„A tisztességes eljáráshoz való jog elméleti és gyakorlati kérdései” címmel rendezett március végén konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmánybíráskodás és bírói jogalkalmazás Kutatóműhelye, valamint a Wolters Kluwer Hungary Kft. A konferencián a meghívott előadók bemutatták e jog legfontosabb aspektusait, valamint a nemrégiben megjelent „ A tisztességes eljáráshoz való jog” című gyakorlati kézikönyvet.
A lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a bíróságok függetlenségét megkérdőjelező EJEB ítéletet.
Az eljáró bíróságnak egyedileg szükséges vizsgálni, hogy a keresetlevél Cégkapun keresztül történő előterjesztése lehetetlen volt-e az IKR rendszer hibájából adódóan. A Cégkapu működésének hibájára vonatkozó nyilatkozatot és az azt alátámasztó bizonyítékot a jogi képviselőnek kell előterjesztenie kivéve, ha a hiba köztudomású vagy a bíróságnak tartós hibáról tudomása van.
Az EUB-nak arról kellett döntést hoznia, hogy köteles-e a tagállami bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet felterjeszteni, ha az ügyben más kérdésben korábban már döntést hozott az EUB és a tagállami bíróság határozatával szemben nincs jogorvoslati lehetőség.
A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő sérelmet okozott a végrehajtó, amikor az érintett ügyben észszerű határidőn túl tett eleget a törvényben előírt beterjesztési kötelezettségének – állapította meg az ombudsman. Dr. Kozma Ákos a feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság jövőbeni bekövetkezése lehetőségének a megelőzése érdekében felkérte a végrehajtót, fordítson kiemelt figyelmet azon ügyek bíróság elé terjesztésére, ahol a végrehajtást kérő nem tett eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének.
Az EUB ítélete szerint, a bennfentes kereskedelem szabálysértése miatt közigazgatási vizsgálat alá vont természetes személynek joga van a hallgatáshoz, amennyiben a válaszai alapján felmerülhet a büntető jellegű közigazgatási szankcióval büntetendő jogsértésért való felelőssége vagy büntetőjogi felelőssége.
A jogbiztonsághoz és a tisztességes hatósági eljáráshoz való alapvető jogokkal összefüggésben visszásságot idézett elő a Kiskunhalasi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője egy állattartással kapcsolatos ügyben hozzá benyújtott közérdekű bejelentés intézése során – állapította meg az ombudsman. Dr. Kozma Ákos felkérte a jegyzőt, hogy egyebek mellett intézkedjen a feltárt visszásságok jövőbeni bekövetkezése lehetőségének a megelőzése érdekében.
Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom volt a tét. Mivel a kérelmezők hivatali idejének idő előtti megszűnését rendes bíróság, vagy más, bírói feladatokat ellátó szerv vizsgálta, az alperes állam megsértette a kérelmezők bírósághoz fordulási jogának lényegét – állapította meg az EJEB.
Az EJEB megállapította, hogy a fegyelmi eljárás és büntetőeljárás alá vont bírói és ügyészi érdekeket védő szervezet elnökének a tisztességes eljáráshoz való joga, a magánélethez való joga és a véleménynyilvánításhoz való jogai is sérültek.
A Nagykamara három lépcsőből álló tesztet dolgozott ki, aminek mentén megállapítható, hogy a bírókinevezéssel kapcsolatos jogsértés a bíróság törvényességének megdőléséhez vezet-e. A Bíróság egyhangú döntése szerint az izlandi Fellebbviteli Bíróság bíráinak kinevezése során az igazságügyminiszter és a parlament is olyan lényegi garanciális szabályokat szegett meg, amelyek a teszt alapján sértették a törvényes bíróhoz való jogot. E jogsértést pedig a belső jogorvoslati rendszer nem reparálta.
