyiben az ügyfél jogi személy, úgy értelemszerűen maga a jogi személy a titokgazda.
Figyelemmel arra, hogy a vonatkozó jogszabályok különbözőképpen rendelkeznek arról, hogy egy adott jogi személyt mikor és ki jogosult képviselni, e helyütt csak arra utalunk, hogy a titokról a jogi személy ügyfél nevében minden esetben az jogosult rendelkezni, aki a felmentésről való döntés időpontjában jogszerűen képviseli a jogi személyt. Nincs jelentősége tehát annak, hogy a megbízás adásakor vagy az ügyvédi titok keletkezésekor ki járt el a jogi személy nevében, ki írta alá az ügyvédi megbízási szerződést. Az ő személy szerinti hozzájárulása nem lesz szükséges a titok feltárásához, sőt adott esetben erre tiltakozása ellenére is sor kerülhet. Mindösszesen annak a nyilatkozatát kell beszerezni, aki a nyilatkozatadás időpontjában képviseli a jogi személyt.
Itt is szükséges hangsúlyozni, hogy ha például a gazdasági társaság aktuális törvényes képviselője a titoktartás alóli felmentést a jogi személy nevében megadta, az ügyvéd köteles tanúvallomást tenni akkor is, ha ez nagyban sértheti a megbízást korábban aláíró, illetve a jogi személyt korábban képviselő természetes személy érdekét. Az érdekellentét, az a képzet, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója volt ügyfele ellen fordul, azonban csak látszólagos. Az ügy, és így az ügyvédi titok ura ugyanis a jogi személy, akinek a nevében a mindenkori törvényes képviselő jogosult dönteni. Vonatkozik ez arra a speciális esetre is, ha a gazdasági társaság felszámolási eljárás alá kerül. Ilyenkor az ügyvédi titoktartás alóli felmentésről is a kijelölt felszámoló rendelkezhet.
Ügyvédi titoktartás ügyféli jogutódlás esetén
A megbízó oldalán jogutódlás mind természetes személy, mind jogi személy esetében bekövetkezhet. Ebben az esetben a titokról az Üttv. 12. § (1) bekezdése és az Etikai Szabályzat 3.7. pont d) alpontja alapján az örökös, a jogutód jogosult rendelkezni.
Több örökös, jogutód esetén az ügyvédi titok feletti rendelkezési jog – eltérő rendelkezésük hiányában – őket az Etikai Szabályzat 3.8. pontja alapján együttesen illeti meg. E körben az Etikai Szabályzat 3.9 pontja azonban egy kivételt felállít, amikor kimondja, hogy több örökös esetében azonban bármely örökös jogosult az ügyvéd által készített végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás stb. tárgyában a titok megismerésére, hiszen az ellenérdekelt jogutód e rendelkezés hiányában megakadályozhatná az örökhagyó végakaratának teljesülését.
A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó munkáltatójának rendelkezési joga
Az ügyvédi tevékenység egy speciális formájában a kamarai jogtanácsosi, illetve jogi előadói formában tevékenykedőket az Üttv. mentesíti a titoktartási kötelezettség alól azon munkáltatójuk irányába, ahol a munkaviszony keretében jutottak az ügyvédi titok alá eső tény, információ, adat birtokába. Ugyancsak nem terheli e kört titoktartási kötelezettség a munkáltató által meghatározott személyek irányába sem. Az Üttv. 10. § (1) bekezdése tehát az ügyfélnek minősülő munkáltatót, mint titokgazdát teljes körűen felhatalmazza arra, hogy megjelölje azon személyek körét, akik irányába nincs titoktartási kötelezettség.
