A tisztességes eljáráshoz való jog aspektusairól rendeztek konferenciát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„A tisztességes eljáráshoz való jog elméleti és gyakorlati kérdései” címmel rendezett március végén konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmánybíráskodás és bírói jogalkalmazás Kutatóműhelye, valamint a Wolters Kluwer Hungary Kft.  A konferencián a meghívott előadók bemutatták e jog legfontosabb aspektusait, valamint  a nemrégiben megjelent „ A tisztességes eljáráshoz való jog”  című gyakorlati kézikönyvet.

A Károlyi-Csekonics Palotában rendezett konferencia rektori köszöntőjében Dr. Jankó-Badó Andrea, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának, Dr. Trócsányi  Lászlónak szavait tolmácsolva hangsúlyozta, hogy egy eljárás tisztességességének kérdése összefonódik civilizációnk alapvető értékeivel – a tisztességes eljáráshoz való jog a jogkereső polgárok egyik legfontosabb joga. Történetiségében, kiterjedtségében és hatókörében egyaránt figyelemre méltó, kiemelt helyet foglal el  az alapjogok katalógusában. A törvénykezésen és igazságszolgáltatáson kívül a közigazgatási jogalkalmazás valamint a törvényhozás során is fellelhető követelményei vannak. Alapvető emberi jogaink csak a tisztességes eljáráson keresztül elevenedhetnek meg, ebben az értelemben a tisztességes eljárás az alapvető szabadságjogok érvényesülését szolgáló garancia, egyfajta védelmi jog.

A tisztességes eljárás nem egyetlen jogot takar, hanem egy jogcsokor, amely számos különféle eljárásjogi jogosítványt vagy garanciális szabályt olvaszt magába. Ezek általában egymást kiegészítik és erősítik, de az is előfordulhat, hogy egymás ellenében hatnak. Gondoljunk például arra, hogy a széleskörű nyilvánosság biztosítása bizonyos esetekben az ügy pártatlan elbírálását sodorhatja veszélybe, vagy a törvényben felállított bíróság az időszerűség rovására mehet.

A tisztességes eljárás azon kevés jogok közé tartozik, amelyek nem korlátozhatók – az eljárás nem lehet kevésbé vagy jobban tisztességes. Végső soron a tisztességes eljárás célja az, hogy egy tényállásnak megfelelő, igazságos döntés születhessen.

A tisztességes eljárás nem csak régmúltra visszatekintő, hanem igen sokszínű és sokoldalú jog, amely egyúttal alkotmányos kultúránk egyik fontos fokmérője. Ez a sokszínűség és kultúra elevenedett meg a konferencián, ahol szó esett többek között a tisztességes eljárás bírói és ügyvédi perspektívásáról, az alkotmányjogi panasz és a tisztességes eljárás kapcsolatrendszeréről, a polgári jogi és közigazgatási jogi, valamint versenyjogi aspektusairól, a közhatalmat gyakorló szerveket és személyeket megillető tisztességes eljárásról, továbbá az időszerűség követelményéről.

A konferencia előadói között üdvözölhette a hallgatóság többek között Dr. Varga Zs. Andrást a Kúria elnökét, Dr. Bánáti Jánost a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, Dr. Czine Ágnes alkotmánybírót és Dr. Osztovits András kúriai bírót is.

Az eseményen Dr. Köbel Szilvia a Károli Gáspár Református Egyetem Alkotmányjogi Tanszékének docense mutatta be a Wolters Kluwer gondozásában megjelent „A tisztességes eljáráshoz való jog” című kézikönyvet. A kötet hiánypótló, ugyanis gyakorlati jelentőségéhez képest e jog a hazai szakirodalomban eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott. A könyv szerzői és egyben a konferencia előadói egyetemi oktatók, ugyanakkor mindegyikük elismert gyakorlati szakember is; olyan helyen dolgoznak vagy dolgoztak, ahol közvetlenül és rendszeresen érvényesíteni kell a tisztességes eljárás alapjogát. E gyakorlati tapasztalatok nemcsak megjelennek a fejezetek elemzéseiben, hanem kifejezetten hangsúlyos szerepet kapnak. Ennek eredményeképpen a kötet nemcsak szakkönyvként vagy dogmatikai alapozó munkaként, hanem – elsősorban –kézikönyvként forgatható. Hasznos lehet mind a bírák, mind az ügyvédek, mind más gyakorló jogászok számára, de adekvát forrást jelent az egyetemeken az alkotmányjogi és eljárásjogi tárgyak oktatása számára is.

A konferencián elhangzott előadásokról hamarosan részletes összefoglalót olvashatnak szakportálunkon.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2021. november 17.

A tisztességes eljáráshoz való jog – 1. rész

Most induló sorozatunkban a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Tóth J. Zoltán által szerkesztett A tisztességes eljáráshoz való jog című kötetből közlünk részleteket. Elsőként a „A tisztességes eljárás elvének érvényesülése a bíróság előtti polgári eljárásokban Magyarországon” című fejezetből olvashatnak egy kivonatot.
2021. november 24.

Az alkotmányjogi panasz és a tisztességes eljárás – 2. rész

Sorozatunkban a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Tóth J. Zoltán által szerkesztett A tisztességes eljáráshoz való jog című kötetből közlünk részleteket. Másodikként „Az alkotmányjogi panasz és a tisztességes eljárás egyes kérdései” című fejezetéből olvashatnak egy kivonatot.
2021. december 1.

A tisztességes tárgyaláshoz való jog az EJEB gyakorlatában – 3. rész

Sorozatunkban a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Tóth J. Zoltán által szerkesztett A tisztességes eljáráshoz való jog című kötetből közlünk részleteket. Harmadikként A tisztességes tárgyaláshoz való jog az EJEB gyakorlatában című fejezetéből olvashatnak egy kivonatot.
2021. december 8.

A tisztességes eljáráshoz való jog a digitális korban – 4. rész

Sorozatunkban a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Tóth J. Zoltán által szerkesztett A tisztességes eljáráshoz való jog című kötetből közlünk részleteket. Negyedikként A tisztességes eljáráshoz való jog a digitális korban című fejezetéből olvashatnak egy kivonatot.