Közérdekű bejelentés kezelése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogbiztonsághoz és a tisztességes hatósági eljáráshoz való alapvető jogokkal összefüggésben visszásságot idézett elő a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője egy állattartással kapcsolatos ügyben hozzá benyújtott közérdekű bejelentés intézése során – állapította meg az ombudsman. Dr. Kozma Ákos felkérte a jegyzőt, hogy egyebek mellett intézkedjen a feltárt visszásságok jövőbeni bekövetkezése lehetőségének a megelőzése érdekében.

Egy panaszos személyesen, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala panaszirodáján felülvizsgálati kérelemmel fordult az ombudsmanhoz. Kifogásolta, hogy a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatalban személyesen, majd felhívást követően 2017. november 17-én írásban is előterjesztett – állattartással, és ahhoz kapcsolódó építmények létesítésével összefüggő – közérdekű bejelentését nem vizsgálták ki megfelelően. Sérelmezte egyúttal, hogy Kiskunhalas belterületén kisvárosias lakóterületen az utóbbi években lovak tartására alkalmas épületek – véleménye szerint jogszerűtlen − létesítése mellett lovakat tartanak.

Dr. Kozma Ákos az AJB-608/2021. számú ügyben készült jelentésében feltárta, hogy a jegyző a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (Pkbt.) 2. §-ában meghatározott határidőt jelentősen túllépte, az erre vonatkozó tájékoztatást a panaszos részére nem küldte meg, és a közérdekű bejelentés más hatóságok hatáskörét érintő részei vonatkozásában nem élt a Pkbt. 1. § (5) bekezdésében előírt áttétellel.

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a vonatkozó közérdekű bejelentés vizsgálatának elhúzódásával, az erről szóló tájékoztatás elmaradásával, valamint a hatáskörrel érintett hatóságok felé a szükséges áttétel elmulasztásával a jegyző a panaszos jogbiztonsághoz és tisztességes hatósági eljáráshoz fűződő alapvető jogaival összefüggésben visszásságot idézett elő.

A kifogásolt állattartó karámok építése jogszerűségének kérdésében − az erre vonatkozóan lezajlott közigazgatási perre tekintettel – az alapvető jogok biztosa nem foglalt állást, ugyanakkor figyelembe vette, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 36. § (5) bekezdése szerint az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit – a köz- és állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a helyi építési szabályzat állapíthatja meg. Az ombudsman feltárta, hogy Kiskunhalas vizsgálatának idején hatályos Helyi Építési Szabályzata nem rendelkezett az állattartó építmények elhelyezésének feltételeiről. Az ombudsman rámutatott, hogy a szabályozás hiányossága az önkormányzat számára jelentősen megnehezíti a lakosság állattartásból eredő konfliktusaiban a rendezés lehetőségét, ezért megállapította, hogy indokolt az állatok tartásának − az OTÉK övezeti besorolásán alapuló, helyi viszonyokat is figyelembe vevő − szabályozásának kialakítása.

Fentiekre tekintettel dr. Kozma Ákos felkérte a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjét, hogy intézkedjen a feltárt alapvető jogokat érintő visszásságok jövőbeni bekövetkezése lehetőségének megelőzéséről azzal, hogy a közérdekű bejelentések intézése során fokozottan ügyelnek a vonatkozó előírások maradéktalan betartására. Felkérte továbbá, hogy fontolja meg a Kiskunhalas Város Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 8/2001. (III. 1.) rendelete módosításának, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartási szabályaira vonatkozó önkormányzati rendelet alkotásának kezdeményezését.

(ajbh.hu)

---